Pünkösdi virágcsokor az Újkerti lakótelepen

Színpompa a Füredin. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az Újkerti lakótelep déli szélén, a Füredi úti panelházak között tündököl egy virágoskert, amit most a 2026-os pünkösd alkalmából mutatunk be. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A rózsa dominál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szépen gondozott növények piros, rózsaszín, sárga, lila stb. színekkel kápráztatják el az arra járókat. Nyilván nem ez az egyetlen ilyen kert a környéken, de nagyon jó lenne, ha sokkal több hasonlóan szívmelengető hely örvendeztetné meg a lakótelepieket itt és máshol is.

Újabb színek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 49-es lépcsőházak parkjaiban kialakított színpompás ültetvényt egyébként oszlopok és szalagok is védik az illetéktelenektől. Ennek minden bizonnyal megvan az oka. S mint a fotónkon látható, amíg itt a virágok ragyognak, addig a szemközti oldalban autó „díszíti” a zöldterületet, illetve annak betonlapokkal kirakott helyét. Mi az előbbi változatra szavazunk!

Maradjon így sokáig! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• Az ÚÁMK (később ÚNOK)
• Úttörőmúzeum az ÚÁMK-ban
• A Csillag Csemege a Hámán Katón
• A Lehel utcai óratorony
• Csodakert a Borbíró téren: a Nagy Katalin emlékpark
• A Lublin Étterem
• Az újkerti fémforgó
• Az újkerti csillagda
• Az újkerti szánkózódomb
• Az újkerti szőlőbirtokok egyik utolsó hírmondója
• A Délibáb Áruház
• Az újkerti lakótelep színes házai a magasból
• Így látszik a BMW-gyár építése az Újkertből
• Újkerti mozaikok
• A Füredi út

A lépcsőről nézve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szemközti háznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Virágfüggönyként pompáznak a Füredi úti óriási császárfák

Debrecen egyik legszebb fasora a Füredi úton található császárfa-együttes. Ezt örökítettük meg a 2026 áprilisában tett látogatásainkon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eltakarják a házakat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hihetetlennek tűnik, de ezeknek a növényeknek van néhány olyan tulajdonságuk, amelyek miatt immár tilos kiültetni ilyen fákat. Ezeket az okokat és a császárfáknak az egyébként csodásan hatalmas lombkoronáit ebben a cikkünkben mutattuk be.

Micsoda méretek! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem könnyű betelni a látvánnyal, akárcsak például a Piac utca virágzó fáival se!

A Böszörményi-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

• A Diószegi Sámuel Botanikus Kert
• A világhírű debreceni Canna
• Krókuszmező a színházkertben
• Mocsárciprusok a Békás-tónál
• Óriási bogáncsfa a Faraktár utcán
• Komló-kánaán a Vekerinél
• A magnóliák piros termései
• Nyár végi potya gyümik
• Csipkefa bimbója...

Piac utca, 2026 április. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Piac utca, 2026 április. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Füredi út

A Füredi eleje, 2025. V. 31. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik hosszú utcája a Füredi út nevet kapta a rendszerváltás után. Ez az utunk a Bem tértől a Csigekert utcáig tart. A fenti képen látható nyomókutas kezdő szakaszát 2025. május 31-én kaptuk lencsevégre. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Itt volt a malom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Füredi út a Péterfia és a Nagyerdőalja városrészeinket, a Libakertet és a Sestakertet, a Vénkertet és az Újkertet, valamint a Csigekertet és a Kertvárost választja el egymástól. Tóth Pál könyvéből az is tudható, hogy a Füredi út arról kapta a nevét, hogy Tiszafüred felé mutat. Korábban Károly Ferenc József, Holló János és Hámán Kató nevét is viselte.

A Nádor utcánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mai leghíresebb létesítményei közé tartozik a Kossuth Laktanya és a bevásárlóközpont, a régebbi időkből pedig az István Gőzmalom, valamint a Margit-fürdő emelendő ki. Sokan emlékeznek arra a vicces becenevű italboltra is, ami a Csigekert utca sarkán működött, és ezeken kívül természetesen sok más is található itt, például az Újkerti lakótelep déli része.

A Lehel utcánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ott készült fenti fotó bal alsó sarkában működött egykor a Csillag Csemege, míg átellenben, az alábbi kép bal alsó sarkának kis épületében a hajdani Oázis Presszó fogadta a vendégeket. Jó felfedezést Mindenkinek!

A Böszörményi útnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Nyíl utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Mester utca
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Pacsirta utca
• Huszár Gál utca

A Sinai-sarok 2026. március 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az István Gőzmalom

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

A gőzmalom és a Margit-fürdő egy régi térképen

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

Az első ütem. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van, eredetileg pedig az volt a terv, hogy mozit is létrehoznak ott.

A Metszetet Endrődi Sándornak köszönjük

További üzemeink története régi képekkel:

• Holdbéli táj lett a Barnevál területe
• Dohánygyár
• Húsipari vállalat
• Vagongyár
• Ruhagyár
• Biogal
• Göcs
• István Gőzmalom
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A kabai cukorgyár
• Debreceni Konzervgyár 
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A Traubisoda-üzem

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy Margit-fürdő

Debrecen egyik legfantasztikusabb helye egy valóságos oázis volt a „nagy, poros alföldi városban”. Ez a Margit-fürdő, aminek festői létesítménye a mai Füredi úton (eredetileg Károly Ferenc József sugárúton) pompázott 12 holdon.

A Margit-fürdő főépülete. Külső fotók: Helytörténeti Fotótár

A vizes élmény- és gyógyparkot Szikszay Gyula, a gazdag földbirtokos és nagyvállalkozó építtette Szikszay Lajos tervei alapján. Tekintsd meg a teljes képgalériánkat itt:

Az 1888-ban felépített, csodálatos paradicsomot a feleségéről nevezte el a tehetős cívis. A Margit-fürdő rendelkezett a város első, sportolásra alkalmas medencéjével. Mellette férfi és női kádas és gőzfürdők, habfürdők, zuhanyzók, büfék, pihenőhelyiségek is kényeztették a vendégeket.

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára Vekerdi Károly által feltöltött prospektusfotók tanúsága szerint a parkban a fürdőzőket egy lélegzetelállító strand is elkápráztatta. Ott nyáron biciklizni, télen korcsolyázni is lehetett.

A mai kor elvárásai szerint is lenyűgöző gazdagságban felszerelt fürdőben mindezeken kívül díszes előcsarnok, szobrok, valamint vízgyógyintézet is voltak. (Miként az alábbi régi térképen is látszik, a Margit szomszédságában az István Gőzmalom működött.)

Ugyanakkor „inhalatoriumot”, továbbá orvosi rendelőt, fodrászatot és manikűrt-pedikűrt is igénybe lehetett venni. Sőt, táncterem és színpad is szolgálta a művészeket és a közönséget.

De ez a kies földi mennyország rendelkezett masszőrszobákkal, vetkőzőtermekkel és páncélszekrényekkel is. Természetesen saját víztornyai, kazánjai és mosodái is működtek. A homokos strandon nemcsak medencék, hanem ugrótorony és tornaszerek is várták a kikapcsolódni vágyókat.

Hiszen a Margitot „a nagy, poros alföldi város tisztasága, egészségügye szolgálatába” állították. A birodalom érdekében Szikszay Gyula megegyezett a gőzvasúttársasággal, így ingyen utazhattak a járatokon azok, akik jegyet váltottak a feredőbe.

A megálló fél percnyi sétára volt tőle, ez pedig végképp a Margit javára fordította a versenyt a tégláskerti tóval szemben. A területen 1909. október 3-án munkásotthon nyílt, ami több szakszervezeti csoportnak és a szociáldemokraták irodájának is helye lett. Végül 1922-ben a Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet 800 ezer koronáért megvásárolta a teljes ingatlant. Dr. Nagy Attila képeslapgyűjtő, helytörténet-kutató előadása szerint a fürdőrészt 1941-ben bontották el.

A II. világháborúban a munkásotthon épülete óriási károkat szenvedett; berendezése teljesen elpusztult, elkallódott és szétlopták, s az iratok zöme is odalett. A díszterem freskóit a katonai megszálláskor ellepte a füst, a házat pedig 75 százalékban romnak nyilvánították.

1956 elején még úttörők parádéztak benne, aztán 1964-ig a városi–járási munkásőrség székházaként működött. A páratlan paradicsom épületegyüttesét ezután bontották le, a helyén pedig négyemeletes lakóházak és játszóterek épültek.

A mai Szent László Plébániával és II. János Pál Pápa Intézettel szemközti ingatlanon, ahol a Margit pompázott, csupán egy munkásmozgalmi tábla tesz említést a néhai csodakertről. A fürdő emlékét azonban Szabó Magda megörökítette a Régimódi történet című regényében – a névadó Margit tudniillik az ő anyai nagyapjának a testvére: Jablonczay Margit.

Végül a munkásmozgalmi korszakból mutatunk felvételeket.

Az egykori fürdő és a munkástörzshely emléktáblája a Füredi úton, a Margit helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első az 1920-as években készült: az emberek a munkásotthon eddig nem látott épülete előtt állnak, amin a Munkásbank táblája is szerepel.

Az utolsó képen az intézmény parkjában üdülő gyerekek mosolyognak. Mindkét fotográfiát a Korok, emberek című könyvből ollóztuk, amit az MSZMP megyei bizottsága adott ki 1976-ban. Akkor azonban már jó 10 éve lebontották ennek az egykori földi mennyországnak az utolsó maradványait is...

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• A Cserkész-tó
• A Vértessy-strand
• Volt egyszer egy csónakázónk
• A Telegdy-sósfürdő
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• A Keleti-főcsatorna
• A Tócó
• A Kondoros
• Az édenkert hajnalán
• Az ős-Vekeri és a Kati kishajó
• Fancsikai apokalipszis
• Bozótvágóval a Vekerin
• A balmazújvárosi Kamilla
• A kiskunmajsai Jonathermál
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Füredi úti hatalmas lombú csodálatos császárfák

Debrecenben az egykori méntelep mentén, a Füredi út és a Böszörményi út sarkán egy káprázatos fasor pompázik. Ezt látogattuk meg 2025. július 22-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A lomb az úttestig ér! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csaknem 10 éve telepített lenyűgöző allét mintegy 25 hatalmas koronájú császárfa alkotja. A lombok alatt kerékpárút vezet, s mivel az ágak kinyúlnak a járdáig, illetve egészen az úttest széléig is, bizton állíthatjuk, hogy fantasztikus élmény ebben a szép zöld folyosóban biciklizni, sétálni! Főként, hogy az árnyékolásnak köszönhetően itt sokkal kellemesebb a hőmérséklet, mint a lombon túli napsütésben. 

A fasor kelet felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Erről a gyönyörű növényről azt mindenképpen érdemes tudni (lásd például a Wikipédia szócikkében), hogy a császárfa Közép- és Nyugat-Kínából származik. Általában 10–15 méter magasra nő; de kedvező körülmények között akár a 25 m-t is elérheti. Nagy koronája szétterülő, laza, gyakran emeletes. A korona alsó és középső ágai többnyire oldalirányban fejlődnek, csak a felső ágak törekszenek fölfelé. A levelei szív alakúak, míg a március, április körül nyíló illatos, lila, nagy fürtű virágai pedig 30–40 cm hosszú, hajtásvégi bugákban állnak. Fürtös toktermései éppen most érnek. Gyökere 3 év alatt hatol kb. 2 méter mélyre. A talajvíz szintjét elérve függetleníti magát a felszíni hatásoktól: szárazság-, fagy- és erdőtűztűrővé válik úgy, hogy az elpusztult törzs helyén gyökérsarjról gyorsan újranő. Tápanyag- és vízdús talajon erőteljesen nő, ám ezzel gyorsan kimerítheti a talajt. Fény- és melegigényes. A leírás szerint a császárfa hazánkban is inváziós növénynek számít, és már tilos ültetni. 

A termések. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

• A Diószegi Sámuel Botanikus Kert
• A világhírű debreceni Canna
• Krókuszmező a színházkertben
• Mocsárciprusok a Békás-tónál
• Óriási bogáncsfa a Faraktár utcán
• Komló-kánaán a Vekerinél
• A magnóliák piros termései
• Nyár végi potya gyümik
• Csipkefa bimbója...

Virágzáskor, 2026. IV. 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Már az új cég logója van a debreceni volt Domuson

A kasszarész 2024. május 24-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben nagy változások zajlanak a Füredi út és a Dózsa György utca sarkán lévő épületben, ami eredetileg Domus Áruházként kezdte meg a működését 1980. december 29-én. Az a kínai kereskedés ugyanis, amelyik az utóbbi években itt működött, 2024 januárjában bezárt, és máris újabb lázas munka kezdődött: a helyet körbekerítették, és nyomban például az ablaküvegeket is eltávolították az üzletházról. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az üzletház a Vénkert felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épület leendő funkciójáról év elején közölt értesülésünket immár a falra szerelt logó is alátámasztja, valamint a földszinten kialakított – és kintről is látható – pénztársor és a hozzá tartozó feliratok is. A palánkokat eltávolították, a legutóbbi, 2024. május 24-i esti ottjártunkkor és fotózásunkkor pedig azt is megtudtuk, hogy az új létesítmény várhatóan 2–3 hét múlva nyitja meg a kapuit a földszinten. Mint tapasztalható, a belső munkák mellett most zajlik a környező járdák és utak kialakítása is. (A Füredi-sarok túlsó oldalába tervezett egyházi bölcsőde építését ebben az összeállításunkban. mutattuk be.)

A Dózsa György utcai portál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A rendelő melletti helyzet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gőzmalom, mely Habsburg István nádor nevét viselte

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

A Malompark első ütemének látképe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van.

A Metszetet Kedves Olvasónk, Endrődi Sándor osztotta meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!