Attila, Szent István, zarándoklat, napnyugta a kereszt alatt – a zeleméri rom a Tőletek kapott videón, fotókon

Szent István király faragott szobra és a templomrom a zeleméri dombon. Fotók: © Szilágyi Zoltán

A Debrecen–Józsa melletti zeleméri templomromot bemutató összeállításunkhoz sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Nagy köszönettel ezeket adjuk közre. A sort Szilágyi Zoltán fotói nyitották, az alábbi felvételt pedig Béki Krisztián készítette. 

A zeleméri templomrom és a környezetének sejtelmes arca. Fotó: © Béki Krisztián

Kvasz Attila arról a portrészoborról csatolt képet, ami Attila előtt tiszteleg a 700 éves templomnál.

„Isten ostora” szobrát a Bodaszőlőért Egyesület állította. Fotó: © Kvasz Attila

Szép felhők tarkítják a templomrom fölötti eget a Krasznai Marikától kapott fotón.

Mintha egy festményen látnánk viszont a zeleméri templomromot. Fotó: © Krasznai Marika

Szegedi Joci a videóját mellékelte a hozzászólásához, ezt is szívesen ajánljuk a figyelmükbe:

Különleges perspektívából készített képet Hajdu Edit is.

A templomrom látványa a lépcsőről. Fotó: © Hajdu Edit

A naplemente és az alkony mellett a zeleméri templomrom esti arca is megihlette Olvasóinkat. Például Csörginé Kis Bernadett, mint írta, 2024. január 28-án Debrecenből gyalogolt ki ide. Akkor örökítette meg az alábbi mesés jelenetet.

A lemenő Nap a templomrom kapuján keresztül. Fotó: © Csörginé Kis Bernadett

Összeállításunkat Vereb János, valamint Zsikó Csabi és Kovács Kis Zsuzsa szintén remek képeivel zárjuk. Köszönjük szépen ezeket a felvételeket is!

A zeleméri templomrom a vasút felől. Fotó: © Vereb János

Napnyugta a zeleméri rom mögött. Fotó: © Kovács Kis Zsuzsa

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A különleges fényekben pompázó templomrom. Fotó: © Zsikó Csabi

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértesi úti ősi sírdomb titkai

Debrecen legendás, kultikus temetkezési helye a Basahalom, mely a Vértesi úton található. A cívisvárosban az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmon innen vágta el a bába, az csak jöttment (gyüttment). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Basahalom tetejéről lepillantva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tehát, aki a Basahalmon túl született, az a hagyomány szerint nem is igazi debreceni. Ezt a fontos helyünket látogattuk meg ismét, ezúttal 2023. december 6-án, s mivel most kevés növény lepi, a kráterszerű tetejét is meg tudjuk mutatni. 

A Basahalom táblamaradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A domb arról kapta a nevét, hogy egykoron a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 480 esztendeje, 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel. 1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s végül odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.

A halom tetején lévő kürtő és táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, ami a feltételezések szerint egy gazdag harcosé volt a gödörsíros kurgánok népéből. A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50 méter. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, ám a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek.

A halom alján lévő padmaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalmot három oldalról beépítették (egy betonkeverő torony is van mellette), és hiányzik a pad deszkája és a valaha igen szépen kivitelezett és informatív tájékoztatótábla. A dombon is lehetett két kis információs lap, de már ezeknek is csak a maradékaik szomorkodnak. Néhol még felfedezhető, hogy anno egy kis fakerítése is volt ennek a történelmi helyünknek, de ma már ez sem csábít arra, hogy a kirándulók, iskolai csoportok, bárki betérjenek tanulmányozni ezt a fontos emlékhelyünket, és közben meg is pihenhessenek a fa alatt megbújó padon.

A halom közepén lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül érdemes tudni azt is, hogy a Basahalomtól karnyújtásnyira egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is nehéz sors jutott, pedig téglagyár és strandfürdő is prosperált ott, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet. Ez a terület szerencsére most újjászületik! Sőt, az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a Nagyállomás régi vasúti gurítójánál terült el. A szintén kunhalomra épült, és ugyancsak ősi zeleméri templomról szóló anyagunkat pedig idekattintva találod meg.

A halom tetején lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Basahalom

Debrecenben az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment – tehát aki azon túl született, az nem is igazi debreceni.

A Vértesi úti Basahalom. A legtöbb kunhalom még a honfoglalás előtt épült. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vértesi úton található domb eredetileg temetkezési hely volt, és a nevét arról kapta, hogy a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel.

Frissítés: a helyzet a 2021. augusztus 23-i ottjártunkkor se javult. Fotók: © Debreceni Képeslapok

1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s az utóbbi támadó odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.Onnan karnyújtásnyira pedig sajnos egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is szívfacsaró sors jutott – jóllehet, valaha téglagyár és strandfürdő is prosperált itt, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet.

A Basahalom közelében pusztul az egykor mesés Vértessy-kastély is.
Nagyításért kattints a képre!

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, és a feltételezések szerint az egy gazdag harcos volt a gödörsíros kurgánok népéből.

A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek. Ottjártunkkor a Basahalom is méltatlan állapotban volt, s a szélétől is alig lehet észrevenni. Három oldalról beépítették, és össze volt törve a padja és a tájékoztatótáblája.

Az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a régi vasúti gurítónál terült el. A szintén kunhalomra épült, zeleméri templomról szóló anyagunkat idekattintva találod meg.

Pillantás a Basahalomról – ami sajnos ma már szinte beleolvad a környezetébe... Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Basahalomhoz vezető úton, a Déli soron ma is áll még ez a szép vetőmagüzemi épületegyüttes. Fotók: © Debreceni Képeslapok