Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Híradó Mozi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Híradó Mozi. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó


Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor­-összeállításokat láthat a non­stop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 

2024. április 30., kedd

Ötven éve nyílt meg a debreceni Híradó Mozi


Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni így, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

A 24 emeletes lakóház és a mögötte lévő Híradó Mozi építése a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor­-összeállításokat láthat a non­stop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főkapuja neonfelirattal és filmplakátokkal. Fotó: MSZMP, IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

A Híradó Mozi helyén évtizedek óta a városi tévé működik. Fotó: © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 21., vasárnap

Az „emberarcú szocializmus”


Debrecen krónikásai anno a szocialista időszak vívmányait is serényen dokumentálták és népszerűsítették. Ilyen az a gazdagon illusztrált könyv is, ami a régi Kölcsey-művközpont átadásának évében, 1978-ban látott napvilágot.

Salakmotorverseny a Nagyerdei Stadionban. Nagyításért kattints a képre!
Nem pusztán nyelvi fordulat, hanem mély igazság: a hajdúk és a pásztorok unokáinak úgy kellett a földosztás és az iparosítás, mint egy falat kenyé” – olvasható a Hajdú–Bihar című albumban, amit a megyei tanács és az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat jelentetett meg.

Dr. Szabó Imre tanácselnök a mű előszavában leszögezte: ,,Ezért indult meg a felszabadulás után a megye ipari fejlesztése, épült fel a Biogal Gyógyszergyár, a Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Konzervgyár, a Hajdúsági Iparművek, az Orvosi Műszergyár, a berettyóújfalui ELZETT – hogy csak a legjelentősebbeket említsem. Ma már ötven vállalat és negyvenöt ipari szövetkezet működik a megyében, s az iparban foglalkoztatottak száma több mint hatvanezer."


A kiadványból a Debrecent bemutató fotók közül válogattunk. Galériánkban a lakótelep-építések, a Merkur-telep, a Fényes udvar, valamint a Híradó Mozi és Kádár János Kádár János látogatásának egy-egy pillanata is viszontlátható. Kattints a fenti nyílra, jó múltidézést!

A 6-os Volán székháza a Szoboszlói úton


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!