Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Petőfi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Petőfi. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 14., kedd

A Nagytemplom melletti aluljáró (1979—1986)

Debrecenben a hajdani Kálvin téri gyalogos-aluljárót 1979. január 5-én adták át a halálkanyarnál. A megnyitásról szóló Napló-tudósításban Kovács István, a Debrecen Megyei Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályának csoportvezetője az alábbiakat mondta el:

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Az aluljáró építése 1977 közepén kezdődött, s a munkálatok közben sokan feltették a kérdést, hogy miért éppen ide terveztek gyalogos-aluljárót elsőként Debrecenben, amikor a városközpontban a Kálvin térinél nagyobb gyalogos- és járműforgalmú csomópont is található. A Kálvin téri aluljáró előretekintő beruházásnak számít, ugyanis az igazi rendeltetésének csak akkor felel meg, ha végérvényesen átrendezik a Kálvin teretMai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az aluljáró maradéka (24.11.07.)  Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikk kifejtette továbbá, hogy az aluljáró a rendezési tervnek megfelelően a jövőben a nagyszámú gyalogosforgalom számára zavartalan közlekedési lehetőséget biztosít. Természetesen baleset-biztonsági okok is közrejátszottak abban, hogy végül is ide került Debrecen első aluljárója. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat generál kivitelezésében elkészült aluljáró (ami mintegy 5 és félmillió forintba került) teljes hossza 44 méter, szélessége 5 méter, 25 lépcső vezet le az aluljáróba, melynek padozata csúszásmentes gumiból készült. Óránként egyszerre 8 ezren közlekedhetnek az új létesítményben — ismertette az 1979. január 10-i beszámoló. A helyet azonban sajnos alig használták az emberek, sokan ugyanis ebbe az aluljáróba is lusták voltak lemenni, majd ismét lépcsőzni. Közben az is szárnyra kapott, hogy az aluljáró miatt megrepedtek a Nagytemplom falai.

A Nagytemplom előtti lépcső. Fotó: HBN

Aztán 1986. július 14-én a következő sajtóhír jelent meg: Ma építési munkálatok kezdődnek Debrecenben, a Nagytemplom körül: lebontják az aluljáró korlátait, majd lefedik az aluljárót. Mint dr. Debreczeni Ferenc, a Debrecen Megyei Városi Tanács elnökhelyettese elmondotta, a tanács és a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetői megkülönböztetett felelősséget éreznek a Nagytemplom sorsáért, hiszen az építészeti remekmű nemcsak egyházi kegyhely, hanem a magyar történelem egyik legimpozánsabb emlékhelye is. Ettől a gondolattól vezérelve 1986. január 30-án megállapodás született, figyelembe véve a sokoldalú szakértői véleményeket, hogy a Nagytemplom körül kiépített romkertben öt méter hosszú szakaszon az alapot ellennyomással látják el. Bár jelenleg a templom állapota nem ítélhető szilárdsági, stabilitási szempontból veszélyesnek, a fenti intézkedés mégis szükséges, hogy lehetősége se merüljön fel a templom állékonysága csökkenésének. Ez azt jelenti, hogy a Református Kollégium felé eső oldalon a kőtárat betemetik, mert az hosszabb távon esetleg veszélyeztetné a templom állagát, stabilitását. Az egyház kegyeleti okokra hivatkozva kérte az aluljáró megszüntetését. A kérésnek a városi tanács helyt ad, így az aluljárót lezárják, a korlátokat lebontják, vasbeton panellel befedik és aszfaltozzák. Megállapodás született abban is, hogy a Romkertet a podeszttel összekötő rézsű letaposott részén a tanács lépcsőt építtet.

Az új aluljáró belseje. Fotó: HBN

A cikk hangsúlyozza: a Romkert továbbra is megmarad. A városi tanács feladatának érzi, hogy megkülönböztetett figyelemmel gondoskodjék a Nagytemplom és környéke, a Romkert és az Emlékkert rendjéről, tisztaságáról. A munkálatok legkésőbb augusztus 25-ig befejeződnek. A városi tanács meg van győződve arról, hogy a templom sorsa minden debreceni lakó, hívő és nem hívő számára egyaránt fontos, és reméli, hogy ezzel a megoldással, amely a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetőségével a legteljesebb egyetértésben született, a templom biztonsága miatt egyetért.

