Ma 110 éve született a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom létrehozója, dr. Seres Géza

Debrecenben is sok ház falán vannak még olyan régi szép fémtáblák, amiken ez olvasható: „Tiszta udvar, rendes ház”. Az ehhez kapcsolódó mozgalmat 1952-ben indította dr. Seres Géza nagylétai orvos, aki 1915. július 2-án született Derecskén. A Letahirek.blog.hu alábbi fotója a 100 éves születésnapján örökítette meg a doktor urat, s mellette a létavértesi díszpolgári kitüntetése látható.

Dr. Seres Géza (1915–2019). Fotók: © Letahirek.blog.hu

Turóczi Barnabás leírása szerint dr. Seres Géza a példaképének szülőföldje orvosát, Mustó Sándort tekintette. 1947 telén érkezett Nagylétára, a kezdeti küzdelmes éveket szorgos évtized követte. A 600 tagú cigánytelep gondozása mellett – lelkes vöröskeresztes aktivistákkal – a személyi- és környezeti higiéné javításáért dolgozott. A „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom fokozatosan országos méretűvé terebélyesedett. Dr. Seres Géza a körzeti orvosi teendői mellett motorja lett a település kulturális és közéletének. Önkéntesi hálózat megszervezésével, előadás-sorozatokkal segítette az egészségügyi felvilágosító munkát. A szakember 104 éves korában, 2019. október 9-én hunyt el.

Egy régi szép tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További portréink sok fotóval:

• A Művész Úr
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Attila
• Gyarmati Olga olimpiai bajnokunk
• Szabó Magda író
• Soós Imre színművész
• Balogh Zoltán, a kerekesszékbe kényszerült dzsúdós
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• Irinyi János
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• A modellből lett katona: Markovics Zita 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 207 éve született Irinyi János feltaláló zseni, szabadsághős, akinek a nevét debreceni iskola viseli

Debrecen hajdani híres-neves polgárainak egyike Irinyi János. A biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója 1817. május 17-én született Albison.

Az Irinyi nevét viselő iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben utca, középiskola (a DSZC Irinyi János Technikum, 1952), és dombormű is őrzi az emlékét. A Kossuth utca 51. szám alatt ma is áll az a ház, ahol 1872-től 20 éven át lakott. Ez idő alatt a szomszédos Verestemplom építését és az 1887-es elkészülte utáni tündöklését is megcsodálhatta.

Jobb szélen Irinyi lakóháza. Reprint: Uropath

Irinyi csupán 19 éves volt, amikor már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát a híres Meissner professzor növendékeként. Akkor találta fel a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufát.

A Irinyi-suli új szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt úgy alkotta meg, hogy a fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, így alkotva meg a mai gyufa elődjét. A találmányt 60 pengőforintért eladta a bécsi Rómer István kereskedőnek, aki a tömeges gyártása révén nagy vagyonhoz jutott.

Az Irinyi utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Irinyi a pénzből külföldön tanult tovább. A következő évben jött haza, s 1839-tól Pesten gyújtógyárat működtetett 1848-ig. 1847-ben a 100 holdas vértesi birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést, boronálást, s a talajt hamuval és mész-sóval műtrágyázta.

Irinyi János lakóháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével. Erősen hazafias érzésű nemesként már azelőtt is részt vett a forradalmi mozgalmakban, s állítólag a 12 pontot is ő szövegezte és küldte Pestre.

Az Irinyi-ház emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szabadságharc bukása után 1850-ig raboskodott, majd újból Vértesen gazdálkodott. 1863-tól az István Gőzmalom igazgatója volt, ahonnan 65 éves korában ment nyugdíjba.

Az István Gőzmalom látképe. Repró: © Debreceni Képeslapok

Irinyi János Vértesen hunyt el 1895. december 17-én. Ott az általános iskola és egy utca neve, valamint emlékgyűjtemény is tiszteleg a munkássága előtt.

Az Irinyi-suli főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Irinyi János emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok