A tank, ami miatt sok gyerek akart harckocsizó lenni

Debrecen egyik jellegzetes emlékműve volt a Kossuth utcai tankszobor, amit 1970. április 2-án avattak fel egy nagyszabású katonai parádéval (nem sokkal az Újvigadó átadása előtt). „Örök dicsőség és hála a debreceni páncélos csata hős szovjet katonáinak” – volt olvasható az 1944 októberi hortobágyi páncélosütközet óriási mementóján. Az alábbi fotón az azóta lebontott házak is figyelemre méltók: 

Az átadás évében. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A 48 négyzetméteres domborművet meglepő módon ugyanaz a Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrász készítette, aki a Pallagi úti Kígyóölőt és a főutcai felszabadulási emlékművet is. Az akkori sajtóhír szerint a kompozíció faragott süttői kőtömbjei a leleplezés előtti reggelen érkeztek meg a helyszínre. Ez a terület a mai Szent Efrém (korábban Bányai Júlia) Általános Iskolával átellenben található.

A szobor 1977-ben. Fotó: Pathó Sándor

A Napló korabeli beszámolója kitér arra is, hogy az átadási ünnepségen az „érdeklődők ezrei” előtt díszegység fogadta Oláh István vezérőrnagy, miniszterhelyettes köszöntőjét. Beszédében a tábornok egyebek mellett kiemelte azt is, hogy Debrecen nagy szerepet játszott a történelmi sorsfordulóban, és 1944 végén innen indult el az új élet a II. világháborút követően.

Cikk a felállításról (részlet). Fotó: HBN

A tankszobrot a rendszerváltás után távolították el. Előbb a Vértessy-kastély közelében, egy Gázvezeték utcai telepen tárolták, aztán átvitték az István útra, egy cég udvarára. További érdekesség hogy a Kossuth utcán a tankszobor előtti időkben is volt egy szovjet emlékmű ugyanott. Azt egy feliratos nagy fal, egy géppuska, valamint egy kis csobogó alkotta. A muzeális értékű képeket Kiss Erika küldte róla nekünk, a készítőjük pedig az édesapja, Szabó István cukrász.

A képeket Kiss Erikának köszönjük!

Akkoriban még sokkal több volt a növényzet a környéken:

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Kapcsolódó összeállításaink régi fotókkal:

• Harckocsik a cívisvárosban
• Tankcsata és négyes villamos
• A német megszállás vége
• 1956. november 4.
• A szabadságharc páncélos mementója
• A 39-esek emlékműve
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A Nyugati utcai huszárlaktanya
• A Kassai úti huszárlaktanya
• A Hősök Temetője
• A Balmazújvárosi úti harcmező
• A Sámsoni úti szovjet tankúsztató

A Napló fotói az avatásról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai-szabadságharc
• Az 1849-es debreceni csata
• A honvédtemető
• A 39-esek emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A 2. honvéd huszárezred kaszárnyája
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• Debreceniek az I. világháborúban
• Az 1944-es bombázások
• A nagy tankcsata
• 1956 november 4.
• Az egri vár védőinek diadala
• A 39-esek emlékműve
• A 3-as gyalogezred szobra
• Az orosz hadifogoly-temető
• A felszabadulási emlékmű

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagy tankcsata

Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen gyilkolóeszközöket vonultattak fel a szovjetek. Akit ez érdekel, ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudhat meg többet a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából... További archív felvételek, dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:

• Debreceniek az I. világháborúban
• Az 1944-es bombázások
• 1956 november 4.
• A Hősök Temetője
• A német megszállás vége
• Az 1849-es szabadságharc debreceni ütközete
• A Bocskai-szabadságharc
• A pavilonlaktanya
• A Vilmos-huszárlaktanya
• A debreceni 2. huszárezred
• A 39-esek emlékműve
• A 3-as gyalogezred szobra
• Az orosz hadifogoly-temető
• A felszabadulási emlékmű

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1849. augusztus 2-i, orosz túlerővel szembeni debreceni vesztes csata ma is szívbemarkoló helyszíne

Az ütközet harcmezeje. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A csata emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

A Nagysándor-obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog. A debreceni csata áldozatai a csigekerti Honvédtemetőben nyugszanak. Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található, amit ebben a képes összeállításunkban mutattunk be. Az 1849. augusztus 2-án elesett Szarka kapitány emlékműve a Hosszúpályi úton található. Érdemes felfedezni ezeket a szomorú helyszíneket egy tartalmas kiránduláson, akár kerékpárral is!

Szarka kapitány emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Hősök Temetője
• A Bocskai-szabadságharc
• A német megszállás vége
• A nagy páncélos csata
• Az orosz hadifogoly-temető
• A Bocskai-szabadságharc
• Az I. világháború debreceni emlékhelyei
• Az 1944-es bombázások
• 1956 november 4.
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• A Pavilonlaktanya
• A 39-es gyalogezred emlékműve
• A 2. huszárezred kaszárnyája

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 176 éve esett el Petőfi Sándor, aki Bem tiltása ellenére is harcolt a túlerővel a segesvári csatában

Debrecen szinte a második otthona volt a költő Petőfi Sándornak, hiszen megannyi szállal kötődött a cívisvároshoz. A poéta ma 175 esztendeje, 1849. július 31-én tűnt el, és halt meg vélhetően a segesvári ütközetben, két nappal a debreceni csata előtt. A fenti kép Bogdan Willewalde festménye (Wikipédia).

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):

„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Espressonál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Arany János
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Radnóti Miklós
• Nagy László
• Jókai Mór
• József Attila

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Immár 310 esztendeje szállt meg a Régi Posta fogadóban XII. Károly svéd király

Debrecenben a Széchenyi utca 6. szám alatt található a cívisváros legrégebbi lakóháza, ami eredetileg Diószegi Sámuelnek, a település első postamesterének a lakóháza volt. A Régi Posta nevű híres helyünk az 1600-as évek végén épült, s napjainkban is szépen felújítva pompázik: étteremként, valamint panzióként üzemel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az utcai front. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyönyörűen rendbetett épületegyüttes arról is nevezetes, hogy itt szállt meg a nagy harcos hírében álló, kalandos életű, fiatalon elhunyt XII. Károly svéd király idestova 310 esztendeje, 1714. november 13-án, útban haza a törökországi emigrációját követően. Erre figyelmeztet a külső falat díszítő szép domborműves emléktábla is, ami eredetileg a szállórész emeleti falán volt. XII. Károly (1655–1697) nem mindennapi életútja a Wikipedián is elolvasható.

XII. Károly emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén svéd szülött Raoul Wallenberg debreceni szobrának históriája e cikkünkben olvasható. Azt a korszakot, amikor a Régi Postában működött a Sumen étterem és borozó, idelátogatva ismerhetik meg.

A régi cégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az udvari nagyterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1944. október 19. – a német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák tca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

A debreceni harcmező, ahol honvédeink ma 175 éve vívták a szabadságharc döntő ütközetét a cári túlerő ellen

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A Nagysándor-halom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

Az obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József  el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s bár végül elvesztették a csatát, az emlékük örökké élni fog. Az ütközet 112 magyar honvéd és 634 orosz áldozatát a Csige-halmon létrehozott Hősök Temetőjében helyezték örök nyugalomra. Ezt a sírkertet ebben az összeállításunkban mutattuk be sok fotóval.

A Hősök Temetője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Barangolás a Köztemetőben
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• A zeleméri templomrom
• A dombostanyai templomrom
• Az Ördög árka
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A debreceni orosz hadifogoly-temető

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

„Fényesebb a láncnál a kard” – ma 175 éve esett el Petőfi Sándor, az 1848/49-es szabadságharc költő-katonája

Debrecen szinte a második otthona volt a költő Petőfi Sándornak, hiszen megannyi szállal kötődött a cívisvároshoz. A poéta ma 175 esztendeje, 1849. július 31-én tűnt el, és halt meg vélhetően a segesvári ütközetben, két nappal a debreceni csata előtt.

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):

„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Eszpresszónál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!