Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Péchy Mihály. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Péchy Mihály. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 29., péntek

Rejtjelek a Nagytemplom legtetején

A Nagytemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen fő ékességének különlegességei közül most egyet emelünk ki: a nyugati toronyzászlóban – 60 méteres magasban – olvasható S betűk mibenlétét. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A nyugati torony zászlója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillag alatti csúcsdíszben valószínűleg monogram rejtőzik. Ez így is van, és azt is eláruljuk, hogy a két „S” valójában Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti. Ő egy vagyonos posztókereskedőnk volt, aki a Református Kollégiumban ügyvédi oklevelet szerzett , s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisváros érdekében. Azt azonban mindenképpen leírjuk, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez.

Simonffy emlékei. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták a Nagytemplom újjáépítésének vezetésére. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A  megyei levéltár leírása szerint hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő monogramjával (S S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét. Simonffy Sámuel egyébként a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon. Érdemes felpillantani a Nagytemplom keleti tornyára is! Annak a zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827. A tornyokat 2026. május 28-án is fotóztuk, és sajnálattal állapítottuk meg, hogy a keleti zászló le van törve. Az alábbi képen még a helyén volt. (A Nagytemplom kapuinak enigmáit pedig ebben az összeállításunkban mutattuk be, azt pedig, hogy milyen volt, amikor a számlap rongálódott meg, idelátogatva idézhetik fel.)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 18., szerda

A Régi Városháza


Debrecen fontos épülete az 1843-ban megnyílt klasszicista Régi Városháza, mely a Piac utca 20. szám alatt található. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026-ban 183 éves épületegyüttes napsütötte látványa után szuper régi képeket is megcsodálhatnak!

A Piac utcai árkádban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városházát Ságody József tervezte Povolny Ferenc korábbi tervei alapján. 1849-ben már itt lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt őrizték a magyar Szent Koronát.

A békebeli Piac utca a városházánál. Képeslapfotó: Ismeretlen Szerző

A Régi Városházához tartozó, és szintén a közelmúltban renovált (Kossuth és Sas utcai) Kis Orbán-ház építési és családi története ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A városháza főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza egyik különleges helye a sokak által szekundabarlangnak nevezett oszlopos átjáró. A hozzá kapcsolódó babona szerint amelyik diák átmegy alatta, az egyest kap az iskolában. Emiatt sokan felnőtt korukban is kikerülik ezt az épületrészt.

A szekundabarlang. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Régi képeslapjaink a cikk végén láthatók a városházáról...

A Régi Városháza emeleti tanácstermének ablakai a Piac utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük a figyelmet, Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A városháza főkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vörös Hadsereg útja a tanácsházával. Fotó: Fényes, 1962

A fenti jelenet 1976-ban. Fotó: Fényes Tamás

A Kistemplom felől 1976-ban. Fotó: Tulok Ferenc

Tanácsháza és takarékpalota. Fotó: Horváth Zoltán, 1962

2024. január 8., hétfő

A debreceni Nagytemplom távoli egytornyú párja


Debrecen jelképének, a református Nagytemplomnak létezik egy különös ikertestvére. Ez a gyülekezeti hely a cívisvárostól 175 kilométerre fekvő Nagybányán található, a híres festőiskola és aranylelőhely településén. Nagybánya temploma (ami szintén református és klasszicista) az óvárosban magasodik, és távolról is igen impozáns. Messziről nézve, első látásra legfeljebb halványan juthat eszünkbe róla a debreceni Nagytemplom, mivel csupán egy tornya van, és az is az épület közepén mutat az égbe.

Nagybánya látképe a református templommal, egy 1965-ben postázott képeslapon. Kiadó: Meridiane

Akkor mitől „ikertestvérek” mégis? Attól, hogy a nagybányai templom egyetlen tornya kísértetiesen hasonlít a debreceni Nagytemplom tornyaira! A Nagybánya óvárosában álló templom tornya az oromzat közepéből nő ki, s köztük egy markáns „golyvázott” párkány húzódik. Az afölötti homlokzat és a kupola az, ami majdnem teljesen megegyezik a debreceni Nagytemplom tornyainak építészeti tagolásával.

A debreceni belváros és a református Nagytemplom a XX. század elején. Reprint: Csokonai Kiadó

A nagybányai kupola színe jellegzetes vörös; eredetileg réz borította, ma azonban horganyzott lemez, amit pirosra festettek. A Romániában álló református templom 1809-ben épült meg, a tornya pedig 1836-ban, 9 évvel a Nagytemplom elkészülte után.

Kádár Géza: Nagybányai részlet napsütésben (nyitóképünk teljes méretben)

A feltételezések szerint Péchy Mihály keze lehet benne, akárcsak a debreceni Nagytemplom tervezésében is.

Ziffer Sándor festménye: A festő kertje (1956)

A debreceni Mackós kút, valamint a Haldokló oroszlán, a Wallenberg-szobor és sok más alkotásunk távoli testvérei ebben az összeállításunkban ismerhető meg sok különleges fotóval.

Egytornyos” beállításban a debreceni Nagytemplom a Hatvan utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ziffer Sándor: Zazar-part Nagybányán, 1949. Reprodukció: Villás Galéria

2024. január 5., péntek

Mit jelentenek a debreceni Nagytemplom tornyainak legtetején felfedezhető „titkos üzenetek”?


Debrecen fő ékességének, a Nagytemplomnak a toronyzászlóiban – 60 méteres magasságban – betűket és számokat fedezhetnek föl a figyelmes szemlélődők
. Mik lehetnek ezek?
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A református Nagytemplom a debreceni Kossuth téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillagok alatti egyik csúcsdíszben monogram rejtőzik. A két „S” betű Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti. Ő egy vagyonos posztókereskedő volt, aki ügyvédi oklevelet szerzett a Református Kollégiumban, s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisvárosért. Azt kiemeljük, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez.

Simonffy Sámuel lakóháza a Széchenyi utca 10. szám alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták az új Nagytemplom építésének vezetésére, miután a helyén az 1802-es nagy tűzvészben elpusztult az András-templom. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A megyei levéltár leírása szerint a hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő monogramjával (S  S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét – lásd a legelső fotónkon. A keleti torony zászlójának felirata pedig ez:

A keleti torony zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Simonffy Sámuel a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon. A Nagytemplomnak a zárszerkezetei is nagyon különleges tartalmakat hordoznak, ezek jelentéséről itt írtunk.

A Széchenyi utca 10. szám alatti Simonffy-ház emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagytemplom kapuin ilyen díszes zárak vannak, megannyi üzenetet kifejezve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. december 21., csütörtök

Debrecen központja, a 180 éves városháza

Debrecen fontos épülete az 1843-ban megnyílt klasszicista Régi Városháza, mely a Piac utca 20. szám alatt található. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 180 éves épületegyüttes napsütötte látványát 2023 őszén örökítettük meg.

A Régi Városháza emléktáblája a Piac utcai árkádban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városházát Ságody József tervezte Povolny Ferenc korábbi tervei alapján. 1849-ben már itt lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt őrizték a magyar Szent Koronát.

A békebeli Piac utca látványa a városházánál. Képeslapfotó: Ismeretlen Szerző. További régi képek a cikk végén!

A Régi Városházához tartozó, és napjainkban szintén renoválás alatt lévő (Kossuth és Sas utcai) Kis Orbán-ház építési és családi története ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A Régi Városháza első emeleti tanácstermének előtere egy Kossuth-mellszoborral. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza főlépcsője az első emeleti tanácsterem előtere alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti két fotón a Régi Városháza belső tereiből mutattunk ízelítőt.

A Régi Városháza főhomlokzata 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza egyik különleges helye a sokak által szekundabarlangnak nevezett oszlopos átjáró. A hozzá kapcsolódó babona szerint amelyik diák átmegy alatta, az egyest kap az iskolában. Emiatt sokan felnőtt korukban is kikerülik ezt az épületrészt.

A Régi Városháza szekundabarlangja 2023. szeptember 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Régi képeslapjaink a cikk végén láthatók a városházáról...

A Régi Városháza emeleti tanácstermének ablakai a Piac utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük a figyelmet, Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A Régi Városháza főkapuja (23.09.27.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vörös Hadsereg útja, középen a tanácsházával, 1962-ben. Fotó: Fényes

A Vörös Hadsereg útja a tanácsházával, 1976-ban. Fotó: Fényes Tamás

A Vörös Hadsereg útja a tanácsházával, 1976-ban. Fotó: Tulok Ferenc

A Régi Városháza és a takarékpénztári palota 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán

2023. szeptember 28., csütörtök

Debrecen központja, az újjászülető 180 éves városháza


Debrecen fontos épülete az 1843-ban megnyílt klasszicista Régi Városháza, mely a Piac utca 20. szám alatt található. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 180 éves épületegyüttes napsütötte látványát 2023 őszén örökítettük meg.

A Régi Városháza emléktáblája a Piac utcai árkádban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városházát Ságody József tervezte Povolny Ferenc korábbi tervei alapján. 1849-ben már itt lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt őrizték a magyar Szent Koronát.

A békebeli Piac utca látványa a városházánál. Képeslapfotó: Ismeretlen Szerző. További régi képek a cikk végén!

A Régi Városházához tartozó, és napjainkban szintén renoválás alatt lévő (Kossuth és Sas utcai) Kis Orbán-ház építési és családi története ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A Régi Városháza főhomlokzata 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza egyik különleges helye a sokak által szekundabarlangnak nevezett oszlopos átjáró. A hozzá kapcsolódó babona szerint amelyik diák átmegy alatta, az egyest kap az iskolában. Emiatt sokan felnőtt korukban is kikerülik ezt az épületrészt.

A Régi Városháza szekundabarlangja 2023. szeptember 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Régi képeslapjaink a cikk végén láthatók a városházáról...

A Régi Városháza emeleti tanácstermének ablakai a Piac utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük a figyelmet, Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A Régi Városháza főkapuja (23.09.27.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vörös Hadsereg útja, középen a tanácsházával, 1962-ben. Fotó: Fényes

A Vörös Hadsereg útja a tanácsházával, 1976-ban. Fotó: Fényes Tamás

A Vörös Hadsereg útja a tanácsházával, 1976-ban. Fotó: Tulok Ferenc

A Régi Városháza és a takarékpénztári palota 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán