Ahol Szabó Magda is született: a Magyar Királyi Bábaképezde

Debrecenben a Budai Ézsaiás és a Vágóhíd utca között bújik meg a fák alatt egy minifalunak tűnő, körbekerített létesítmény. A parkokkal övezett kis házakban a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működik, eredetileg azonban a Magyar Királyi Bábaképezde és Nőgyógyászati Klinika számára nyílt meg 1906 júniusában.

A mai Wesselényi városrészben fekvő intézményről a most megosztott régi szép képeslapot Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. A bábaképző-nőgyógyászatot a mai Bem tér 9. szám alatti épületből költöztették ide, és a vezetője dr. Kenézy Gyula volt. Itt látta meg a napvilágot 1917. október 5-én a későbbi világhírű írónk, Szabó Magda is.

A Bárczy napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri régi épületben később a Debreceni Torna Egylet végzett igen hasznos munkát. A Bárczy pedig 1947-től kezdte használni a helyiségeit a bábaképezdének, amely tevékenységi köre egyébként aztán átkerült az orvostudományi egyetemhez (1918) és a közeli Demkébe (1913). Az I. világháború idején itt is hadikórház volt. A régi képeslapon szereplő tornyos épület, illetve a torony ma már nincsen meg, és sok mást is átépítettek a területen.

A dohánykutató felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bárczy azonban napjainkban is őrzi a békebeli intézményépítés emberközeli, praktikus jegyeit. A szomszédos MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, a volt dohányvizsgálóval és dohánygyárral, valamint a felüljáróval, a katolikus temetővel és az egykori pavilonlaktanyával (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

Nyitóképünk teljes méretben. Adományozó: V. Pákozdi Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink:

• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi városrész
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A pavilonlaktanya
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A Debreceni Dohánygyár
• A magyar királyi dohánybeváltó
• A 4-es villamos

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az eldugott öreg kovácsolt kapu históriája, amit 1906 óta őriz négy oroszlán a debreceni Vágóhíd utcán

Debrecenben a Vágóhíd utcai volt Kati Kocsma és az egykori Barnevál közelében, a hajdani húsüzem főkapujára merőlegesen bújik meg egy díszkapu a növények között. A kis és nagy szárnyakkal is rendelkező, míves kompozíció nem igazán illik a környezetébe.

 A régi húsüzem főépületére merőlegesen álló kapu teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A remekműről akkor tudhatunk meg többet, ha elolvassuk az emléktábláját. Eszerint a műemlék jellegű kaput Piros Béla épület- és műlakatos készítette 1906-ban. Kiderül a Mester címe is: Péterfia utca 14. szám. Az alkotást 1986-ban restaurálták, és állították fel a mai helyén.

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapu személyi átjárójának egyik kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves olvasónk, Tóth Tamás hozzászólása szerint ez a kapu a régi vágóhíd bejárati kis- és nagykapuja volt, a régi felújítása után meghagyták. Szegedi Péter leírta: „Piros Béla gépészmérnök lakatosüzeme az 1880-as években nyílt meg, a Péterfia utcán volt, de a 32. szám alatt (ő elhunyt 1945-ben, az üzemét később államosították). Bizonyára megrendelésre készítette a kaput, a Péterfia u. 14. háznak. Ha jól sejtem, a házat a Hunyadi utca létrehozásakor bonthatták le, aztán másfél évtized múlva restaurálták, addig pihent valahol. Nem biztos, hogy így van, csak néhány adatból ez egy opció.”

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapu emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A debreceni Indiana Jones-híd
• Az „UV-király” emlékműve
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az Ördög árka
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapun lévő oroszlánfejek egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vágóhíd utcai oroszlános kapu históriája 1906-ból

Debrecenben a Vágóhíd utcai volt Kati Kocsma és az egykori Barnevál közelében, a hajdani húsüzem főkapujára merőlegesen bújik meg egy díszkapu a növények között. A kis és nagy szárnyakkal is rendelkező, míves kompozíció nem igazán illik a környezetébe.

 A régi húsüzem főépületére merőlegesen álló kapu teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A remekműről akkor tudhatunk meg többet, ha elolvassuk az emléktábláját. Eszerint a műemlék jellegű kaput Piros Béla épület- és műlakatos készítette 1906-ban. Kiderül a Mester címe is: Péterfia utca 14. szám. Az alkotást 1986-ban restaurálták, és állították fel a mai helyén.

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapun lévő oroszlánfejek egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves olvasónk, Tóth Tamás hozzászólása szerint ez a kapu a régi vágóhíd bejárati kis- és nagykapuja volt, a régi felújítása után meghagyták. Szegedi Péter leírta: „Piros Béla gépészmérnök lakatosüzeme az 1880-as években nyílt meg, a Péterfia utcán volt, de a 32. szám alatt (ő elhunyt 1945-ben, az üzemét később államosították). Bizonyára megrendelésre készítette a kaput, a Péterfia u. 14. háznak. Ha jól sejtem, a házat a Hunyadi utca létrehozásakor bonthatták le, aztán másfél évtized múlva restaurálták, addig pihent valahol. Nem biztos, hogy így van, csak néhány adatból ez egy valószínű opció.”

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapu személyi átjárójának egyik kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A debreceni Indiana Jones-híd
• Az „UV-király” emlékműve
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az Ördög árka
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapu emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!