Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: belváros. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: belváros. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első részét 2001. július 7-én adták át. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A még kopár sétálóövezet. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2011

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. július 4., szombat

Szellemház az Arany János utcai paloták között

Debrecenben az Arany János utca elején, a Csanak/Generali-ház, a volt osztrák–magyar bankpalota, az egykori hitelbanki épület és a Hungária-palota közötti beugróban áll észrevétlenül egy többemeletes, de kicsi kockaház. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Sorompó is van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minimum háromszintes épületet 2026. július 4-én néztük meg közelebbről. Az évek óta lakatlan ház immár láthatóan homlokzat- és más felújításra szorul, s több tábla is figyelmeztet rajta az omlásveszélyre. Egy felső ablaka nyitva van, és sok helyen hiányos a vakolata.

A főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megkérdeztük az egyik szomszédos házból kilépő férfitől, hogy mi volt ott korábban, de nem tudta megmondani. Azt viszont felidézte, hogy már régóta ilyen szellemháznak ismeri.

Pinceszint is lehet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasóinkat arra kérjük, hogy aki tudja, hogy mik működtek ebben a házban, az jelezze nekünk a Facebook-posztunk hozzászólásában, vagy írja meg a dkepeslapok@gmail.com emailcímünkre. Zelenák Jánosnétól és Gálóczhi-Tömösváry Róberttől megtudtuk: üveges KTSZ volt itt, de már 2003 óta így van sajnos. Köszönjük szépen!

A szomszédos fal Generali-címere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 29., hétfő

A Hal köz

Debrecen belvárosában, az emeletes házak takarásában van egy kis tér. Ez a Hal köz, mely ismét sokak kedvence. A Bajcsy és a Simonffy utca közti tömbbelsőben korábban az emlékezetes piac volt. Itt főként halat, húsféleségeket és tejtermékeket árultak, míg a kenyérpiac a Dégenfeld téren volt.
Videók, mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


Olvasónk, Lencsés Jolán így fogalmazott a Hal közről: „Fehér tüllel-vászonnal letakart túróhalmok, házi gomolyasajt, kannában a tej, szilkékben a zsíros-sűrű tejföl és a halványsárga vajkupacok. A teret pedig belengte a finom tejtermék illata. Gyermekként varázslatos volt ott a vásárt körbejárni és nézni...”


A fenti szép üdvözlőkártyát V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal.

A Halász. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR...

A Széchenyi utca felől volt a Halász vendéglő, ami az utolsó időkben már csak (nem igazán jó hírű) kocsmaként funkcionált. 2003 óta üzletház áll a helyén.

A fenti lap fekete-fehérben. Reprint: Uropath

A piac felszámolása után egy-két haláruda még kitartott az épületekben, a kis téren pedig konzervgyári bolt, majd csavarüzlet volt. Közben a helyet parkolónak is használták, mivel akkor még oda és a Simonffyra is bemehettek gépjárművek. Az elhanyagoltság és a nagy igénybevétel miatt rohamosan romlott a környék állapota.

A régi halpiacot szimbolizáló szobor. Fotó© Debreceni Képeslapok

A felújítás és az átépítés 2010-re fejeződött be. A Hal közben is immár megannyi vendéglő, valamint galéria, szökőkút, szobor, padok és esti díszkivilágítás is szolgálja a látogatókat.


A hely kicsik s nagyok körében is nagy népszerűségnek örvend; korábban a szobor megítélése még megosztotta az embereket, de a többség mára már bizonyára ezt is megszokta.

Virágok a Hal közben. Fotó© Debreceni Képeslapok

Olvasóink közül sokan emlékeznek a régi időkre. Kubinyi Katalin például azt írta a posztunkhoz, hogy azóta sem evett olyan gomolyát, mint ott, a bódéban Ráday nénitől vettek! Törökné Erzsébet felidézte: ha a városba jöttek,mindig ettek egy finom húslevest és töltött káposztát a kifőzdében. Még a levesbe való tésztát is mindig frissen készítették el hozzá.

A csobogó esti fényei anno. Fotó© Debreceni Képeslapok

Idézet Fogarasi Józsefné Patyu hozzászólásából: „az első bódéban Nádasné Szerénke néni igazi házi tejfölt, túrót, gomolyát, vajat árult, azoknak volt íze, színe, sokat vásároltunk nála. Hegedűsné Rózsika néni főzte a csodálatos tyúkhúslevest, arról is csak felsőfokon lehetett beszélni ill. ízlelni.”
Kujbusné Márti azt írta, hogy ,,Volt ott minden! Tejpiac, a Bugjó Zoltán húsboltja, Bözsi néni kifőzdéje! Később képkeretező, és persze a Halászcsárda! Mindennap lehetett vásárolni!” Köszönjük szépen! A Hal köz és a Simonffy utca sarkán pompázó épületről idekattintva lapozgathatók szép fotóink.

A Simonffy utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Hatalmas fali kép a Hal köznél

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 31., szombat

A lovas kocsik utolsó útja a belvárosban

Debrecenben 1961. január 31-én közlekedhettek utoljára lovas kocsik a belvárosban. Mostani cikkünkben az azt megelőző időszakot elevenítjük fel a Fortepan archív képei segítségével.


A tiltás oka ezeknek a járműveknek a lassúságában keresendő, valamint a pacik által okozott közterület-szennyezésben. A fenti fotó egy Kossuth téri igazoltatást örökített meg 1951-ben. A következő felvétel 1934-ben készült az Aranybika előtt.


Hajdanán a Kossuth utcán is közlekedtek lovas szekerek, akárcsak pl. 4-es villamos. A háttérben látható épület a pénzügyi palota.


Ugorjunk az időben, a Csapó utca arca ilyen volt 1954-ben a mai Dollárháznál:


Ugyanabban az évben a Vörös Hadsereg útján még ilyen fasorok között haladtak a lovas kocsik és a buszok, tuják. Az árkádos épület a mai Régi Városháza (akkor tanácsháza).


Egy csodálatos 120 éves fotográfia is mindenképpen idekívánkozik: a békebeli Piac utcán megannyi lovas szekér poroszkál. Akkor már nem mellékesen gőzvonatok is közlekedtek.


És végül egy érdekes fotó. A belvárosban pózoló férfiú mellett ugyanis pont olyasmi sorakozik az úttesten, ami nyomatékkal esett latba a lovas kocsikat kitiltó rendelet meghozatalában... Mögötte a püspöki palota látható, balról pedig az 1973 tavaszán lerobbantott épületsor.


Az alábbi bónuszkép már nem belvárosi, hanem a mai Segner téren készült. Erre a területre tehát nem vonatkozott az 1961. február 1-től érvényes rendelet. 


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2. bónuszkép: 1964-ben a Kondorosi Csárda

2025. július 29., kedd

A Piac utcai szökőkút nyár esti ragyogása


Debrecen belvárosának egyik kedvelt látványossága a Piac utca és a Csapó utca sarkán pompázó szökőkút a Dégenfeld parkban. A 2001-ben átadott főtéri korzó részét alkotó csobogó esténként ugyanis megvilágítva ontja a vízsugarakat – ezt örökítettük meg a 2025. július 28-án készített felvételeinken, többek között az Aranybikával és az eső utáni sejtelmes égbolttal egyetemben. Érdemes arra sétálni napnyugta után! Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. július 7., hétfő

Ma 24 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 21., péntek

Debrecen főutcája 120 éve – és amilyen azóta lett

Debrecen főutcája egykoron valóban különféle piacoknak volt a helyszíne, s a vásárok csak a gőz- és elektromos vontatású közlekedés bevezetése után szorultak egyre kijjebb a belvárosból. A cívisváros meghatározó kereskedői („kalmárjai”) közül sokan nem csak a Piac utcán nyitottak boltot, de azokkal egy épületben, jobban mondva palotában is laktak.

A Piac utca 1907 előtt. Reprint: Uropath

Rickl dinasztia alapítója például anno még ki is lépte a távolságokat, hogy biztosan a főutca középső ingatlanát szerezze meg... A polgárosodásnak is köszönhetően a Piac utca se maradhatott tovább fapallós ingovány. Az első képeslapon, a XX. század elején már szépen lerakott kövek burkolják a Csanak-ház előtti szakaszt, amit az emberek és a lovas kocsijaik meghitt tömege népesít be. Az árnyékok alapján dél lehetett, a sokadalom miatt pedig talán vasárnap.

Gyönyörű utcaszerkezet. Reprint: Uropath

A következő üdvözlőkártya jó néhány évvel későbbre és az akkor már Ferenc József nevét viselő főutcára röpít minket, hiszen láthatóan megépült a püspöki palota, az 
Aranybika, valamint a hitelbanki és a Svetits-féle bérpalota is. villamos mellett autók gurulnak, a legszimpatikusabb azonban sokaknak a négy fasor lehet, akárcsak az azok alá kihelyezett köztéri padok. Az ilyen hangulatú felvételek láttán nehéz elhinni, elképzelni, hogy hamarosan a II. világháború is kitört.

Egy mai szép őszi délelőtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Évszázados időutazásunkat mi más is folytathatná, mint egy napjainkban készített fotó, kb. ugyanonnan, mint az előzőek. Ekkor még jártak az emlékezetes 31-es buszokEzen a képen egyébként az is érdekes, hogy váltók vannak a sínszakaszon – miként persze a legfeltűnőbb a fák hiánya. A felvételt az egykori Centrum Áruház tetejéről készítettük, a régi fotók pedig akár a Hegedűs és Sándor palota ablakából kihajolva is születhettek....

A Piac utca látképe 1909-ben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Fortepan / Library of Congress 1908-as fotója

2024. július 7., vasárnap

Ma 23 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a Hevessy József vezette önkormányzat írta ki és bonyolította le az 1990-es évek második harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizzes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 7., kedd

Palota a Centrum Áruház helyén: a „Hegedűs és Sándor”


Debrecenben a Centrum Áruház épületegyüttese helyén előzőleg egy szép palota pompázott. A fenti képeslapmásolatot Kedves Olvasónktól, Vekerdi Károlytól kaptuk, köszönjük szépen! A Piac utca 34. szám alatti gyönyörű épületben az 1888-ban alapított Hegedűs és Sándor Irodalmi és Nyomda Rt. működött, melynek könyvnyomdája, -kötészete,  -kiadóhivatala, -kereskedése, továbbá papíráruháza és -raktára, zenemű- és műkereskedése is volt.

A gyönyörű épület a szemközti Svetits-palotához hasonlított. Forrás: Múzeum Digitár

Debrecen lexikon leírása szerint a Hegedűs és Sándor jól felszerelt nyomdája 1918-tól 1933-ig működött a Ferenc József (ma Piac) utca 49. szám alatt.  A cívisváros legnagyobb ilyen magánnyomdájaként negyven embert foglalkoztatott. A rendkívül dekoratív központi székházat szép tornyok is ékesítették, ahogy a közeli Gambrinus köz és a Kossuth-sarok pazar épületeit is. Stílusában a szemközti Svetits-palotához illeszkedett, de a református püspöki palota is eszünkbe juthat róla. Sajnos a II. világháborúban megsemmisült, s emiatt emelték oda végül a modern stílusú, mai áru- és lakóházat Mikolás Tibor tervei alapján, 1962-re. A köztes időszakban a Petőfi Kertmozi volt itt:

A telken a Hajdúsági Áruház építéséig a Petőfi Kertmozi működött. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó, 1958

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A cikkünket nyitó képeslapmásolat teljes méretben. Köszönjük Vekerdi Károlynak!