Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagyállomás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagyállomás. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 18., szombat

A debreceni 31-es autóbuszok emlékére

A Petőfi téri állomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az első 31-es autóbusz 1976. július 18-án indult el, s a kocsik a Nagyállomás és a Bolyai utca között szállították az utasokat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Bethlen utcai fotót Bíró Zsoltnak köszönjük

A „flottát jellemzően Ikarus 280 típusú csuklós autóbuszok alkották. A kedvelt és legendás járatok (valamint a 32-esek) helyett 2014. március 1. óta a 2-es számú CAF villamosok vannak.

A Petőfi téri állomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó napokban készített, fenti felvételeink idején a buszok már a Homokkerti felüljáró mellől indultak, nem pedig a Nagyállomás elől. A járat történelméhez tartozik egyebek mellett, hogy az ezredfordulóig, a főtér átépítéséig a kocsik a Nagytemplom előtti „halálkanyarban” húztak át.

Előttem az utódom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sétálóövezet átadása után azt kikerülve, a Kossuth utca felől mentek a 31-esek, és már nem érintették a Bethlen utcát. A 32-esek a Széchenyi utca felől közlekedtek. Végül ezeket is a DKV üzemeltette, mivel 2009. júliusától e céghez került a helyi buszközlekedés is.

Emlék 2018 nyaráról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekes sztori a közelmúltból, hogy 2018 nyarán újra az elmúlt évezredben érezhettük magunkat. Ugyanis, ahogy az egykori Vörös Hadsereg útja idejében, akkor ismét buszok közlekedtek a főutcán, mivel pályafelújítás miatt pótlóbuszok jártak három hétig. Ajánljuk figyelmükbe a közlekedéstörténeti emlékszobát is, ami a valóságban a Salétrom utcán, nálunk pedig ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A Doberdó utcai végállomáson. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az emlékszoba relikviái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. július 14., kedd

A régi szép Nagyállomás


Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

A vasutallomasok.hu adatai szerint a társaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot (perontetőt) is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a nagyközönség számára 1902. július 14-én nyílt meg.

A pályaudvar és az Ispotály-templom. V. Pákozdi Károly Zoltán, köszönjük!

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A képet a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve. Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.


Az iménti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:


A fenti gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

A Napló 1961. május 9-i cikkében ez jelent meg: Debrecenben abban az évben a legnagyobb arányú épületbontási munka a Nagyállomáson indult meg. Ez az épület igen szilárd, annyira, hogy amikor a bontáshoz az elmúlt években hozzákezdtek, robbantással döntötték a falakat. Most, hogy az új állomás épülete befejezéshez közeledik és egy részében már meg is kezdődött az irodák áthelyezése, újra hozzáláttak a régi állomás épületének bontásához. Most azonban már nem alkalmazzák a robbantásokat, hanem a lassú, de az építőanyagot jobban kímélő csákányos módot alkalmazzák.

A síneknél. Fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1940

A cikk rámutatott: az épületanyag felhasználása tekintetében ugyanis az a döntés alakult ki, hogy a régi épületből kikerülő és igen jó minőségű, nagy szilárdságú téglákat újból felhasználják. Csaknem 30 családi házat fognak felépíteni belőle. Mi tesszük hozzá, hogy vajon hol állnak ezek a házak?

A teljes palota


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Népkert a Nagytemplom és a Nagyállomás felől

2026. július 5., vasárnap

Vonatjegy 1989-be


Debrecenből utazott Budapestre 1989-ben vasúton Kedves Olvasónk, aki azt kérte, hogy ne írjuk ki a nevét. Örömmel újságolta, hogy egy rég elfeledett vonatjegye a véletlen folytán megmaradt, aztán előkerült, most pedig a Debreceni Képeslapok rendelkezésére bocsátotta.

A főtér az 1980-as évek végén. Fotós: Ismeretlen

A levelében felidézte azt is, hogy azért vehetett félárú vonatjegyet, mert katona volt akkor. Már jó ideje tervezte, hogy meglátogatja az ottani barátait, és ez akkor sikerült végre. Egyébként nem sokkal ezt követően le is szereltek, és elkezdődött a rendszerváltás Nagy Imre és mártírtársai újratemetésével – azt azonban még csak a tévében tudták figyelemmel kísérni, mivel az esetleges zavargások miatt ők sem hagyhatták el a laktanyájukat. Visszatérve az utazásra: 1989 júniusának végén a félárú vonatjegy 109 forintba került gyors másodosztályra. „Légkondicionáló nem volt, nyári hőségben le voltak húzva a kocsiablakok, így mindenki túlélte az utat” – osztotta meg.

A főutca 1988-ban. Fotó: Fortepan / Dőri András

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Unió Áruház. Fotó: Csobaji Előd, 1986

2026. június 19., péntek

A Nagyállomás márványcsarnokának monumentális képei

A Debreceni vásár. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A debreceni Nagyállomáson tevékenykedő takarítórobotot bemutató minapi cikkünk hozzászólói között többen is írták azt, hogy helyi létükre még nem látták a központi várócsarnok nagy méretű képeit. Ezúttal akkor hát ezekről az alkotásokról lebbentjük fel a képzeletbeli fátylat, de ezek mellett a mindent beborító márványlapokat is érdemes megcsodálni itt! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1961. VI. 21-i Napló képcikke

A kompozíciók a sgraffito műfajába tartoznak, a méretük 6,8-szor 12,6 méter, a kiváló készítőjük pedig Domanovszky Endre festőművész. Mindkét monumentális sgraffito 1961-ben került a szintén abban az évben megnyitott főépület falaira. (A sgraffito lényege az, hogy a képet nem festik, hanem az ábrákat az egymásra felvitt festékrétegekben kaparják visza.) Az első felvételünkön a Debreceni vásár című sgraffitót örökítettük meg, ami nem mellesleg az egykori Resti, valamint a szintén felszámolt tejivó mellett található. A képpel szemben, a márványcsarnok túlvégében tekinthető meg a párja, aminek a címe: Ötösfogat. Erről a helyi specialitásról itt írtunk régi fotókkal, ugyanakkor a főutcai Szabadság Étterem falát valaha ékesítő sgraffito ezen az archív fotón idézhető fel

Az Ötösfogat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó


Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor­-összeállításokat láthat a non­stop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 

2026. április 16., csütörtök

Az Utasellátó debreceni „550. sz. pavilonja” 1962-ben


Debrecenben a Nagyállomás főépületében évtizedeken át több szolgáltatóegység működött, köztük a híres Resti, a felejthetetlen tejbár, sőt fodrászat is. A központi márványcsarnok szélső helyiségeiben kis Utasellátó-árudákat alakítottak ki, például a fenti képen látható 550-es számú hírlap- és könyvesboltot. (A teljes kép a cikk végén!) A Fortepanon közzétett 1962-es Uvaterv-fotó tanúsága szerint, meg persze a személyes emlékeink szerint is, valóságos kincsesbányák voltak ezek a sokoldalú üzletek! (A helyiségek ma is megvannak, de többük kihasználatlan, s olyan is van / volt, amelyikben – egyébként ötletes módon – kiállítások és interaktív terepasztal található.)

A központi váróterem 1963-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv 

A két sgraffito által közrefogott nagy váróteremben időzők nemcsak magyar, hanem külföldi lapokat is beszerezhettek itt. A muzeális fotográfián a gyönyörű hölgyek fejvonalában korabeli szép debreceni képeslapok függenek gazdag választékban, ugyanakkor kártyákat és tollakat is kínált a kereskedés. Voltak ugyanakkor illatszerek és dohánytermékek is, míg más „pavilonokban” az Utasellátó-automaták megjelenése előtti időkben harapnivalót is be lehetett szerezni. A szomszédos postahivatal ma is megvan, s anno aki nagyon ráért, a Híradó Moziba is betérhetett a vonatja indulásáig.

A Nagyállomás postahivatala, 1962. Fotó: Fortepan / Uvaterv 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fortepan / Uvaterv, 1962

2026. április 2., csütörtök

A Petőfi Téri ABC, Vasbokor és Debrecen Étterem

Debrecenben Petőfi Sándor nevét a tér mellett presszó és vegyesbolt is viselte. Az utóbbi ABC az 1973-ban átadott 24 emeletes lakóház tömbjében működött 1975. április 2-tól az Erzsébet utca sarkán, s ugyanitt nyílt meg a Debrecen étterem is, átellenben a szintén Debrecen nevű szállóval. Az épületrész előtti parkos teret szintén 1975. április 2. óta díszíti Váró Márton alkotása, aminek Vasbokor a címe, s eredetileg vizes medencéje is volt. (A Híradó Mozi már korábban, 1974. május 1-jén megnyílt.) Az új „üzletkombinátot” és a kompozíciót Gurbán György, a megyei pártbizottság titkára adta át mások mellett.

Az „üzletkombinát”. Fotó: Fortepan / Kriss Géza

A csaknem 800 négyzetméter alapterületű ABC-áruház építési és üzembe helyezési költsége mintegy hétmillió forint volt. Az összesen 1200 négyzetméter alapterületű Debrecen étterem és eszpresszó 12,5 millió forintba került. Az étterem a város legnagyobb önkiszolgáló egysége volt, 320 férőhelyes, a konyhája egy műszakban 450 adag étel elkészítésére volt képes. A II. osztályú eszpresszóban 180, a teraszon 100 ülőhely várta a vendégeket. Az új üzletekben összesen 55 dolgozó gondoskodott a vendégek ellátásáról. Ezek együttes látványára az első felvétel teljes verzióján csodálkozhatunk rá itt:

A Vasbokorral. Fotó: Fortepan / Kriss Géza

A fenti fotó korábbi megosztásához olvasónk is leírták a gondolataikat. Ezek közül szemezgetünk az alábbiakban. Béla Jaross: „Itt még rend és tisztaság honolt.” Simay Barna Ákos: „A virágüzlet felirata miatt hívták tévesen Virág Étteremnek, egyébként Debrecen Étterem. Valóban jó és olcsó hely volt.” Magdi Szabó: „Igen, maga a szobor nem igazán szép! De az akkori kultúrpolitika ilyet kívánt. Vajon hol van most?” Péter Szarvas: „Virág Étterem... Kajajegy ide volt a suliból. Egy pld, 1982 csontleves, tarhonya szafttal 4 forint!” Jánosné Somorácz: „Amikor a nagymamát mentünk látogatni vonattal, elsőnek bementünk ebédelni az emeleten lévő étterembe, nekem ez egy kedves emlék.”

Az 1974. V. 1-jén megnyílt Híradó Mozi. Fotó: IPK Vállalat

Ανίκο Γερμανός: „Nagypapám minden 2. vasárnap ebéd után befizetett a Híradó Moziba.”
Ibolya Gáborné Kiss: „De jó is volt! Itt jártunk el előtte suliba, és milyen finom volt a kaja az étteremben.” Frigyes Tácsik: „Dombostanyára jártunk vonattal a weekendkertünkbe, és előtte sokszor ott kajáltunk. Gyerekként mindig lencsefőzeléket ettem pirított májjal.” Molnár István: „Én nem szoktam visszasírni a múltat, de a mostani állapotoknál az akkori sokkal jobb volt! Ez a mai városvezetés kritikája...” András Riz: „A bolt előtt volt a 31-es busz végállomása, itt szálltunk le, amikor a nagymamámhoz mentünk. A tér túl oldalán szálltunk át a 8-as buszra. Emlékszem a működő szökőkútra, a Híradó mozira, ahol apukámmal háborús filmeket, a nővéremmel indiános filmeket néztünk. A toronyházban lakott a gépjármű-oktatóm, még volt portaszolgálat. Az ABC-ben sokszor vásároltam...”

A hely napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Váró Márton művész így vallott a Vasbokor című szoborról: „Különböző szögekben fénytörő tükrök vannak elhelyezve, ezek a vizet is tükrözik. A környék igen forgalmas, bejáró munkások, moziba, presszóba igyekvők haladnak el. Nem meditációra akartam őket kényszeríteni, hanem pillanatnyi élményt adni. A kompozíciónak nincs mondanivalója, ne is keresse ezt benne senki. Olyan, mint egy kellemes dallam, ami hangulatot kelt.” Sajnos a bolt előtti gyönyörű fenyőfát 2021 őszén kivágták, a medencét pedig évekkel ezelőtt betemették. A Vasbokor című kompozíciót sokan nem becsülik meg, és biciklitárolónak használják. Ezek is láthatók az utolsó felvételeinken...

Még csigalépcsővel. Fotó: Fp / Főfotó, 1976


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A fenyőt kivágták. Fotók: © Debreceni Képeslapok