A debreceni „Stonehenge” park

Debrecen Szentlászlófalva nevű városrészét sok különlegesség gazdagítja, és teszi felejthetetlenné. Itt nézelődtünk 2025. május 29-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kút utcai Stonehenge. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az övezet északi határán, a Kétmalom utcai torkolatnál ha nem is ősidők óta, de évek óta egy mini „Stonehenge” is lapul. A fenti fotón ezt örökítettük meg, a következőn pedig az eredeti látható.

Az igazi Stonehenge. Fotó: Wikipédia

Az eredeti ősi hely az angliai Salisburytől 13 kilométerre található. Több tonnás faragott kőtömbök alkotják, és a körülötte lévő árok átmérője 110 méter. A miénk ennek csak a parányi töredéke, és csupán régi téglákból rakta ki a szellemes készítője. Persze, az se kizárt, hogy a kompozíció eredeti funkciója teljesen más volt, mint a brit misztikus hely miniatűr változatának megalkotása.

A Kút utcai Stonehenge. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ellenben a Kút utcai mini „Stonehenge”-nek további érdekessége is van. Ilyen az, hogy a közelében rejtőzik az a két zöld színű óriáshangya is, amik szakasztott másai a Piac utcai hangyaszázadnak – lásd az utolsó képen. Van tehát miért elbarangolni erre a környékre, jó felfedezést Mindenkinek!

Az óriáshangyák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A debreceni Indiana Jones-híd
• A Kassai úti szupermen
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az elásott Sesztina-padok
• Az Ördög árka
• A Vágóhíd utcai oroszlános kapu
• Ufóinvázió a régi temetőnél
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Újabb rejtélyes nagyerdei „ufólandolás”
• A Kasai úti bunker

2025. V. 30-i kép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 80 éve volt Debrecen első szőnyegbombázása

A Deák és a Hunyadi utca romjai. Fotó: Benkő László, 1944.

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légiereje.

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

A bombázás után... Forrás: Városi Tanács, 1969 

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is.

A Hunyadi és a Deák utcai romjai. Forrás: Városi Tanács, 1969

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret. Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná. Szeptember 21-ig a cívisvárost további öt nagy légitámadás érte.

A járműjavító a bombázás után. Fotó: Hapák József

A Petőfi téri lebombázott OTI-bérházról itt írtunk, a nagy zsinagóga történetét e cikkben elevenítettük fel. A lebombázott Kis Pipa hotel-fogadó szomorú történetéért látogass erre az összeállításunkra.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka. Forrás: IPK vállalat, MSZMP

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

Ma 70 éves a „6–3”. Az Aranycsapatból Lóránt a Loki edzője lett, Buzánszkynak szobra van a Nagyerdőn

Wembley Stadion, 1953. november 25.: a magyar válogatott a 6:3-as meccs előtt: Puskás, Grosics, Lóránt, Hidegkúti, Buzánszky, Lantos, Zakariás, Czibor, Bozsik, Budai II., Kocsis. Fotó: Fortepan / Kovács József

Debrecenben is óriási örömmel fogadták a sport- és futballbarátok 70 esztendeje, 1953. november 25-én, hogy a magyar Aranycsapat 6–3-ra győzött az angol labdarúgó-válogatott ellen.

Az 1953. november 25-i rangadó angliai plakátja a brit csapatkapitány,
W. Wright fotójával. Repró: © Debreceni Képeslapok

A  Wembley Stadionban 105 ezer néző előtt diadalmaskodó magyar futballválogatott: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, valamint Puskás Ferenc és Czibor Zoltán.

Az Aranycsapat 1953-ban. Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

A rangadón Gellér Sándor csereként állt be Grosics Gyula helyett. A mieink szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv volt.

Buzánszky Jenő szobra a Debreceni Egyetem sportcsarnokánál. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Múltidézések szerint a taktika az ellenfél lerohanása volt. Fontos szerepet kapott a csatársor folyamatos helyváltoztatása is, amely segíthetett az ellenfél hátvédsorának szétzilálásában.

Az Aranycsapat kapusának, Grosics Gyulának ez az igazolványa is szerepelt a tárlaton. Repró: © Debreceni Képeslapok

Mostani összeállításunk fotóit és reprodukcióit részben a Puskás Intézet 2018-as debreceni kiállításán készítettük. Ugyanakkor elzarándokoltunk Óbudára, és a Fortepan két muzeális felvételét is bemutatjuk.

Puskás Ferenc szobra Óbudán. Fotó: © Vass Márton / Debreceni Képeslapok

A 2018-as debreceni tárlat különleges relikviái között kiemelt szerepet kapott Lóránt Gyula (1923–1981) öröksége is, az Aranycsapat kőkemény középhátvédje ugyanis 1963-ban a DVSC edzője volt. Személyes tárgyai közül a debreceni rendezvényen látható volt a hamutálcája, a kiváló sportolói igazolványa és az alábbi futballmeccsbérlete is.

A debreceni kötődésű Aranycsapat-tag, Lóránt Gyula igazolványa. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az angolok elleni magyar győzelem 40. évfordulója (1993) óta november 25. a magyar labdarúgás ünnepe. Nem mellékes az sem, hogy a formálódó Aranycsapat 1949 nyarán a Nagyerdei Stadionban játszott barátságos mérkőzéseket a lengyelek és a Loki ellen, és akkor is győzött a válogatott.

A győztes mérkőzés emléklabdája a Puskás Intézet tárlatán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Masits István debreceni képzőművész festménye Szoboszlai Dominikról
• A Loki első kupagyőzelme
• Puskás és a futballválogatott a Nagyerdőn

A Londonban győztes Aranycsapat tablója: Grosics Gyula, Gellér Sándor, Buzánszki Jenő,
Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II László, Kocsis Sándor,
Hidegkúti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. Fotó: Fortepan / Kovács József, 1953

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1944-es bombázások

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légi ereje.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarkának épületei az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

A cívisvárost meglepetésszerűen érte a bombázás, és az erős déli szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomáson kívül lakóövezetekre is estek.

Debrecen bombázása az amerikai légierő gépéből megörökítve. Fotó: Fortepan / National Archives

Az 1945-ös Debreczeni Képes Kalendáriom szerint főként a város déli felét támadták Nagyállomás-központtal. A legtöbbet az Erzsébet, a Tóth Árpád, a Hunyadi és a főutca déli része szenvedte.

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is. 

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret.

A Nagyállomás egyik megsérült része az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná.

Amerikai bombázók Debrecen felett (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

Az epreskerti repülőtér 1940-ben. Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Az áldozatok számáról megoszlanak a vélemények, de az összes bombázás halottait több ezresre becsülik a kutatások. A további légicsapásokról, valamint a pusztításukról idelátogatva olvasható a korábban írt, szomorú krónikám.

Katonák és civilek a 3/5. „Uz Bence” bombázószázad Caproni Ca-135 bis/U típusú bombázójánál. Fotó: Fortepan / Saly Noémi, 1940

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc