Nagyszabású kiállítás Józsa múltjáról

Debrecen északi településrészéről, Józsa helytörténetéről nyílt kiállítás 2026. április 27-én a Józsai Közösségi Házban. Fotók, reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti képen a régi Rózsás Csárdát láthatjuk, a következőn pedig az ünnepség szereplőiként közreműködő művészeket. 

Szövő és csipkeverő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házigazda intézmény, a Méliusz Józsai Könyvtár és a Lévai Béla Kör közös rendezvényén olyan relikviák csodálhatók meg, amiket a városrész lakói ajánlottak fel közzétételre a szervezők felhívására. (Így született meg a Helytörténeti Részleg 2025-ös emlékkiállítása is a Debreceni Dózsáról.)

Nagy Gábor: Rózsás Csárda

A megnyitón a híres józsai operatőr–rendező, Varga József  is fáradhatatlanul dokumentálta az eseményeket, köztük a kézművesek helyszíni élő bemutatóját. 

A látogatók a falakon és a vitrinekben különleges képeslapokat és családi fotókat is megcsodálhatnak, akárcsak a Tócó-parti település hajdani bútorait, használati tárgyait stb. is. 

1950-es majális Józsán

A muzeális értékű kincsek és az együttlét élménye sokakat vonzott a józsaparki teremben megtartott hétfői megnyitó ünnepségre.

A közönség egy csoportja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Erdei Gyuláné: Téli utca

Igazi ritkaságok és különleges kincsek is felfedezhetők az anyagban!

A közönség egy csoportja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szabóné Nagy Tünde montázsán nagyon sok egykori józsait fedezhetnek fel a vendégek:

Barangoljunk tovább a Józsai Közösségi Ház kiállítási darabjai között, melyek mind-mind egy olyan szeletét jelentik a településrész történetének, egykori és mai családjainak és életének, amelyekhez egytől egyig valamilyen fontos emlék, élmény vagy azok sora is kötődik...

Fantasztikus retro tárgyak a polcokon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A remek kollekcióban 2026. június 13-ig gyönyörködhetnek az érdeklődők. A magunk részéről azonban lenne egy javaslatunk.

Egy jellegzetes falusi enteriőr. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt javasoljuk, hogy jó lenne állandó kiállításként meghagyni ezt a páratlan anyagot!

Érdemes lenne meghagyni a tárlatot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Józsa településrész
• Rózsás Csárda
• Tócó-patak
• A józsai fatemplom
• Zelemér

Debrecen „folyója”, mely árvizeket is okozott: a Tócó

Debrecen híres történelmi vízfolyása a mintegy 26 kilométer hosszú – Zelemér és Sáránd közötti – Tócó, amit a középkori oklevelek Tochzo, Tothzow aqua, Tothzó néven már az 1394., 1415., 1417., 1424. években említenek. Ennek a pataknak a józsai városrészi kiszélesített és mélyített szakaszait látogattuk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Tócó a katolikus templomnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Zoltai Lajos leírása szerint a monda úgy szól, hogy a Tócó olyan bővizű forrásból fakadt a zeleméri pusztán, hogy a debreceniek malomkövekkel (más változatban súlyos félszalonnákkal) tömték el, hogy árvízként el ne öntse a várost. A Tócó több ággal ered a hajdúböszörményi földön, abból a Zelemér, Nagyhát, Macs, Cuca nevű pusztákon keresztül vonuló földhátból, ami a legmagasabb pontját a szentgyörgyi Csege-halmon éri el 167 méteren. A Tócó partjain a kő- és bronzkori ember is meglelte a megélhetése legszükségesebb feltételeit, aztán a nyomába léptek a népvándorlás népei is. A Tócó folyását hosszú sorban követő kisebb-nagyobb halmok a történelem előttről  valók, néhányat a városi múzeum mindjárt az alapítása után megásatott. Az alábbi friss videónkban a Tócó józsai szakaszát örökítettük meg a katolikus templomnál:

A Tócó 1750 és 1850 között vízimalmot is hajtott, majd 1772 körül másikat is építtetett rá a város a Böszörményi úti új gátnál. A Tócó völgyében, átellenben a később települt Debrecennel, 1900–2100 évvel ezelőtt virágzó agyagipart fejlesztett fel egy valószínűleg kevert barbár nép. De a magyarság is megszállotta ezt az egykor bővizű, halban, vadban gazdag, erdőtől is árnyékolt és védett Tócó-partot. A megélhetés könnyűsége vonzotta ide Debrezun, Salamon, Zelemér, Szentgyörgy, Macs, Lombi (Szent Kereszt), Thurna (Boldogasszonyfalva) és Szepes nevű helységek legelső telepeseit.

A Vezér utcai Tócó-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócó völgyében, az Újvárosi út mellett a Köntös-gátnál fúrták 1911–14-ben a város vízvezetékét tápláló ártézi kutakat is. A Tócó közelében, a szentgyörgyi Csege-halom táján találták meg 1858-ban a világhírűvé lett hajdúböszörményi bronzkincset is. Napjainkban épp zajlik a Civaqua-program, melynek részeként egy kiegyenlítő víztározót is kialakítottak a Vezér utcai lakótelep mellett. Az 1,2 hektáros létesítmény jóléti célokat is szolgálhat majd. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és a Tócó-patakon Debrecenbe, Erdőspusztára stb. vezető fejlesztésekről a Civaqua program oldalán olvashatnak.

A Tócó forrásánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Kondoros
• A hőskori-Vekeri-tó
• A Vekeri-tó 2023 nyarán
• A nagyerdei titkos smaragd-tó
• Az erdőspusztai oázis
• Fancsikai apokalipszis
• A hajdani Cserkész-tó
• Az egykori Vértessy-strand
• A Keleti-főcsatorna
• A Telegdy-sósfürdő
• A lencztelepi paradicsom
• A mesés Kincses-tó

Ősi templom a zeleméri kunhalmon

A Debrecenhez tartozó Józsa megannyi szépséget tartogat a felfedezésekre vágyóknak. Ugyanakkor a helytörténet kedvelői a településrész melletti Zeleméren (Bodaszőlő határában) is páratlan csodákra lelhetnek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szent István király. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ott ugyanis ősi kunhalom (a debreceni Basahalom egyik társa) magasodik, amin egy szintén nagyon régi templom romjai piroslanak. A kutatások szerint ez a késő gótikus stílusú imahely 1310 és 1320 között épülhetett. A zeleméri domb és templomrom a 2014-es átépítés és körbekerítés előtt, amikor még le lehetett menni a Tócó-patak forrásához és az ottani kis kilátóhoz:

Az átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A települést a törökök dúlták fel a XVI. században, így ma már csak a vasúti megálló nevében létezik. A közeli Bodaszőlő viszont megvan.

2023. március 28-án. Zima Ildikónak köszönjük szépen!

Kedves követőnk, Zima Ildikó 2023. március 28-án töltött fel friss havas, gyönyörű és hihetetlen reggeli képet a zeleméri templomromról a Facebook-oldalunkra. Köszönjük szépen!

A vasúti megálló a rom mellett van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkra a romból sajnos szinte alig maradt valami, ám a szerény hírmondói így is lenyűgözően tiszteletet parancsolóak. Szerencsére 2014-ben rendbe tetette – a közigazgatásilag illetékes – Hajdúböszörmény önkormányzata, s ennek köszönhetően immár némileg kulturáltabb ez a történelmi domb. (Folytatás a kép alatt...)

Alsójózsáról az út a Rákóczi-szőlőn vezet át. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A környék arról is nevezetes, hogy a lenti mezőn ered a Tócó-patak, ami aztán Debrecent is érinti. Hajdanában ez akkora folyó volt, hogy vízimalmok üzemeltek rajta, és nemcsak sokszor kiöntött, hanem minden évben emberéleteket is követelt.

A rom és a környéke 1968-ban. Fotó: Fortepan / Gazda Anikó

A mai kirándulóknak érdekes lehet a Józsa és Zelemér közötti Rákóczi-szőlő is, amit faragott táblák, utcai kutak és különleges házak varázsolnak sejtelmes hangulatúvá – lásd képeinken. A vidék busszal, autóval és kerékpárral is jól megközelíthető!

A zeleméri domb és rom a kilátó felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtt még le lehetett menni a romtól a kaszálóhoz, ahol a Tócó forrása van és egy kilátó.
A fotó ebből a toronyból készült egy korábbi bringatúránkon:

A forrásnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom históriája
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Északi városrészünk: Józsa
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Adventi kirándulás a gyönyörű Egerben
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

A rom és a környéke 1972-ben. Fotó: Fortepan / Gazda Anikó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Klinikapalota, rendőrszékház, Verestemplom, Tócó-patak és újkerti óratorony – a Tőletek kapott szép fotókon

A klinikák főépülete. Fotó: © Makainé Nagy Gabriella

Debrecen mindennapi életéről ismét több szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. E fotók közül válogatva, az első felvételen Makainé Nagy Gabriellának köszönhetően a klinikatelep Nagyerdei körúti főépületében gyönyörködhetünk. A következő képet Bányai Sándor készítette a Kossuth utcai rendőrpalotáról, amit Borsos József tervezett.

A rendőrség díszkapuja. Fotó: © Bányai Sándor

Masits István a közelben található Verestemplom egy szép arcát örökítette meg:

A Verestemplom. Fotó: © Masits István

Elhagyva a belvárost, Madar Anikó a Tócó-patak mentén tett kerékpáros túrája felvételeit osztotta meg velünk, mégpedig Zelemértől egészen Sárándig csokorba kötve a képeket. Józsa Judit pedig a kertjüket díszítő kis óratorony fotóját mellékelte, s mint látható, ez bizony az egykori újkerti kispiac eredeti óratornyának az élethű makettje. Köszönjük szépen ezt is!

Végig a Tócó mentén. Fotó: © Madar Anikó

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Az óratorony miniben. Fotó: © Józsa Judit

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Attila, Szent István, zarándoklat, napnyugta a kereszt alatt – a zeleméri rom a Tőletek kapott videón, fotókon

Szent István király faragott szobra és a templomrom a zeleméri dombon. Fotók: © Szilágyi Zoltán

A Debrecen–Józsa melletti zeleméri templomromot bemutató összeállításunkhoz sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Nagy köszönettel ezeket adjuk közre. A sort Szilágyi Zoltán fotói nyitották, az alábbi felvételt pedig Béki Krisztián készítette. 

A zeleméri templomrom és a környezetének sejtelmes arca. Fotó: © Béki Krisztián

Kvasz Attila arról a portrészoborról csatolt képet, ami Attila előtt tiszteleg a 700 éves templomnál.

„Isten ostora” szobrát a Bodaszőlőért Egyesület állította. Fotó: © Kvasz Attila

Szép felhők tarkítják a templomrom fölötti eget a Krasznai Marikától kapott fotón.

Mintha egy festményen látnánk viszont a zeleméri templomromot. Fotó: © Krasznai Marika

Szegedi Joci a videóját mellékelte a hozzászólásához, ezt is szívesen ajánljuk a figyelmükbe:

Különleges perspektívából készített képet Hajdu Edit is.

A templomrom látványa a lépcsőről. Fotó: © Hajdu Edit

A naplemente és az alkony mellett a zeleméri templomrom esti arca is megihlette Olvasóinkat. Például Csörginé Kis Bernadett, mint írta, 2024. január 28-án Debrecenből gyalogolt ki ide. Akkor örökítette meg az alábbi mesés jelenetet.

A lemenő Nap a templomrom kapuján keresztül. Fotó: © Csörginé Kis Bernadett

Összeállításunkat Vereb János, valamint Zsikó Csabi és Kovács Kis Zsuzsa szintén remek képeivel zárjuk. Köszönjük szépen ezeket a felvételeket is!

A zeleméri templomrom a vasút felől. Fotó: © Vereb János

Napnyugta a zeleméri rom mögött. Fotó: © Kovács Kis Zsuzsa

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A különleges fényekben pompázó templomrom. Fotó: © Zsikó Csabi

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kísértettanyák, romtúrák

Debrecen „hivatalos” látványosságai mellett sok más olyan nevezetesség is található a cívisvárosban, amik szintén érdemesek lennének a bemutatásra. Igaz, ahhoz rendbe tenni és őrizni is kellene ezeket az értékeinket.

Felkereshető helyekből, elszomorító példákból sajnos nem egy lapul a megyeszékhelyen. A Nagyerdőben található villasor talán legszebbépülete is lakatlanul és egyre romosabban áll a Medgyessy sétányon. A patinás lakba valószínűleg betörtek, hiszen az ajtajából hiányzik az üveg, és csapkodja a szél a függönyeit. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Elkeserítő állapotban van a Borsos-villa is. A vénkerti házban utoljára az irodalmi múzeum működött, de már akkor is össze volt firkálva... Nagy talány, hogy miért nem hasznosítja a város ezt a felbecsülhetetlen értékű épületet. Frissítés: a villát felújították, közösségi ház lett.

A néhai Ilia de Riska romkastélya a Sámsoni út mellett található. A művész soha be nem fejezett építménye egyelőre szintén az enyészet martaléka – pedig kiváló alternatív túrahely (lehetne).
Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Riska-romkastélynál Dombostanya felé véve az irányt, a városrész határában fedezhetjük fel a 600 éves gótikus templom maradványait az egykori Parlagon. A tornyos kilátónak is helyet adó, organikus emlékművet Rácz Zoltán tervei alapján emelték. Sajnos sok látogató ezt a kiváló túraállomást sem becsüli meg, így folyamatosan pusztul ez a páratlan kincsünk is.

Az apafai MÁV-kaszárnya egyszerre félelmetes és szívbemarkoló. Aki járt már bent, tudhatja, hogy milyen rettenetes állapotok uralkodnak a valamikori virágzó épületegyüttesben és a parkjában. Ez a telep is kihasználatlanul pusztul. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom a Vértesi úton található, és többek között arról nevezetes, hogy 1660-ban a Debrecent sarcoló Szeidi Ahmed basa (aki Szoboszlót is ostromolta) itt vert tanyát. A régi mondás szerint akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment. A domb mellett nemrég még szép tájékoztatótábla állt, amiről hasznos információkat lehetett megtudni az iméntiekről is és a kunhalmokról is. Ezt a táblát is széttörték...

A kunhalom közelében piroslik a valamikori Vértessy-kastély (-kúria) romhalmaza is. Hajdanában jól prosperáló téglagyár működött itt, továbbá strand és köztisztasági vállalkozás is. Egy legutóbbi terv szerint lakodalmas- és rendezvényházzá alakították volna át az épületet, amit egyébként a feltételezések szerint Ybl Miklós tervezett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vértessy-kastély „kistestvére”, a Syposs-villa a Kürtös utcában bújik meg. Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy ezen a – néhai Kisállomás mögötti – birtokon is volt élet, nem is akármilyen. Régóta már azonban ez is pusztul, s egyelőre sikertelenül árulja a gazdája. Frissítés: ezt a házat is lebontották, és társasházat építettek a helyére.

Igazi szellemtanya a Vágóhíd utcai katolikus temető is. A felüljárónál áll az egyetlen megmaradt (1873-ban emelt) kriptája, a Reviczky-mauzóleum, amivel az a gyalázat is megesett már, hogy előbb szemétgyűjtő „volt”, majd pedig hajléktalanok költöztek bele... Fotók: © Debreceni Képeslapok

A repülőtér környezete még nem mindenhol újult meg, de nyilván annak is eljön majd az ideje. Most viszont még látható az az épületroncs is, ami a szovjet időkből maradt ránk. Homlokzatán vicces felirat: Vegas. Ma már ez a rom sincsen meg, szintén lebontották.

Debrecent észak felé elhagyva, a Józsa nevű városrész határában Zelemérre juthatunk. Ott is található egy ősi templomrom (szintén kunhalmon), ennek a környékét azonban 2014-ban szépen rendbe tették, és Szent István szobrát is felállították a parkjában. Érdemes felkeresni! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Említhetnénk a kísértetházak kategóriájában a régi fedett uszodát és a Csapó utcai Latinovits Színházat is, de ez esetben is megelőlegezzük a bizalmat. Hiszen egyszer végre hátha valóban életre kelnek ezek az objektumok is. Frissítés: a színház megnyílt, a neve pedig Csokonai Fórum lett.

A Vágóhíd utcai ,,aluljáró". Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!