Nagyszabású kiállítás Józsa múltjáról

Debrecen északi településrészéről, Józsa helytörténetéről nyílt kiállítás 2026. április 27-én a Józsai Közösségi Házban. Fotók, reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti képen a régi Rózsás Csárdát láthatjuk, a következőn pedig az ünnepség szereplőiként közreműködő művészeket. 

Szövő és csipkeverő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házigazda intézmény, a Méliusz Józsai Könyvtár és a Lévai Béla Kör közös rendezvényén olyan relikviák csodálhatók meg, amiket a városrész lakói ajánlottak fel közzétételre a szervezők felhívására. (Így született meg a Helytörténeti Részleg 2025-ös emlékkiállítása is a Debreceni Dózsáról.)

Nagy Gábor: Rózsás Csárda

A megnyitón a híres józsai operatőr–rendező, Varga József  is fáradhatatlanul dokumentálta az eseményeket, köztük a kézművesek helyszíni élő bemutatóját. 

A látogatók a falakon és a vitrinekben különleges képeslapokat és családi fotókat is megcsodálhatnak, akárcsak a Tócó-parti település hajdani bútorait, használati tárgyait stb. is. 

1950-es majális Józsán

A muzeális értékű kincsek és az együttlét élménye sokakat vonzott a józsaparki teremben megtartott hétfői megnyitó ünnepségre.

A közönség egy csoportja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Erdei Gyuláné: Téli utca

Igazi ritkaságok és különleges kincsek is felfedezhetők az anyagban!

A közönség egy csoportja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szabóné Nagy Tünde montázsán nagyon sok egykori józsait fedezhetnek fel a vendégek:

Barangoljunk tovább a Józsai Közösségi Ház kiállítási darabjai között, melyek mind-mind egy olyan szeletét jelentik a településrész történetének, egykori és mai családjainak és életének, amelyekhez egytől egyig valamilyen fontos emlék, élmény vagy azok sora is kötődik...

Fantasztikus retro tárgyak a polcokon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A remek kollekcióban 2026. június 13-ig gyönyörködhetnek az érdeklődők. A magunk részéről azonban lenne egy javaslatunk.

Egy jellegzetes falusi enteriőr. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt javasoljuk, hogy jó lenne állandó kiállításként meghagyni ezt a páratlan anyagot!

Érdemes lenne meghagyni a tárlatot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Józsa településrész
• Rózsás Csárda
• Tócó-patak
• A józsai fatemplom
• Zelemér

Debrecen „folyója”, mely árvizeket is okozott: a Tócó

Debrecen híres történelmi vízfolyása a mintegy 26 kilométer hosszú – Zelemér és Sáránd közötti – Tócó, amit a középkori oklevelek Tochzo, Tothzow aqua, Tothzó néven már az 1394., 1415., 1417., 1424. években említenek. Ennek a pataknak a józsai városrészi kiszélesített és mélyített szakaszait látogattuk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Tócó a katolikus templomnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Zoltai Lajos leírása szerint a monda úgy szól, hogy a Tócó olyan bővizű forrásból fakadt a zeleméri pusztán, hogy a debreceniek malomkövekkel (más változatban súlyos félszalonnákkal) tömték el, hogy árvízként el ne öntse a várost. A Tócó több ággal ered a hajdúböszörményi földön, abból a Zelemér, Nagyhát, Macs, Cuca nevű pusztákon keresztül vonuló földhátból, ami a legmagasabb pontját a szentgyörgyi Csege-halmon éri el 167 méteren. A Tócó partjain a kő- és bronzkori ember is meglelte a megélhetése legszükségesebb feltételeit, aztán a nyomába léptek a népvándorlás népei is. A Tócó folyását hosszú sorban követő kisebb-nagyobb halmok a történelem előttről  valók, néhányat a városi múzeum mindjárt az alapítása után megásatott. Az alábbi friss videónkban a Tócó józsai szakaszát örökítettük meg a katolikus templomnál:

A Tócó 1750 és 1850 között vízimalmot is hajtott, majd 1772 körül másikat is építtetett rá a város a Böszörményi úti új gátnál. A Tócó völgyében, átellenben a később települt Debrecennel, 1900–2100 évvel ezelőtt virágzó agyagipart fejlesztett fel egy valószínűleg kevert barbár nép. De a magyarság is megszállotta ezt az egykor bővizű, halban, vadban gazdag, erdőtől is árnyékolt és védett Tócó-partot. A megélhetés könnyűsége vonzotta ide Debrezun, Salamon, Zelemér, Szentgyörgy, Macs, Lombi (Szent Kereszt), Thurna (Boldogasszonyfalva) és Szepes nevű helységek legelső telepeseit.

A Vezér utcai Tócó-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócó völgyében, az Újvárosi út mellett a Köntös-gátnál fúrták 1911–14-ben a város vízvezetékét tápláló ártézi kutakat is. A Tócó közelében, a szentgyörgyi Csege-halom táján találták meg 1858-ban a világhírűvé lett hajdúböszörményi bronzkincset is. Napjainkban épp zajlik a Civaqua-program, melynek részeként egy kiegyenlítő víztározót is kialakítottak a Vezér utcai lakótelep mellett. Az 1,2 hektáros létesítmény jóléti célokat is szolgálhat majd. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és a Tócó-patakon Debrecenbe, Erdőspusztára stb. vezető fejlesztésekről a Civaqua program oldalán olvashatnak.

A Tócó forrásánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Kondoros
• A hőskori-Vekeri-tó
• A Vekeri-tó 2023 nyarán
• A nagyerdei titkos smaragd-tó
• Az erdőspusztai oázis
• Fancsikai apokalipszis
• A hajdani Cserkész-tó
• Az egykori Vértessy-strand
• A Keleti-főcsatorna
• A Telegdy-sósfürdő
• A lencztelepi paradicsom
• A mesés Kincses-tó

Májusi piknik a Vezér utcai tónál

Debrecen legújabb tavát, a Civaqua-program részeként kialakított kiegyenlítő víztározót is megnéztük a Vezér utcán nem sokkal azt követően, hogy bemutattuk a hajdan vízben gazdag Vekeri-tó pusztulását a Föld napján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A játszótér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal 2025. május 2-án tekertünk ki erre az 1,2 hektáros vízfelületű helyre, miután immár új játszótér is szolgálja a kirándulókat. Elindulva, hogy körbejárjuk a víztározót, elsőként máris megállapíthattuk, hogy a Vezér utcai bevezető rész talaja még elég kopár. A játszóteret és a Kassai úti Zöld hullám parkot idéző „nyugágyakat” épp használták néhányan, mi pedig az asztalos-székes kerek kiülők egyikét próbáltuk ki. Tapasztalatunk szerint nem igazán kényelmesek, se masszívak, és nagyobb testű látogatóknak igen szűköseknek is bizonyulhatnak.

Piknikezők a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nyugati part meglepően magas és meredek, emiatt érdemes lehetne védősávot kialakítani a fenti szélén. Ottjártunkkor egy külföldi társaság piknikezett itt, éppen eszegettek és beszélgettek vidáman. Ők már felfedezték ezt a helyet, jól érzik magukat itt. 

A látvány észak felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

• A Cserkész-tó
• A Telegdi-sósfürdő
• Az édenkert hajnalán
• A hőskori Vekeri-tó
• A Vekeri-tó pusztulása a Föld napján
• A mesés Kincses-tó
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Fancsikai apokalipszis
• A Keleti-főcsatorna
• Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Kerekestelepi Strand
• Volt egyszer egy csónakázónk
• A hajdani mesés Margit-fürdő
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Kondoros
• A Tócó
• A Lencz-telepi paradicsom
• A régi Vértessy-strand

A keleti part. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A téli Tócó és mocsárrét a józsai csárdánál

Debrecen több mint 300 éves vendéglője, a józsai Rózsás Csárda a 35-ös főút mellett áll. Ezt a környéket látogattuk meg a 2025. január 29-i napsütésben. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Józsapark mögött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócót, ezt a 25 kilométer hosszú patakot a Józsa városrészben lévő Józsapark mögötti szakaszán kaptuk lencsevégre. Attól nem messze fekszik a Natura 2000-es védettségű mocsárrét, ahol a tábla szerint vörös hasú unka, mocsári teknős és lápi csík, valamint díszes légivadász és ürge is él.

A Rózsás Csárda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kerékpártúrák és helytörténet iránt érdeklődőknek itt is jelezzük, hogy ezt a különleges helyet, valamint a Látóképi Csárdát 2025. március 29-én 14 órától fedezzük fel egy várhatóan tartalmas és érdekes, újabb bringás kiránduláson. Az esemény előzetese itt tekinthető meg, várunk Mindenkit szeretettel erre a nyilvános programunkra is!

A mocsárrét. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Fontos tudnivalók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klinikapalota, rendőrszékház, Verestemplom, Tócó-patak és újkerti óratorony – a Tőletek kapott szép fotókon

A klinikák főépülete. Fotó: © Makainé Nagy Gabriella

Debrecen mindennapi életéről ismét több szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. E fotók közül válogatva, az első felvételen Makainé Nagy Gabriellának köszönhetően a klinikatelep Nagyerdei körúti főépületében gyönyörködhetünk. A következő képet Bányai Sándor készítette a Kossuth utcai rendőrpalotáról, amit Borsos József tervezett.

A rendőrség díszkapuja. Fotó: © Bányai Sándor

Masits István a közelben található Verestemplom egy szép arcát örökítette meg:

A Verestemplom. Fotó: © Masits István

Elhagyva a belvárost, Madar Anikó a Tócó-patak mentén tett kerékpáros túrája felvételeit osztotta meg velünk, mégpedig Zelemértől egészen Sárándig csokorba kötve a képeket. Józsa Judit pedig a kertjüket díszítő kis óratorony fotóját mellékelte, s mint látható, ez bizony az egykori újkerti kispiac eredeti óratornyának az élethű makettje. Köszönjük szépen ezt is!

Végig a Tócó mentén. Fotó: © Madar Anikó

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Az óratorony miniben. Fotó: © Józsa Judit

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ősi sebes debreceni patakunk: a Kondoros

Debrecen egyik fontos vízfolyása a Kondoros, mely a parlaghi (pallagi / dombostanyai) és a napkeleti bellegelő (Új földek) csapadékát levezető, kanyargós, többször szétterülő sekélyes vízmeder – lásd összeállításunk képein, melyek Debrecenben készültek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Diószegi út, 2025. augusztus 1.

Zoltai Lajos 90 évvel ezelőtti leírása szerint a Kondoros szedi fel Parlaghon a Feketerét, lejjebb a Csukás, Perzse és Kondoros laposainak, a Szélesrét (a Homokkert mögött), a Csonkási lapos és a péresi laposak vizeit. Elhagyván a debreceni földet, a mikepércsi határban egy darabig a vasút és az országút közt folydogál. A pércsi vasúti megállótól 1080 méterre átmegy a vasút alatt, s onnan két kilométernyire a Tócóval egyesül.

Attól a résztől már Tekeresnek is nevezik, de a katonai térképrajzolók még a szováti földön is Kondorosnak hívták. A folyó hosszúsága Parlaghtól a Tócóval egyesüléséig 27,85 km, melyből 22,45 km esik a debreceni határra. Esését kilométerenként másfél méternek mérték. Folyása tehát jóval sebesebb, mint a Hortobágyé, Kadaresé, meg mint a középső és alsó Tócóé.

Zoltai Lajos utalt arra is, hogy a Kondoros partjain is feltünedeznek az ős- és népvándorláskori népek emlékei: például a pályi út menti nagy szőlőtelep ültetésekor sok bronzkori edény került elő. Mikepércs felé, a ref. egyház földjén népvándorláskori sírok lappanghatnak. Mert onnan egy öreg juhász többször vitt be a múzeumba homokban talált római pénzeket, gyöngyöket, apró bronztárgyakat, temetkezések szokott mellékleteit. A Kondoros közelében éltek azok az ősemberek is, akiknek hagyatékából az Átkosföldön Szántay Aladár és Kovács János tanár az 1870-es években kovaszilánkot, késpengét és más kőszerszámot szedegettek össze.

Az Árpád-kori magyarság is megülte a Kondoros mellékét. Zoltai Lajos a Kondoros partján, a katonai térkép Kapéci-tanyája körül, Bot István birtokán ismerte fel Pac (Poch) falva temploma helyét is. A városi levéltár egyik középkori oklevele Kondoros (Kondros), másik Facsát (Fachat) nevű birtokról is tud. Amaz Zsigmond király 1429, emez 1435. évi oklevelében említtetik. Mindkettő a Kondoros vize közelében fekhetett. E víz mellett a török világban nem egyszer táboroztak török és magyar seregek, s a kurucok is Bercsényi vezérlete alatt. A debreceni gubások a XIX. század elején a Kondoros egyik mellékágára építették a kallójukat; ezek helyét ma is sokan ismerik még – írta Zoltai 90 évvel ezelőtt...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Tócó
• A hőskori-Vekeri-tó
• A Vekeri-tó 2023 nyarán
• A nagyerdei titkos smaragd-tó
• Az erdőspusztai oázis
• Fancsikai apokalipszis
• A hajdani Cserkész-tó
• Az egykori Vértessy-strand
• A Keleti-főcsatorna
• A Telegdy-sósfürdő
• A lencztelepi paradicsom

Attila, Szent István, zarándoklat, napnyugta a kereszt alatt – a zeleméri rom a Tőletek kapott videón, fotókon

Szent István király faragott szobra és a templomrom a zeleméri dombon. Fotók: © Szilágyi Zoltán

A Debrecen–Józsa melletti zeleméri templomromot bemutató összeállításunkhoz sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Nagy köszönettel ezeket adjuk közre. A sort Szilágyi Zoltán fotói nyitották, az alábbi felvételt pedig Béki Krisztián készítette. 

A zeleméri templomrom és a környezetének sejtelmes arca. Fotó: © Béki Krisztián

Kvasz Attila arról a portrészoborról csatolt képet, ami Attila előtt tiszteleg a 700 éves templomnál.

„Isten ostora” szobrát a Bodaszőlőért Egyesület állította. Fotó: © Kvasz Attila

Szép felhők tarkítják a templomrom fölötti eget a Krasznai Marikától kapott fotón.

Mintha egy festményen látnánk viszont a zeleméri templomromot. Fotó: © Krasznai Marika

Szegedi Joci a videóját mellékelte a hozzászólásához, ezt is szívesen ajánljuk a figyelmükbe:

Különleges perspektívából készített képet Hajdu Edit is.

A templomrom látványa a lépcsőről. Fotó: © Hajdu Edit

A naplemente és az alkony mellett a zeleméri templomrom esti arca is megihlette Olvasóinkat. Például Csörginé Kis Bernadett, mint írta, 2024. január 28-án Debrecenből gyalogolt ki ide. Akkor örökítette meg az alábbi mesés jelenetet.

A lemenő Nap a templomrom kapuján keresztül. Fotó: © Csörginé Kis Bernadett

Összeállításunkat Vereb János, valamint Zsikó Csabi és Kovács Kis Zsuzsa szintén remek képeivel zárjuk. Köszönjük szépen ezeket a felvételeket is!

A zeleméri templomrom a vasút felől. Fotó: © Vereb János

Napnyugta a zeleméri rom mögött. Fotó: © Kovács Kis Zsuzsa

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A különleges fényekben pompázó templomrom. Fotó: © Zsikó Csabi

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértesi úti ősi sírdomb titkai

Debrecen legendás, kultikus temetkezési helye a Basahalom, mely a Vértesi úton található. A cívisvárosban az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmon innen vágta el a bába, az csak jöttment (gyüttment). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Basahalom tetejéről lepillantva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tehát, aki a Basahalmon túl született, az a hagyomány szerint nem is igazi debreceni. Ezt a fontos helyünket látogattuk meg ismét, ezúttal 2023. december 6-án, s mivel most kevés növény lepi, a kráterszerű tetejét is meg tudjuk mutatni. 

A Basahalom táblamaradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A domb arról kapta a nevét, hogy egykoron a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 480 esztendeje, 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel. 1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s végül odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.

A halom tetején lévő kürtő és táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, ami a feltételezések szerint egy gazdag harcosé volt a gödörsíros kurgánok népéből. A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50 méter. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, ám a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek.

A halom alján lévő padmaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalmot három oldalról beépítették (egy betonkeverő torony is van mellette), és hiányzik a pad deszkája és a valaha igen szépen kivitelezett és informatív tájékoztatótábla. A dombon is lehetett két kis információs lap, de már ezeknek is csak a maradékaik szomorkodnak. Néhol még felfedezhető, hogy anno egy kis fakerítése is volt ennek a történelmi helyünknek, de ma már ez sem csábít arra, hogy a kirándulók, iskolai csoportok, bárki betérjenek tanulmányozni ezt a fontos emlékhelyünket, és közben meg is pihenhessenek a fa alatt megbújó padon.

A halom közepén lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül érdemes tudni azt is, hogy a Basahalomtól karnyújtásnyira egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is nehéz sors jutott, pedig téglagyár és strandfürdő is prosperált ott, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet. Ez a terület szerencsére most újjászületik! Sőt, az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a Nagyállomás régi vasúti gurítójánál terült el. A szintén kunhalomra épült, és ugyancsak ősi zeleméri templomról szóló anyagunkat pedig idekattintva találod meg.

A halom tetején lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!