Debreceni Képeslapok: rom

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rom. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. szeptember 5., péntek

Betyárok, költők nyomában a 250 éves Halápi Csárdában

Debrecen egyik régi fogadója a Halápi Csárda, ami Köhler György tervei szerint (még nádtetővel) a marhahajtó-sóút, a mai 48-as főút mellett 1778-ban épült meg. A Zsuzsi-vonat végállomásához és a Hármashegyi-tóhoz itt visz be egy földút. A legendás helyet a közelmúltban látogattuk meg ismét. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A csárda főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most megosztott képeket és videót is a szerdai terepszemlénken örökítettük meg. Mint a felvételeken látható, az elhanyagolt épületnek hiányoznak a nyílászárói, és már a födéme is leszakadt. A legenda úgy tartja, hogy a népies klasszicista stílusú, tornácos, masszív épületegyüttesben kialakított búfelejtőbe annak idején Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, valamint Rózsa Sándor is betért. A híres-hírhedt betyár például a fokosát a mennyezet gerendájába vágta, majd leült inni, legalábbis így maradt meg a história. Íme a videófelvételünk a Halápi Csárdáról:

Mindemellett mendemondák keringenek arról is, hogy a betyárok menekülése érdekében a csárda pincéjéből két alagút is kivezetett az erdőben lévő – vélhetően a tatárjáráskor épített – földvárba. Úgy hírlik, hogy az egyik 50, a másik 150 méter hosszú volt. Az elhagyott Halápi Csárda története és Kedves Olvasóink visszaemlékezései ebben a cikkünkben olvashatók.

A pincében voltak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A főút felőli fal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
Az Omnia Kávészalon
A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
A Kinizsi Söröző
A Ludas Matyi Espresso

A Nagyállomás tejivója
Volt egyszer egy Resti
Ballada az Aranykakas vendéglőről
A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
A Miklós utcai Kismozdony emléke
A józsai 300 éves Rózsás Csárda
A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
A Művész Espresso
Az Utopia Disco
Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
A Kondorosi Csárda régen és most
A Kisfürdő és a Szikla
Az Angol Királynő Szálló
A Halápi Csárda
„Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
A Látóképi Csárda
A lebontott Nagyerdei Kemping
A Viktória
Az Aranybika
A füredi úti Oázis Presszó
A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
A Pulykakakas Ételbár
A Hortobágyi Csárda
A Csapó utcai Mega Büfé
Az Utopia Disco
Az Éva Bár
A Kossuth utcai tejivó
A Fácán tanszék
A Szőlőskert
A Turmix Bár

2025. március 24., hétfő

Feltámadhat a Medgyessy sétány egyik romos villája

A debreceni Nagyerdő déli határán, a Medgyessy sétány 1. szám alatti villa évek óta lakatlanul pusztul. Az eredetileg városi bérelhető nyaralónak, a XIX. század végén épített ingatlan ma is az önkormányzat tulajdonában áll, s végre talán rendeződhet a sorsa. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A villa főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a városi képviselő-testület ugyanis foglalkozik majd a hasznosításával, s az előterjesztésben az áll, hogy az önkormányzat pénzügyi támogatásért pályázik az „Operatív Program Plusz”-ban. Ha ez sikerrel jár, akkor a villát felújítják, és könyvtárként éledhet fel a Csipkerózsika-álmából. Amennyiben ez megvalósul, akkor már csak a 3. szám alatti, szintén romos és lakatlan öreg villát kell rendbe tenni, feléleszteni. Reméljük, mihamarabb!

Kapcsolódó összeállításaink mai és régi képekkel:

DBKL

2025. március 23., vasárnap

Mementó a buszállomásnál: a régi öntöttvas kút

Debrecen távolsági autóbusz-állomásának keleti szélén hajdan egy bazársor is szolgálta az utasokat. A régi lacipecsenyés mellett volt egy nyomós kút is, amit padok öveztek. A bódékat lebontatták, így ma már csak egy árushely van meg a területen, miután az újságost is elvitték. A kút szintén eltűnt, ám a beton kifolyója és a fémkerítése „furcsamód” még látható. A szegény kimúlt szomjoltó sajnos olyan mementó a hajdani emberközpontú, praktikus időkből, mint a kétcsövű spriccelős ivókút romja a Nagyerdei körúton. Rendbe kellene tenni! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok (2025. III. 22.)

