Volt egyszer egy nagyerdei strandmozi

Debrecenben az ország második strandmozija nyílt meg 1983. július 1-jén a Nagyerdei Strandon, mégpedig a nyaralóhely öltözőépületében. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A 2. emeleti mozicégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 88 személyes filmszínháznak naponta 5 előadása volt, s elsőként a „Szuperzsaru” című koprodukciós vígjátékot vetítette Terence Hill szereplésével.

Az öltözőépület. Fotó: Tulok Ferenc, 1974

Debrecen élen járt a hasonló kezdeményezésekben, hiszen itt létesült vidéken először Híradó mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében az ország első egyetemi filmszínháza, majd pedig a Nagyerdei Stadionban az első stadionmozi.Sőt hazánk első klinikai mozija is Debrecenben volt.

Később, 1966-ban (az első virágkarnevál, valamint a Kinizsi Söröző megnyitása évében) Debrecenben nyílt meg az ország első művészmozija is a Vörös Hadsereg útja 28/c. szám alatt!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De ha a debreceni a második, akkor hol lehetett az ország első strandmozija? Nem messze tőlünk: Hajdúszoboszlón (lásd összeállításunk végén).

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor­-összeállításokat láthat a non­stop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Apollo Mozi
• Klinika Mozi
• Hungária Film- és Kamaraszínház
• A nagyerdei strandmozi
• Uránia Mozgó
• Víg Mozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 

DBKL

Az Omnia Kávészalon és a mopresszó

Debrecen egyik hajdani kedvelt és különleges vendéglátóhelye, az Omnia Kávészalon 1969. augusztus 20-án nyílt meg a Vörös Hadsereg útján, egy napon a Sumen Étterem átadásával. Ezt idézzük meg most, elsőként Bencze László 1974-es, alábbi fotójával a Fortepanról. A helyi lap korabeli cikke szerint a kávészalont a Béke Presszó helyén nyitotta meg a szalon, a vendéglátó vállalat és a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat együttes anyagi áldozattal. 

A 80 vendég befogadására alkalmas kávéházban Omnia kávét és Omnia kávés italokat, süteményeket szolgáltak fel. Később olyan akciók is voltak itt, hogy például aki dupla kávét rendelt, az egydekás Omnia kávécsomagot kapott ajándékba. De rendeztek itt teakóstolót és művészlemez-válogatásokat is. A következő fotó a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származik, mely 1984. október 22-én készült. A képen az is látszik, hogy a Gregersenné Lux Alice homlokzati szobrai melletti kapualjból akkor már egy kertmozi nyílt. Ebben a mopresszóban a tűzfalra vetítettek, a vendégek pedig a film nézése közben ehettek-ihattak és dohányozhattak is (ilyen több helyen, például a Régi Vigadóban is működött). Ma már nincs se mozi, se a kávészalon: a helyiségben butik található. Összeállításunk következő képeivel mindezeken túl azonban az épület egykori könyves-, valamint játékboltjának emlékét is feleleveníthetjük...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• A Kossuth utcai tejivó
• Az Új élet parki lapos
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• A Nagyállomás tejivója
• Volt egyszer egy Resti
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Régi Vigadó
• A Leveles Csárda
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Az Utopia Disco
Az Egyetem Kávéház

• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Kismozdony
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A Pulykakakas Ételbár
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco
• Az Éva Bár
• A Csillag Csemege a Hámán Katón
• A Don-kanyar
• Gofriárus a Centrumnál
• A Sumen Étterem és a Márka Bár
• A Ludas Matyi
• A Oázis
• A Hortobágyi Csárda
• A Fekete Bárány

Az 1912 karácsonyán megnyílt Apollo Mozi

Esti fények. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen mai legrégebbi működő mozija a kezdetek óta a Piac és a Miklós utca sarkán üzemelő Apollo Mozi. A filmszínházi tevékenységre Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd hoztak létre részvénytársaságot. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kép jobb alsó sarkában a mozi első cégére

Az építkezés alatt itt is voltak akadályok (beomlott az emeleti páholykeret), ám az Apollo végül 1912 karácsonyán megnyílt. Béber László leírása szerint (lásd a cikk végén) a nézőtéren eredetileg emeleti közép- és a Miklós utca felől oldalpáholyok is voltak. A bejáratok ez utóbbi felől nyíltak, s a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett. Újításként nem vászonra, hanem gipszfalra vetítettek. Az igazgató kitűnő szakember, Deésy Alfréd, a színház értékes tagja, a későbbi jeles filmrendező volt.

Az Apollo-tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint tudjuk, a Meteor Mozi akkor már javában fogadta a közönséget, hiszen 1911. október 1-jén nyitotta meg Csomor Gyula. Aztán, 1913. december 7-én megnyílt a részvénytársasági Arany Bika Mozgószínház is. Az még nem a Víg mozi helyiségében volt, hanem színháznak épült a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai részen. Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak. A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964 

A mozik az éles versenyben a nagy sztárokat, Asta Nielsent, valamint Henny Portent, Susanne Grandaist és Waldemar Psylandert vetették be egymás ellen a plakátokon, 3 órás nagy filmeket vetítettek, köztük az emlékezetes cirkuszfilmet „A négy ördög”-öt és a „Quo vadis?”-t, és megjelent az első szkeccs: Weisz Pista, a huszár. A mozikat akkor veszély is fenyegette, mert egyesek a válsággal küzdő színigazgató, Mezei Béla javára meg akarták adóztatni a mozijegyeket. A tanács a kísérletet azonban azzal utasította el, hogy „ez a legszegényebb népréteget sújtaná”. Hála Istennek!

2025. dec. 23-án a bejáratnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mozikban akkor már 5–6 tagú szalonzenekarok játszottak, s mind kedveltebbek lettek a híradók: a meggyilkolt félvilági nő, Mágnás Elza temetése, a schizma-per, FTC–MTK-rangadó. (Jellemző ezek frissességére, hogy a debreceni bombamerényletről készült Pathé-híradót harmadnap már vetítették a mozik.) Még két esemény hozta mozgásba a közönséget: Waldemar Psylander fellépése az Urániában egy szkeccsben, és az, hogy a főkapitány ugyancsak az Urániában betiltotta a Rocambole-t. Aztán kitört a mindent elsöprő I. világháború, s lezárult a debreceni mozik első korszaka...

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Fotó: Fortepan / Horváth Dániel, 1948

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház

A mozi főkapuja. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik leghíresebb kulturális intézménye az Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol előzőleg, 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban.

Az avatás plakátja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). S hogy mi lehetett eredetileg a palotában? Az Uránia Mozgó nevű mozink! Ez a filmszínház 1914. január 28-tól itt üzemelt, és 1930-ban Debrecen első hangosfilm-bemutatóját is itt tartották.

A régi Kálvin tér a Csokonai-szobornál

A fenti lapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

Az alábbi fotó  jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

A még míves moziépület. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az újnak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

A képet a Mikolás-tárlaton repróztuk a Méliusz Könyvtárban

 A Mikolás-ház helyén előzőleg egy teljesen más ház volt. Ez a Déri Múzeum Fotótárának a felvételén is jól kirajzolódik a Református Kollégium bal oldalán:

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra. Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

A hajdani patika épülete az Egykor.hu oldalon

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

A Kálvin tér mai látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épületegyüttes napjainkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mozitörténeti bónuszmelléklet:

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

Az ország első klinikai mozija a Nagyerdőn

Debrecennek a vidéki városok között fejlett mozikultúrája van – közölte 1954 szeptemberében a Néplap. Ennek bizonyságaként a cikk kifejtette, hogy „itt létesült vidéken először Híradó mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében az ország első egyetemi filmszínháza, legutóbb pedig nyáron a Nagyerdei Stadionban az első stadionmozi.” Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A tudósítás beszámolt arról is, hogy „újabban a több mint ezer dolgozót foglalkoztató debreceni klinika területén létesítenek mozit: az egyetemi kultúrház csaknem 410 személyt befogadó szép termében vetítenek az erkélyrész mögötti gépházból. A létesítményt nemcsak a klinika dolgozói, orvosai, professzorai kereshetik fel, hanem a lábadozó betegek is. Ezenkívül az orvostanhallgatóknak is segítségükre van, mivel részükre tudományos filmeket is bemutathatnak. A gépházból nyári időszakban szabadtéri vetítővászonra is vetíthetnek; a mozi hetenként négy este tart előadást, s az első műsorra szeptember 2-án kerül sor.” A fenti fotónk a mozinyitás 70. évfordulóján, 2024 szeptemberében készült.

A gépház 1963-ban. Fotó:© Déri Múzeum

Mindez ma már természetesen sajnos múltidőben értendő, de annyit még hozzáteszünk, hogy a hajdani nyári napközis tábor gyerekeit is sokszor vitték a Klinika Mozi vetítéseire. Később, 1966-ban Debrecenben nyílt meg az ország első művészmozija is (a Vörös Hadsereg útja 28/c. szám alatt), sőt, aztán a Nagyerdei Strand 1971-ben átadott öltözőépületében is kialakítottak egy hangulatos mozit.