U. i.: Radnai Pál városi főépítész a Napló 1990. március 5-i cikkében az aluljáróval kapcsolatban leszögezte: a templom nem az aluljáró miatt repedt meg. Az jól van ott, ahol van. Most ugyan le van zárva, de ha szükség lesz rá, újra meg lehet nyitni. Az aluljárót azóta sem nyitották meg, csak az üzletház felőli lépcsője használható Pázmándi Antal kerámiafalánál, ahol pinceüzletek működnek. A végső megoldást a belvárosi sétálóövezet kialakítása jelentette.

A Petőfi téri aluljárót '84.X. 24-én adták át

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 9., hétfő

Az 1975-ös Debrecen 11 csodás retro képen

A Burgundia utca. Fotó: Bojár Sándor.

Debrecen tovatűnt 1975-ös arcairól osztott meg szuper retro képeket a Fortepan. Az első felvételen a Csapó utca és a Burgundia utca kereszteződését örökítették meg a Rákóczi utcai piac felől, az alábbi jeleneten pedig a mai Szent Anna utca látható a 4-es villamos sínjeivel, a Szent Anna templommal, valamint a Varga utca sarkán pompázó bankpalotával, aminek a következő évben leégett a teteje.

A Béke útja. Fotó: Chuckyeager Tumblr

Ekkor épült az Aranybika Hotel új szárnya, aztán a szomszédos Unió Áruház is.

A Bika bővítése. Fotó: Ladinek Viktor

A Vörös Hadsereg útján 1967-ben felállított Felszabadulási emlékmű ma is itt található, az akkor még neonfeliratos Alföldi-bérház előtt.

A Felszabadulási szobor. Fotó: Bojár Sándor

A Rózsa utcán még taxiállomás működött, a benti Tóthfalusi téren pedig a 24-es buszok is jártak.

A Rózsa utca. Fotó: Bojár Sándor

Már évek óta kész volt a Dollárház, melyben Csemege és Ezermester is működött a lakások alatti soron.

A Dollárház. Fotó: Bojár Sándor

Az alábbi kép a Rákóczi utcai piac felől készült, amikor még nem adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot.

Nyitóképünk teljes méretben

Nem messze, a következő fotón látható utcarésznél volt a régi Csapó-kanyar, ahol a Ruzicska-cukrászda is működött, s abban is átment a hajdani 6-os villamos.

Csapó utcai kontraszt. Fotó: Bojár Sándor

És íme a Petőfi tér azzal a hatalmas szalagházzal és parkkal, amiket a nagy zsinagóga, valamint a lebombázott Royal Hotel helyére építettek.

A Petőfi tér. Fotó: Ladinek Viktor

Természetesen a Nagyerdő se maradt ki a sorból, s az 50 évvel ezelőtti fotósok a Kohászüdülőt is lencsevégre kapták, ami a betemetett csónakázóval szemben áll(t).

A Kohászüdülő. Fotó: Ladinek Viktor

E cikkünkben felidézzük a Pallagi úti idősek otthonát is, melynek 1975-ben még sértetlen volt a falát díszítő sgraffitoja, és visszatér a mába egy korabeli szuveníres bódé is. Az 1975-ös virágkarnevál pillanatait pedig ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.

Az idősek otthona. Fotó: Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Újságos a főutcán. Fotó: Urbán Tamás

2026. március 2., hétfő

Arany János, a Toldi halhatatlan költője

Az Arany János téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben is többször élt és járt Arany János, aki 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Arany János a cívisvárosban tanult, tanított, majd színészkedett és fogalmazó volt, sőt Petőfi Sándor Debrecenben született fiának, Petőfi Zoltánnak a keresztapja is a szabadság őrvárosában lett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kollégium falán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Református Kollégium falán lévő domborműről és a nevét viselő utca emléktáblájáról is megtudható, hogy Arany János 1833 és 1837 között tanult itt.

Az utcatáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Közben „Kisújszállásra ment ideiglenes tanítónak egy évre, hogy eszközt szerezhessen tanulmányai folytatására. Új erővel és buzgalommal de ismét sovány erszénnyel tért vissza Debrecenbe, jó ajánlatok kíséretében.” Egyik tanára, Erdélyi József a kislánya oktatását rábízta, így az anyagi helyzete is tűrhető lett. A mai Új Városháza főkapuja melletti szép márványlap arról is tájékoztatja az utókort, hogy ott állt az a ház, ahol Erdélyi lakott, és Aranyon kívül Petőfi is többször vendégeskedett benne.

A Kálvin téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületben egyébként korábban a híres Hatvani István professzor élt, s a környéken a Kollégium többi tanári szolgálati lakása sorakozott. A Dehiren megjelent korábbi cikkemben az is olvasható, hogy 1836 februárjában Arany János színésznek állt. Fáncsi és László jeles színtársulatot tartott akkor Debrecenben”, ahol a játszóhely a mai Batthyány utca (Harmincados köz) és a Szent Anna utca sarkán működött egy pajtában. A helyére épített palota vitrinjében ezt egy szép emléktábla hirdeti.

A Batthyány-sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Színészkedése alatt Arany János édesanyja meghalt, az apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. Később feleségül vette Ercsey Juliannát, akitől két gyermeke született: Juliska (1841) és László (1844). Az 1848-as forradalomnak eleinte külső szemlélője volt, majd nemzetőrködött és belügyminisztériumi fogalmazóként dolgozott Debrecenben és Pesten. Az igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát 1846-ban a Toldi hozta meg a számára.

A keresztelő helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lánglelkű költővel annyira közel kerültek egymáshoz, hogy 1848. december 16-án Arany és a neje Petőfi Zoltán keresztszülei lettek a debreceni katolikus plébánián – ezt a jeles eseményt szintén emléktábla hirdeti a Szent Anna utcai öreg épület falán. A világosi fegyverletétel után Arany János anyagilag is összeomlott, és az orosz beözönlés miatt bujdosnia kellett. 1860-ban Pestre költözött, a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe.

Az Arany János tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1882. október 22-én elhunyt Arany Jánosról a hálás utókor Debrecenben utcát, teret és iskolát is elnevezett. Szobrai vannak az Arany János téren és a Székelyek parkjában is, míg emléktáblája a Debreceni Egyetemen és a Református Kollégium falán is.

Székelyek parkja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 22., vasárnap

Így közlekedtünk Debrecenben az 1960-as években


Debrecenben 50–60 évvel ezelőtt a villamosok és a kerékpárok, meg persze a gyaloglás voltak a fő helyi közlekedési eszközök. Autó még akkor is nagyon kevés volt, ugyanakkor lovas szekerek is poroszkáltak az utakon (ezek a járművek 1961 óta ki vannak tiltva a belvárosból, pl. a lócitromok miatt). A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Kirándulóbuszok az Aranybika Hotelnél, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Összeállításunkban a Fortepan debreceni kollekciójából válogatunk. A fenti képeken a Vörös Hadsereg és a Dimitrov utca sarkának jelenete látható, aztán pedig az Aranybika előtti turistabuszok.

A Vörös Hadsereg útja páratlan oldalának forgalma a Simonffy-saroknál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A következő felvétel a korabeli főutca esti életét eleveníti fel, majd pedig a Bengálik is besiklanak a múltból...

Esti életkép korzózókkal a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Bengáli villamos a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Taxi a Vörös Hadsereg útja és a Dimitrov utca sarkán, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Váti

Rendőrségi Trabi szélvédőmosása a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Gyalogosok a Vörös Hadsereg útján a tanácsháza előtti zebrán és járdán. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1970

Az Aranybika alatti villamosmegálló 1965-ben. Fotó: Fortepan / Márton Gábor

Az 50–60 évvel ezelőtti fotósok a belvároson túli életetet is dokumentálták, lássuk ezeket!

A 4-es villamosok 1962-ig a Kossuth utcán át mentek a Vágóhíd utcára. Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1961

Négyes villamos a Béke útján, az Attila térnél. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr, 1962

A Béke útján itt volt a 4-es villamosok végállomásaa. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A formálódó Petőfi tér és az új Nagyállomás szintén hálás témákkal szolgált, szuper képek születtek.

A még macskaköves Petőfi tér. Fotó: Fortepan / Váti, 1966

Élet a Petőfi téri nagy zsinagóga helyére épített szalagháznál, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Váti

A Petőfi téri villamosforduló 1961-ben. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

A Nagyállomás új főépületének építése a régi palota elé, 1961. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A következőkben az Egyetem tér és az Új élet park után még távolabbi városrészekbe kirándulunk.

Tanári Merci a Kossuth-egyetem főépülete előtt, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Skoda az Új élet parki Ifjúság utcai kanyarban, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv

Benzinkút és vendéglő az István út és a Déli sor sarkán, 1962-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Skoda a Monostorpályi úti konzervgyár előtt, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az utolsó képeken a repülőtér és a hajdani Vámospércsi úti Kondorosi Csárda elevenedik meg...

Csehszlovák kisrepülő és katona a reptéren, 1967-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Lovas szekér a Vámospércsi úti csárdánál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

2026. január 1., csütörtök

Ördögárok, Vekeri-kemping, Kálvin téri aluljáró, mentők, villamos színház... – 2026 jeles debreceni évfordulói

Debrecenben 2026-ban is megannyi jeles évfordulót ünnepelhetünk. Cikkünkben ezek közül idézünk.

Az Ördögárok Debrecenben. Fotó: © Debreceni Képeslapok
  • Január 6., 1766.: Fazekas Mihály költő megszületett.
  • Január 21., 1986.: a DMVSC női kézicsapata nyerte meg a Magyar Népköztársasági Kupát.
  • Január 31., 1961.: lófogat ezen a napon közlekedhetett utoljára a debreceni belvárosban.
  • Február 5., 1976.: a Dobozi-lakótelepen felavatták a Petőfi Emlékkönyvtárat.
  • Február 11., 1676.: a református gályarabok szabadulása.
  • Március 1. 1936.: Cs. Uhrin Tibor festő- és iparművész születésnapja.
  • Március 11., 1961.: elhunyt Sajó István art deco építész.
  • Március 16., 1911.: Debrecenben megindult a villamosközlekedés.
  • Április 14., 1886.: Tóth Árpád költő világra jött Aradon.
  • Április 25., 1996.: a Tímárházban állandó kiállítás nyílt a mesterség történetéről.
  • Április 30., 1976.: átadták a Vekeri-tavi pihenőközpontot.
  • Május 1., 1976.: Menyhárt József festő, grafikus, a Déri Múzeum restaurátora elhunyt.
  • Május 7., 1766.: Budai Ézsaiás református püspök megszületett.
  • Június 14., 1906.: megalakult a Debreceni Mentő Egyesület. 
  • Június 25., 1986.: átadták az Ördögárok rekonstruált szakaszát a külső Vámospércsi úton.
  • Július 1., 1986: megnyílt a kerekestelepi kemping a strand mellett.
  • Július 14., 1986.: lezárták a Nagytemplom előtti aluljárót.
  • Július 25., 1906.: Debrecenben megnyílt a villamos színház a szénapiacon.
  • Július 30., 1911.: megnyílt a Debrecen–Nyírbátor-vasútvonal.
  • Augusztus 3., 1986.: megnyílt a 47. kemping-világtalálkozó a Vekeri-tónál 6500 vendéggel.
  • Augusztus 6., 1626.: megkezdődött az András-templom falainak felépítése.
  • Augusztus 14., 1976.: Holló László festőművész Debrecenben elhunyt.
  • Augusztus 19., 1976.: megnyílt a Csapó utcai vásárcsarnok.
  • Augusztus 19., 1976.: átadták a városi sportcsarnokot a Szabadság útján.
  • Augusztus 20., 1966.: az első virágkarnevál napja.
  • Augusztus 20., 1966.: átadták a Kinizsi Sörözőt.
  • Augusztus 20., 1961.: a Nagyállomás modern stílusú főépületének megnyitása.
  • Augusztus 23., 1961.: a nagyhegyesi gázrobbanás, amelynek tüze Debrecenben is látszott.
  • Augusztus 26., 1821.: befejeződött az új Nagytemplom keleti (második) tornyának építése.
  • Augusztus 29., 1986.: átadták a könnyűipari szakmunkásképzőt a Sétakert utcában.
  • Augusztus 31., 1996.: a Tóth Árpád Gimnázium új iskolaépületét ünnepélyesen felavatták.
  • Szeptember 4., 1876.: Hajdú vármegye létrejött, s ezzel a korábbi Hajdúkerület megszűnt.
  • Szeptember 26. 1946.: feloszlatták a debreceni internálótábort.
  • Október 1., 1911.: megnyílt a Meteor Mozi.
  • Okt. 23., 1956.: Debrecenben is kirobbant a forradalom, este a karhatalom a tömegbe lőtt.
  • November 4., 1956.: a szovjet invázió és a megtorlások kezdete.
  • November 6., 1901.: Debrecen és Budapest között létrejött az első telefon-összeköttetés.
  • November 7., 1936.: Józsa János festőművész születésnapja.
  • November 15., 1871.: Baltazár Dezső református püspök megszületett.
  • November 16., 1786.: Hatvani István, a Debreceni Kollégium professzora elhunyt.
  • December 1., 1956.: a Néplapból lett Hajdú-bihari Napló első számának megjelenése.
  • December 11., 1936.: Szilágyi Endre magánvállalkozó beindította Debrecen első helyi buszközlekedését a belváros és a Nyilas-telep között.
Szilágyi Endre az első buszával. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke