Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kár. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 11., péntek

Az István Gőzmalom 1971. szeptember 11-i tüze


Debrecenben 1971. szeptember 11-én hajnalban tűz pusztított a már a II. világháborúban is lángok martalékává vált István Gőzmalom maradék épületeiben. A Hámán Kató útján (mai Füredi úton) található telep tragédiájáról a Hajdú-bihari Napló is beszámolt.

A toronytűz oltása. (Helytörténeti Fotótár)

Eszerint a silótorony teteje teljes egészében lángokban állt. Sűrű, tömör füstfelhő kanyargott a Tanácsköztársaság útjára, s mint egy ünnepi tűzijáték rakétái, pattogtak szerteszét a tető palalemezei. Az óra fél ötöt mutatott, az utcán bemelegítős, sőt pizsamás emberek is szaladtak. A Hámán Kató útján rendőrautó száguldott, szinte senki se szólt, mindenki megdöbbenten hallgatott. Debrecen malma, amit a németek felrobbantottak 1944 októberében, s ahol 1971-ben sok száz vagon gabonát tároltak. A tornyot elnyelte az épület belseje, aztán még magasabbra csaptak a lángok, s a tetőszerkezet is eltűnt a kemencévé változott épületben. A Hámán Kató útján tűzoltók és katonák. A lángokban álló épület közvetlen közelében magas tűzoltólétra tetejére irányította a vastag vízsugarat egy tűzoltó az épület felső ablakaiba. A második csővel az épület bejáratánál levő tetőre kúszott fel egy tűzoltó. Pár másodperc múlva, mintha lávafolyam indult meg, hatalmas tömegű búza zúdult le a ferde tetőre. A tűzoltóknak éppen csak annyi idejük van, hogy félreugorjanak: beszakadt az alsó ferde tető is. Parázzsal, szikrával keveredve ömlik a gabona. Újabb tűzoltókocsik, rendőrautók érkeztek, katonák jöttek, a gázmű emberei „gáztalanítják” a területet, nehogy robbanás is történjen. A villanyt is kikapcsolták. Egy csoport katona a magtár tövében levő gépeket, a halomban álló, ponyvával fedett gabonát kezdte menteni. Baráth János, a Gabonatröszt kirendeltségvezetője arról tájékoztatott, hogy 420 vagon gabonát tároltak az épületben. (A közvetlen közelben mintegy 60 vagonnyit.) Az állami tűzoltóság 57 emberrel sietett a helyszínre , a debrecenieken kívül berettyóújfalui és püspökladányi tűzoltók voltak velük, s hamarosan megérkeztek a hajdúszoboszlói és hajdúböszörményi önkéntes tűzoltók is. Nyolc fecskendő ontotta a vizet az épületre. Katonák és munkásőrök segítettek menteni a menthetőt. Két sérültje van a tűznek: Szilágyi József és Csige János tűzoltók, de szerencsére csak könnyebb sérülést szenvedtek. Mire az utca megtelt munkába siető emberekkel, lángot már nem lehetett látni. Vajon kibírják-e a falak? Ez a kérdés foglalkoztatta az embereket. Mint később kiderült, 420 vagon gabona odalett, legfeljebb takarmánynak lehet majd felhasználni, Az épületen kívül levőkben kár nem keletkezett. Végül az István Gőzmalom történetéről a magunk részéről még annyit hadd idézzünk fel, hogy a termelés 1848 májusában kezdődött. A malom neve Habsburg István nádor előtt tisztelgett. Az épületegyüttes a tűz után még évtizedekig megvolt egyre romosabban, és többek között nyomda működött benne. A helyén 1998 óta üzletközpont és lakóház található, s megvan az egykori parkjának egy része is, ahol később az Ifipark működött.

A HB Napló 1971. szeptember 12-i riportja

Kapcsolódó múltidézéseink:

A malom még az eredeti szépségében

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. június 2., vasárnap

A 2024. június elsejei debreceni vihar a Ti képeiteken

„Úszó” autók a Böszörményi úton. Fotó: © Nyitrai Daniella.

Debrecenen is hatalmas eső, jégverés és szélvihar söpört végig 2024. június 1-jén, egy nappal a cívisvárost ért szőnyegbombázás 80. évfordulója előtt. Összeállításunkban Kedves Olvasóink képeit osztjuk meg, melyeket a Debreceni Képeslapok rendelkezésére bocsátottak hozzászólásban vagy üzenetben.

Így kezdődött. Fotó: © Nyitrai Daniella

Az első fotót Nyitrai Daniella készítette a Böszörményi út és a Bolyai utca sarkáról a második vihar után, a következő felvételen pedig a vihar kezdetét örökítette meg. A harmadik fotón a Vénkert állapota látható Vekerdi Károly révén.

Az elárasztott Vénkert. Fotó: © Vekerdi Károly

„Újra hajózható a Darabos utca” – fogalmazott Czabán Tamás az alábbi fotójához írt kommentárjában. Nagy Livike erre válaszolt a környéken készített felvételével.

Darabos utcai árvíz. Fotó: © Czabán Tamás

Medence a háztetőn. Fotó: © Nagy Livike

Juhász Kármen, valamint Lázár Katalin a nagy jégdarabokat is megörökítette...

Ekkora jégdarabok hullottak. Fotó: © Juhász Kármen

Mintha tél lett volna... Fotó: © Lázár Katalin

Masits István már megosztott felvételei idekattintva tekinthetők meg, az utolsó fotón pedig az újkerti helyzet tárul fel Varga Gábornak köszönhetően. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Újkerti víztükör. Fotó: © Varga Gábor


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 80 éve volt Debrecen első szőnyegbombázása

A Deák és a Hunyadi utca romjai. Fotó: Benkő László, 1944.

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légiereje.

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

A bombázás után... Forrás: Városi Tanács, 1969 

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is.

A Hunyadi és a Deák utcai romjai. Forrás: Városi Tanács, 1969

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret. Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná. Szeptember 21-ig a cívisvárost további öt nagy légitámadás érte.

A járműjavító a bombázás után. Fotó: Hapák József

A Petőfi téri lebombázott OTI-bérházról itt írtunk, a nagy zsinagóga történetét e cikkben elevenítettük fel. A lebombázott Kis Pipa hotel-fogadó szomorú történetéért látogass erre az összeállításunkra.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka. Forrás: IPK vállalat, MSZMP


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

2022. június 2., csütörtök

Az 1944-es bombázások

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légi ereje.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarkának épületei az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

A cívisvárost meglepetésszerűen érte a bombázás, és az erős déli szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomáson kívül lakóövezetekre is estek.

Debrecen bombázása az amerikai légierő gépéből megörökítve. Fotó: Fortepan / National Archives

Az 1945-ös Debreczeni Képes Kalendáriom szerint főként a város déli felét támadták Nagyállomás-központtal. A legtöbbet az Erzsébet, a Tóth Árpád, a Hunyadi és a főutca déli része szenvedte.


Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is. 

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret.

A Nagyállomás egyik megsérült része az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná.

Amerikai bombázók Debrecen felett (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

Az epreskerti repülőtér 1940-ben. Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Az áldozatok számáról megoszlanak a vélemények, de az összes bombázás halottait több ezresre becsülik a kutatások. A további légicsapásokról, valamint a pusztításukról idelátogatva olvasható a korábban írt, szomorú krónikám.

Katonák és civilek a 3/5. „Uz Bence” bombázószázad Caproni Ca-135 bis/U típusú bombázójánál. Fotó: Fortepan / Saly Noémi, 1940


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc