Debreceni Képeslapok: Wesselényi

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Wesselényi. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 3., péntek

Utolsó képek a Wesselényi utcai csendőrlaktanyáról (Kelettervről)

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Wesselényiről 2025. VII. 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De most már ez szinte mindegy is, hiszen lebontották a nagy múltú épületegyüttest.

Műhely- és irodai részek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunkban a létesítmény 2025 júliusi lebontása előtti fotóinkat adjuk közre.

A múlt: belső front a lépcsőháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért volt ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. Íme szívszorító videónk, amelyet 2025. július 12-én készítettünk az épületegyüttes bontásáról:

A Keletterv utódja nem mellesleg évek óta már az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd alább.

A fenti házrész 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Korábbi cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz családok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tiszti laktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk. Gere Mihálynétól, aki szintén ott dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmérnök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, a Keletterv elődje.

A múlt: lándzsás kerítések. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tudott jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatta.

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt.

A múlt: udvari pihenőhely. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó állt, ám életnek belülről kevés jele szűrődött ki.

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Irinyi utcában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhatott a szemünk.

A múlt: autós emelvény az udvaron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) bontás előtti falait szemlélve az is megállapítható volt, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

A múlt: erkélyrácsok és zászlótartók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A múlt: erkély- és pincerácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 6. délutánján visszatértünk az épülethez, hogy rendes fényviszonyok között örökíthessük meg a főhomlokzatot. Cikkünk végén egy 10 évvel korábbi képet is bemutatunk ugyaninnen.

A főhomlokzat 2025. VII. 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További régi képek a csendőrlaktanyáról (Kelettervről) idelátogatva tekinthetők meg. A területen 2025 szeptembere óta egy nagy gödör van, beépítetlenül...

A múlt: a régi és új szárny közt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A még emelt tetejű kaszárnya, ami előtt Kossuth-szobor állt
Fotó: Ruttkay Pál, Magyar Rendőr

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ikarus-trolival 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 1., hétfő

Ahol Szabó Magda is született: a Magyar Királyi Bábaképezde

Debrecenben a Budai Ézsaiás és a Vágóhíd utca között bújik meg a fák alatt egy minifalunak tűnő, körbekerített létesítmény. A parkokkal övezett kis házakban a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működik, eredetileg azonban a Magyar Királyi Bábaképezde és Nőgyógyászati Klinika számára nyílt meg 1906 júniusában.

A mai Wesselényi városrészben fekvő intézményről a most megosztott régi szép képeslapot Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. A bábaképző-nőgyógyászatot a mai Bem tér 9. szám alatti épületből költöztették ide, és a vezetője dr. Kenézy Gyula volt. Itt látta meg a napvilágot 1917. október 5-én a későbbi világhírű írónk, Szabó Magda is.

A Bárczy napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri régi épületben később a Debreceni Torna Egylet végzett igen hasznos munkát. A Bárczy pedig 1947-től kezdte használni a helyiségeit a bábaképezdének, amely tevékenységi köre egyébként aztán átkerült az orvostudományi egyetemhez (1918) és a közeli Demkébe (1913). Az I. világháború idején itt is hadikórház volt. A régi képeslapon szereplő tornyos épület, illetve a torony ma már nincsen meg, és sok mást is átépítettek a területen.

A dohánykutató felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bárczy azonban napjainkban is őrzi a békebeli intézményépítés emberközeli, praktikus jegyeit. A szomszédos MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, a volt dohányvizsgálóval és dohánygyárral, valamint a felüljáróval, a katolikus temetővel és az egykori pavilonlaktanyával (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

Nyitóképünk teljes méretben. Adományozó: V. Pákozdi Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. április 4., szombat

Magas épület nőtt a cívisházak közé a Wesselényin

Debrecenben egy igen különös épület van születőben a Wesselényi utca 53. szám alatt azon a telken, amelyik évtizedek óta üres volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új épületben az a furcsa, hogy sokkal magasabb, mint a környező házak. S hogy mi lesz itt? A rajta lévő tábla szerint 40 lakóegységes apartmanház, amit az egykori főépítészünk, Kováts Ákos tervezett. Vajon az, hogy ennyire magas, azt vetíti előre, hogy a szomszédos kis házakat lebontják, és azok helyére is ekkora épületeket emelnek?

Ez lesz az épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A 2026. IV. 25-i látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. december 9., kedd

A volt csendőrlaktanya tervezője, aki Csontváry festményeit is a biztos végtől megmentette

Debrecenben 2025 nyarán bontották le a Wesselényi utcai egykori csendőrlaktanyát, amit sokan Kelettervként ismernek a benne működött tervezővállalat miatt.

A hajdani csendőrlaktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1930-ban átadott neoklasszicista épületegyüttest az a Gerlóczy Gedeon (1895. június 28. – 1975. július 30.) tervezte, akinek a kiváló épületeken kívül Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek megmentését és sikerét is köszönheti a világ. A művész egyik híres alkotása a Viharos Hortobágy címet viseli, amelyen a Kilenclyukú hidat örökítette meg

Gerlóczy Gedeon. Képforrás: Köztérkép

Gerlóczy Gedeonnak kiemelkedő érdeme ugyanis Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. A Wikipédia szerint négy évtizeden át fáradozott azért, hogy a művek a művészi értékük szerinti megbecsülésben részesüljenek. Lakása Budapesten a Galamb utca 3. szám alatt, a VI. emeleten volt, ahol a 42 darabos gyűjteményt is tárolta. Ismert építészként ráígért a budapesti fuvarosok által a Csontváry-vásznakért felkínált összegre, a kocsisok pedig lemondtak a vásznakról, amiből jó minőségű zsákokat, kocsiponyvákat varrathattak volna. Ötven éven át a lakásában rejtőztek az alkotások. A Fortepanon közzétett alábbi fotókat Urbán Tamás készítette 1975-ben a budapesti Galamb utcai Gerlóczy-lakásban.

Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853. július 5. – 1919. június 20.) Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része, noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték. A Wikipédia szerint az értetlenséghez valószínűleg a különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult, valamint, hogy meggyőződéses pacifista volt. Képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mivel az örökösei a rendkívül jó minőségű belga vásznakat anyagárban kocsiponyvaként szándékoztak elárverezni fuvarosoknak. A képeket a fiatal építész Gerlóczy Gedeon mentette meg, aki az utolsó pillanatban, 1919 őszén felvásárolta azokat. Véletlenül talált rájuk, amikor műtermet keresett, és a mai Bartók Béla út 36–38. szám alatt szó szerint belebotlott az összetekert festményekbe. Kosztka Anna, a festő nővére is épp ott volt, így az árverés előtt egy héttel nemcsak a képeket mentette meg, de az elégetésre szánt hatalmas mennyiségű írásos anyagokat, jegyzeteket is. Később ezek, valamint a gácsi patikájának padlásán tárolt további képek képezték a Pécsi múzeum alapját.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. szeptember 13., szombat

Már csak egy óriási gödör van a Keletterv helyén

Debrecenben a Wesselényi utca egyik legértékesebb épületét (amit sokan ma is Kelettervként ismernek) immár hiába keressük: ezt is lebontották. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kiásott új alap (?). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Gerlóczy Gedeon tervei szerint 1930-ban csendőrlaktanyának épített hely lecsupaszított területét 2025. szeptember 13-án délelőtt kerestük fel.

2025. szeptember 13-i állapot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületre már téglahalmok se emlékeztetnek, gyakorlatilag szőrén-szálán eltűnt. Csupán a két régi szép vas kandelábert és egy telekszegélyező betonsávot fedeztük fel, mint a dicső múlt relikviáit.

Az Irinyi-középiskola mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bontó és tereprendező szakemberek még dolgoztak itt, de valószínűleg már nem sok teendőjük akad.

Háttérben a Wesselényi utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egyiküket megkérdeztük, hogy mi épül a csendőrlaktanya (volt Keletterv) helyén, de azt válaszolta, hogy nem tudja.

Több munkagép is kint van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csendőrlaktanya hatalmas korinthoszi oszlopainak lebontását ebben az összeállításunkban mutattuk be helyszíni fotókkal és videóval.

Egy megmaradt telekszegély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Jobbról a Magiszter-iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. augusztus 1., péntek

Volt egyszer egy magyar királyi dohánybeváltó

Debrecenben már 1844-ben, jóval a dohánymonopólium bevezetése előtt működött császári és királyi dohánybeváltási hivatal. A dohanymuzeum.hu írása szerint 1851-től dohánybeváltási főfelügyelőségi funkciója volt, s az irányítása alá tartozott a debreceni, nagykárolyi, vásárosnaményi kerületi hivatal, a rakamazi, nagykállói, nagytárkányi, nyírbátori fiókhivatal, a faddi, mohácsi, dunaföldvári és szuloki beváltó bizottság is. Az épületegyüttes a mai Alkotmány és Vágóhíd utca között fekszik, s az alábbi felvételünkkel az Attila tér felőli szép részletét örökítettük meg 2025. július 31-én.

A beváltó főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1851-ben a debreceni dohánybeváltó hivatal első osztályú tisztévé léptették elő Robert Lipótot, volt ellenőrködő mázsamestert. 1905-ben dohányraktárt építettek 46 564 korona költséggel. 1910 tavaszán pályázatot hirdettek egy munkásmenhely építésére, amelynek 7360 korona volt az előirányzott költsége. 1913 tavaszán újabb raktár létrehozása vált szükségessé, 58 100 korona beruházással. A cég 1955-től már Debreceni Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat néven működött, s végül 1992-ig tevékenykedett. A napjainkban is létező és szép terület ma különféle vállalkozásoknak ad otthont. A dohanymuzeum.hu írása szerint ugyanezen a telephelyen működött a Dohánykutató Intézet is, valamint 1993. október 1-től a Róna Dohányfeldolgozó Kft. (a luxemburgi Heintz van Landewyck és a Dohánykutató Intézet cége). Ennek elsődleges célja volt, hogy hazai munkaerővel, költséghatékonyan gyárthasson Európa országaiban is sikeres újfajta termékeket.

Vágóhíd utcai épületek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábbi anyagunkhoz tett hozzászólásában Erzsi Magyar így fogalmazott: „Dohánytermelők rudakra kötve hozták a szárított dohányt, lovaskocsikkal. Mérték, osztályozták és átvették tőlük. Utána újra válogatták és tovább szárították. A teljesen kiszáradt dohányt hatalmas bálákba kötötték és úgy került át a gyárba. Ezek a raktárak többszintesek voltak, fa lépcsőkkel és fa padlózattal voltak valahogy elválasztva. A hatvanas évek végéig egészen biztosan hozták a gazdák a dohányt, 500–600 embert foglalkoztattak. Édesanyám 1976-ban ment nyugdíjba, akkor már kutatóként működött.” Ugyanakkor Szegheő Csaba ezt írta a régi képeslaphoz: „A főépület mögötti kis kockaépület talán a legrégebbi. Volt sóhivatal, később zárda, melyet a szóbeszéd szerint alagút kötött össze a Szent Anna templommal. Állítólag a Béke útja átépítése során rá is akadtak az alagút maradványaira.”

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a telep az egykori dohánygyárral, pavilonlaktanyával, bábaképezdével, a MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, valamint a felüljáróval, katolikus temetővel (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

A Vadászkürt felől, 2025 február. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. július 22., kedd

Porba hullottak az óriási korinthoszi oszlopok is immár a volt Kelettervről

Szívbemarkoló látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben végóráját éli a Wesselényi utcai volt Keletterv (eredetileg csendőrlaktanya) épületegyüttese. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A 2025. július 22-i újbóli ottjártunkkor már a főhomlokzat is hiányos volt, ugyanakkor az ezeket a lebontott falakat valaha ékesítő korinthoszi oszlopok ledöntve, darabokban fehérlettek a volt kaszárnya előtti placcon. Az épület 2025-ben lenne 95 éves, mivel 1930-ban épült meg Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Nézzék meg a legutóbbi látogatásunkon készített, fenti friss videónkat is!

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. május 25., vasárnap

Az 1973-as Debrecen 16 szuper retro képen

A távolsági buszállomás. Fotó: Uvaterv.

Debrecen 1973-as arcairól osztott meg remek fotókat a Fortepan. Az első képeken a Széchenyi utcai buszállomás szerepel még új korában, ezt a helyet itt mutattuk be régi és mai képekkel.