Piac utca 28/c. szám. Fotó: © Masits István

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Víg Mozi

Meteor Mozi

Híradó Mozi

Uránia Mozgó

Hungária Film- és Kamaraszínház

A nagyerdei strandmozi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Előadás a régi Kölcsey művelődési központ és környezete történetéről sok vetített külső-belső muzeális képpel

Debrecen és Hajdú-Bihar egykori közművelődési intézményéről, a Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház történetéről tart vetített képes előadást a Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. július 15-én 17 órától Vass Attila Tamás, a Helytörténeti Részleg munkatársa.

A Bethlen utca felől. Fotók: Csobaji Előd, 1986

A Volt egyszer egy Kölcsey című ingyenes program nemcsak a lebontott művelődési központot, hanem a környezete történetét, változásait is bemutatja sok régi képpel. A bemutatót megelőzően, 2025. július 8-án Szegedi Károly rekonstrukciós grafikus lesz a Helytöri Klub vendége (esemény: itt), aki az 1802-es nagy tűzvész előtti Debrecenről fog beszélni. Ez a program is díjtalan, ám a házigazdák azt kérik, hogy az összejövetelekre regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címen, aki valóban részt venne rajta.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Vetítésen elevenedik meg a képeslapok sokszínű világa

A debreceni Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában ismét egy remeknek ígérkező program várja az érdeklődőket. Ugyanis 2025. július 1-jén 17 órától itt dr. Nagy Attila orvos, gyűjtő, kiadó, közíró tart könyvbemutatóval egybekötött vetített képes előadást. Az eseményen díjtalanul vehetnek részt a téma és a szakember kedvelői, ám a szervezők azt kérik, hogy aki megtekintené a rendezvényt, az előtte regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

A teljes plakát. Grafika, fotó: Méliusz-könyvtár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Vetített képes múltidéző est Papp József helytörténésszel

A debreceni Méliusz-könyvtárban működő Helytöri Klub következő összejövetelének Papp József Csokonai-, Podmaniczky- és Kós Károly-díjas helytörténész lesz a vendége. A Bem téri intézményben 2025. június 10-én (kedden) 17 órakor kezdődő rendezvény témái pedig: Debrecen városrészei és utcanévadási gyakorlata; a 80 évvel ezelőtti Debrecen.

A szakembert Vass Attila Tamás, a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének munkatársa kérdezi, majd Papp József tart egy kiselőadást, és természetesen a közönség is kérdezhet. A hagyományokhoz híven ez a program is ingyenes, de azt kérik, hogy az eseményre regisztráljon, aki valóban részt venne rajta. Regisztrálni a helyismeret@meliusz.hu címen lehet.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Múltidéző vetítés a régi Zsolnay-szökőkútról (1960–65)

Debrecen legendás hajdani szökőkútjának, a főtéri Zsolnay-szökőkút rövid létének történetéről hangzik el vetített képes előadás az újkerti könyvtárban 2025. április 28-án 14 órától.

A díjtalan múltidéző program érdekessége, hogy az érdeklődők az egykori oázis környezetének változásait is megismerhetik, akárcsak azt, hogy hol van most a híres kerámiagyűrű, és hogy mi lett a debreceni vizes látványosság vidéki párjaival. Az összejövetel Facebook-eseménye itt tekinthető meg további tudnivalókkal. A 65 éve átadott vidámparkról szóló május 13-i, szintén ingyenes beszélgetés előzetese idelátogatva olvasható. Jó időutazást Mindenkinek!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vetített képes előadás írók-költők debreceni szobrairól

Debrecenben a 22. költészeti fesztivál 2025. április 8. és 12. között várja az irodalom és a helytörténet iránt érdeklődőket több helyszínen. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ady Endre egyik szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendezvénysorozat egyik érdekes színfoltja lesz 2025. április 11-én, a cívisváros és a költészet napján az a vetített képes előadás, amely írók és költők debreceni szobrait mutatja be a Bem téri Méliusz-könyvtár II. emeleti Helytörténeti Részlegében. 

Az ingyenes program 14 órakor kezdődik, és a résztvevők az alkotások készítőit és felállítási idejét is megismerhetik a képek nézegetése közben. Az esemény részletei itt tekinthetők meg, a 22. Debreceni Költészeti Fesztivál teljes programkínálata pedig az alábbi plakáton. Jó szórakozást Mindenkinek!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL