Debreceni Képeslapok: 1974

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1974. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 15., szombat

Az Orange Bár

Debrecenben a HB Napló 1974. február 16-án tudósított arról, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalat terve arra az évre 12 millió palack üdítőital gyártása és forgalmazása volt. A cég az előző napon adta át a csaknem 5 millió forintba kerülő új töltősorát az Epreskert utcai telepén. Ekkor jelentették be, hogy márciusban új ízzel, szőlőízzel bővül a Hajdú család kóla, orange, citronella ízű palettája. A másik nagy hír az volt, hogy Orange Bár névre keresztelték át a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat debreceni „Kedves” Cukrászdáját a Vörös Hadsereg útján, miután az üdítőital-ellátásáról az Üdítőital-ipari Vállalat gondoskodott.

Itt volt az Orange. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1974. március 4-én aztán ez az elismerő cikk jelent meg a lapban: „Az úttörőház szomszédságában található a Kedves, hajdan még Ifjúsági presszónak hívták, s bár a közönsége ma is jobbára fiatalokból áll, nevet változtatott. Nem egyedül reggeliztünk ott ezen a délelőttön. A kisasszony felvette a rendelést, és pillanatok alatt már hozta is a „komplett reggelit.”. Íme: tej, két zsemle, két szeletke vaj és dzsem. Plusz a mosoly, amivel jó étvágyat kívánt. Mindezt 3,60-ért. Találomra választottuk ezt a presszót, próbára téve a nyilatkozat hitelességét. Fedi a valóságot.” A presszó megszűnése után műszaki bolt volt a helyiségben, napjainkban azonban már régóta üresen áll az ingatlan.

Évek óta üresen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

A Dimitrovról 74-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor-összeállításokat láthat a nonstop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

DBKL

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.

E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Gúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is.

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését.

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból

DBKL

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitás előtti fontos tudnivalók a területről

2026. február 3., kedd

Az újkerti szőlőbirtokok egyik utolsó hírmondója volt 1974-ben ez a szép présház a Jerikó utca 34. szám alatt

Debrecen mai Újkerti lakótelepének egyik utcája a panelkorszak előtt is a Jerikó nevet viselte. A Múzeumi Kurír című folyóirat 1974 decemberi számában Sápi Lajos hívta fel a figyelmet a Jerikó utca 34. szám alatti egykori présházra és az állapotára. A cikkben egyúttal azt is jelezte, hogy a házat minden bizonnyal lebontják a tervbe vett lakótelep-építés miatt. A szakember leírta továbbá: az elhagyatott présház a XIX. század közepén épült klasszicista stílusban, s a tanulmány megjelenésekor már évtizedek óta gondozás nélkül küzdött a könyörtelen pusztulással. Szőlőskertek akkor már alig voltak mellette, mivel lakóházak és kisebb iparüzemek vették körül. A fenti rajzot 1934-ben készítette az akkor még jobb állapotban lévő épületről Zoltai Lajos történész, muzeológus, míg az alábbi képek 1975-ben jelentek meg a Naplóban:

A teraszos, timpanonos, oszlopos présház sorsáról Sápi Lajos jelezte: célszerű lenne megtartani, renoválni, és beilleszteni a városrész fejlesztési tervébe. Lehetne benne borkóstoló, illetve a hajdani szőlőkultúra bemutatóháza is – javasolta a városvédő. Nem így történt, ugyanis az épületet végül mégis lebontották a panelházak érdekében. További lebontott újkerti szép házak a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből:

A Jerikó utcáról azt is érdemes tudni, hogy a debreceni nyelvhasználatban a „Jerikó hegy” szőlővel telepített homokdombot jelentett. Tóth Pál a Debreceni utcanevek című lexikonában arra is emlékeztet, hogy a 17–18. század fordulóján a Homokkert egyik szőlőültetvényes részét nevezték Jerikó hegyének, ám ez az elnevezés később Debrecen északi részén is megjelent: az 1752-ben keletkezett Újkertben a Lehel utca végén lévő, de a Jerikó utca végére is kiterjeszkedő homokdombot is Jerikó hegyének nevezték (melyet 1938-ban nagy részben elhordtak). Végül íme, milyen volt az Újkert még a lakótelep-építés előtti időben:

A Cartographia 1965-ös térképén a Jerikó utca

Kapcsolódó cikkeink sok régi képpel:

DBKL

2025. október 18., szombat

A debreceni zeneművészeti főiskola

Debrecen „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából, 1974. október 18-án avatták fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának Egyetem téri új épületét. (A fenti képen még a Móricz-kollégium látszik a háttérben.)

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még önálló intézmény volt ez is, valamint az Agrár, az Ybl, a DOTE és a hajdúböszörményi főiskola is. Így készült a debreceni zeneművészeti tagozat épületegyüttese:

Az építés 1973-ban

Összeállításunk archív fotói főként a Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlegéből származnak. Az átadásról szóló tudósítás szerint (lásd a cikk végén) a főiskolához 80 személyes kollégium is épült.

A koli 1974-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Az intézmény és a felsorolt társai ma a Debreceni Egyetem karaiként működnek. Mellette például 2002-ben a zeneművészeti létesítmény 9. emeletén kezdett sugározni a Friss Rádió. Az épület az oktatás mellett koncerteknek és képzőművészeti kiállításoknak is teret ad.

Hangverseny a Liszt teremben (1990)

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben

2025. június 23., hétfő

A kézilabda NB I. ötszörös gólkirálya: Varga István

A Debreceni Dózsa átlövője, Varga István 51 éve lett először a férfi kézilabda NB I. gólkirálya – tudható meg a Hajdú-bihari Napló 1974. június 23-i számából (a cikket lásd lentebb).

Varga István lő, gól! Fotó: Pathó Sándor, 1977

Az külön büszkeség, hogy az akkor elért pontszáma világcsúcsnak számított, és az 1975-ös második gólkirálysága eredménye az akkori cikk szerint (lásd alább) ezt is túlszárnyalta.

A Kézitörténelem statisztikájából az is kiderül, hogy Varga István az 1974-es és 1975-ös diadalát követően 1976-ban, 1978-ban, valamint 1979-ben is magyar gólkirályi címet szerzett! Magazinunk múltidézését ebben az összeállításunkban találhatják a nagyszerű sportolóról és bajnok csapatáról.

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

A Napló 1975. június 20-i cikke

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. május 29., csütörtök

A Vörös Hadsereg útja 1974-ben a Csillag Csemegénél

Debrecen 50 évvel ezelőtti belvárosára csodálkozhatunk rá annak az archív felvételnek a segítségével, amelyet a Fortepan tett közzé egy Kozák nevű adományozó jóvoltából. Az 1974-es virágkarneváli fotón a Vörös Hadsereg útja elejének páros oldala tárul fel a halálkanyar és a Csapó utca sarka között, s a képen a Nagytemplom akkori állapota, valamint Bengáli villamos is tanulmányozható, akárcsak a megyei könyvtár volt palotája. Ugye, milyen elgondolkodtató életkép? Már csak azért is, mert anno e városrészben is még zavartalanul folyhatott az 1970-es évek közlekedése, a szovjet zászlóról már nem is beszélve. A portálon van egy másik kép is erről a környékről, de már 1988-ból. Íme a Dőri András által küldött fotó, amely révén az is megállapítható, hogy mi változott itt az eltelt 14 év alatt...

DBKL

2025. március 26., szerda

Gdański időutazás Szentes Zágon fotóművész tárlatán

Debrecenben a Méliusz Központi Könyvtárában Szentes Zágon kolozsvári fotóművész „Gdańsk 50 – egy város, két időszak, egy családi örökség” című kiállítása nyílik meg március 28-án, pénteken 17 órától az intézmény II. emeleti kerengőjén.

A tárlat egy izgalmas apa-fiú történetet beszél el: Zágon édesapja 1974-ben egy kölcsön fényképezőgéppel végigfotózta a lengyelországi Gdańsk várost. A Gdansk-tekercsek elkeveredtek, Szentes Lajos hagyatékából kerültek elő. A fia évre pontosan fél évszázaddal később, 2024-ben ugyanolyan fókusztávolságú objektívvel, ugyanolyan kompozíciókat alkotva újrafotózta az édesapja felvételeit. Nagyon érdekes képpárok jöttek létre. A különleges kiállítást Mărcuțiu-Rácz Dóra költő nyitja meg, köszöntőt mond: dr. Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója. Az ünnepség után Szentes Zágonnal Korpa Tamás költő beszélget, s a gdański születésű, 10 éve elhunyt Günter Grass Nobel-díjas író műveiből az Ady Gimnázium növendékei olvasnak fel. Az esemény a Wunderbar Fesztivál részeként valósul meg, a tárlat április 19-ig tekinthető meg az intézmény II. emeleti kerengőjén.

DBKL

2024. október 18., péntek

Ma 50 éve adták át a debreceni zeneművészeti főiskolát

Debrecen „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából, 1974. október 18-án avatták fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának Egyetem téri új épületét.

Így készült:

Az építés 1973-ban

Összeállításunk archív fotói főként a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származnak. Az átadásról szóló tudósítás szerint (lásd a cikk végén) a főiskolához 80 személyes kollégium is épült.

A koli 1974-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Az intézmény ma a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karaként működik. Mellette például 2002-ben a létesítmény 9. emeletén kezdett sugározni a Friss Rádió. Az épület az oktatás mellett koncerteknek és képzőművészeti kiállításoknak is teret ad.

Hangverseny a Liszt teremben (1990)

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben

Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 15., szombat

2026. május 1., péntek

2026. április 30., csütörtök

2026. február 3., kedd

2025. október 18., szombat

2025. június 23., hétfő

2025. május 29., csütörtök

2025. március 26., szerda

2024. október 18., péntek