A bódé és a kút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

Érdekesség a túloldalban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. március 22., szombat

Debrecen „folyója”, mely árvizeket is okozott: a Tócó

Debrecen híres történelmi vízfolyása a mintegy 26 kilométer hosszú – Zelemér és Sáránd közötti – Tócó, amit a középkori oklevelek Tochzo, Tothzow aqua, Tothzó néven már az 1394., 1415., 1417., 1424. években említenek. Ennek a pataknak a józsai városrészi kiszélesített és mélyített szakaszait látogattuk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Tócó a katolikus templomnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Zoltai Lajos leírása szerint a monda úgy szól, hogy a Tócó olyan bővizű forrásból fakadt a zeleméri pusztán, hogy a debreceniek malomkövekkel (más változatban súlyos félszalonákkal) tömték el, hogy árvízként el ne öntse a várost. A Tócó több ággal ered a hajdúböszörményi földön, abból a Zelemér, Nagyhát, Macs, Cuca nevű pusztákon keresztül vonuló földhátból, ami a legmagasabb pontját a szentgyörgyi Csege-halmon éri el 167 méteren. A Tócó partjain a kő- és bronzkori ember is meglelte a megélhetése legszükségesebb feltételeit, aztán a nyomába léptek a népvándorlás népei is. A Tócó folyását hosszú sorban követő kisebb-nagyobb halmok a történelem előttről valók, néhányat a városi múzeum mindjárt az alapítása után megásatott. Az alábbi friss videónkban a Tócó józsai szakaszát örökítettük meg a katolikus templomnál:

A Tócó 1750 és 1850 között vízimalmot is hajtott, majd 1772 körül másikat is építtetett rá a város a Böszörményi úti új gátnál. A Tócó völgyében, átellenben a később települt Debrecennel, 1900–2100 évvel ezelőtt virágzó agyagipart fejlesztett fel egy valószínűleg kevert barbár nép. De a magyarság is megszállotta ezt az egykor bővizű, halban, vadban gazdag, erdőtől is árnyékolt és védett Tócó-partot. A megélhetés könnyűsége vonzotta ide Debrezun, Salamon, Zelemér, Szentgyörgy, Macs, Lombi (Szent Kereszt), Thurna (Boldogasszonyfalva) és Szepes nevű helységek legelső telepeseit.

A Vezér utcai Tócó-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócó völgyében, az Újvárosi út mellett a Köntös-gátnál fúrták 1911–14-ben a város vízvezetékét tápláló ártézi kutakat is. A Tócó közelében, a szentgyörgyi Csege-halom táján találták meg 1858-ban a világhírűvé lett hajdúböszörményi bronzkincset is. Napjainkban épp zajlik a Civaqua-program, melynek részeként egy kiegyenlítő víztározót is kialakítottak a Vezér utcai lakótelep mellett. Az 1,2 hektáros létesítmény jóléti célokat is szolgálhat majd. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és a Tócó-patakon Debrecenbe, Erdőspusztára stb. vezető fejlesztésekről a Civaqua program oldalán olvashatnak.

A Tócó forrásánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink:

2025. február 17., hétfő

Feltámad a Sámsoni úti misztikus reneszánsz romkastély

Debrecen legendákkal övezett, különös építménye a Sámsoni út, a dombostanyai út és az Erdőmester utca között található. Ezt a reneszánsz várkastélyt a néhai Ilia de Riska görög–olasz művész kezdte építeni, de a halála miatt nem tudta befejezni. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épületek a dombosi útról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet látogattuk meg 2025. február 16-án, miután sajtóhírek szerint a létesítménynek immár új gazdája van, aki azt tervezi, hogy rendezvényhelyszínként élettel tölti meg a sokat látott falakat.

A fenti videónkban az épületegyüttest körülvevő utakról feltáruló látványokat foglaltuk össze.

A főépület nyugati oldala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasárnapi ottjártunkkor már megtisztították az épületek körüli területeket, s a medence és az épületek is teljesen láthatók, mivel a kerítések mentén is levágták a sövényeket.

A dombostanyai leágazásnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2024. november 28., csütörtök

Lebontották a Pálma melletti kis rejtett lakot

Debrecenben a Pálma söröző mellett bújt meg egy egészen különleges épület, amit 2024 augusztusában örökítettünk meg. A ház ebben az időben még állt (igaz, romosan), de már nem laktak benne. Olvasóink akkori Facebook-hozzászólásai ebben a posztunkban olvashatók vele kapcsolatban. A homlokzatán az 1989-es évszámot viselő épületet Rácz Zoltán tervezte, és Nagy Imre fafaragó népi iparművésznek volt a műteremlakása.

Ilyen volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azóta nagyot változott a helyzet, mint az várható volt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy felújították, és ismét emberek élnek benne. Az történt ugyanis, hogy lebontották. Ennek állapotát fotóztuk le a 2024. november 28-i ottjártunkkor. Ugyanakkor a Csapó utcán járók azt is észrevehették, hogy elkezdődött a Vegyi és a 19. szám közötti régi épületsor bontása. Ott többek között egy új bevásárlóközpont lesz...

2024. november 28. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2024. július 29., hétfő

A dicsőbb napokat is megélt debreceni Malév-reptér

Debrecen egyik szellemtanyája a Mikepércsi úton található. Ez az egykori Malév-repülőtér, amit legutóbb 2024. július 28-án látogattunk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az egykori váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az epreskerti repülőteret 1946. március 29-tól a Maszovlet üzemeltette, 1954. november 26-tól pedig a Malév. Dr. Moys Péter múltidézése szerint az utolsó belföldi menetrend szerinti repülőjárat éppen a debreceni volt. Ezt 1969. március 15-én szüntették meg, a debreceni repülőtér azonban még évekig a Malév, majd az LRI kezelésében kitérő repülőtérként működött. Az archív fotó forrása: a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, további régi képek ebben a cikkünkben láthatók.

Li–2-es gép az epreskerti reptéren

Íme videónk erről a kísértettanyáról, ahol az ottjártunkkor millió legyet kellett hessegetnünk a törmelékek, gazok és megannyi hulladék között lépdelve:

Az épület a régi szép időkben nagy váróteremmel, meteorológiai és irányítási irodával is rendelkezett. Olvasóink tanulságos visszeemlékezései erre az összeállításunkra látogatva eleveníthetők fel róla.

Feldúlt iroda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A hátsó traktus. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2024. július 21., vasárnap

A tragikus sorsú görög–olasz művész Sámsoni úti „vára”

Debrecen egyik misztikummal övezett, különleges helye a Sámsoni úton található. Ez a 2009-ben elhunyt Ilia de Riska görög–olasz képzőművész, díszlettervező által kitalált és épített (de be nem fejezett), reneszánsz stílusú kastélytorzó. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombostanyai úti részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőmester utca és a dombostanyai templomromhoz vivő út között – több egységben – elterülő helyet az alkotó tragédiája is beárnyékolja. A fákkal és más növényekkel egyre inkább benőtt területet legutóbb 2024. július 21-én látogattuk meg (a botrányos állapotban lévő Sámsoni úton végigtekerve), az egykori jellegzetes mozdonyos Thermal Panziót is útba ejtve. (Az utóbbi objektum fotója a cikk végén.)

Az immár 15 esztendeje eltávozott művészt és a félkészen is páratlanul festői birtokát a fenti videónkban, valamint ebben az összeállításunkban és a most megosztott friss képeinkkel mutattuk, mutatjuk be külső-belső jelenetekkel. Jó felfedezést Mindenkinek!

Erdőmester utcai részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

24.07.21., a Panzió romja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. április 19., péntek

Centrum, 31-es busz, Bika, Tócóskert, Kondoros, fancsikai romok, régiségvásár, a puszta – a Tőletek kapott képeken

A volt Centrum Áruház épülete 2011 októberében. Fotó: © Mercs László

Debrecen közelmúltbeli és mai arcairól kaptunk ismét sok fotót a Kedves Olvasóinktól. Ezek közül szemezgetve, elsőként a volt Centrum Áruház épületét láthatjuk Mercs László felvételén 2011-ből, amikor már könyvesbolt volt, és még megálltak előtte a 31-es buszok. A második blokkban a Nagytemplomban gyönyörködhetünk, Tamásiné Vallyon Katalinnak köszönhetően.

A Nagytemplom a Hatvan utca és a Kálvin tér felől. Fotók: © Tamásiné Vallyon Katalin

Az Aranybika Hotel, továbbá a halljának mai látványát Kurucz Anna csatolta a hozzászólásához.

Az egykori Aranybika Szálló hallja napjainkban. Fotó: © Kurucz Anna

A Tócóskerti lakótelepet bemutató összeállításunkhoz Bányai Sándor, valamint Kontor Tímea mellékelte a képeit a városrészről.

A Tócóskerti lakótelep a hőközpontnál, 2011 szeptemberében. Fotó: © Bányai Sándor

Tócóskerti panoráma 2015 januárjában. Fotó: © Bányai Sándor

A Tócóskerti lakótelep egyik parkja. Fotó: © Kontor Tímea

Foglalkoztunk a fancsikai templomrommal is. Ehhez Pallás József mellett Czene Richárd Bence, továbbá Varga Imikee csatolta a fotóit a hozzászólásához.

Fancsikai mementók. Fotók: © Pallás József

Fancsikai mementók, 2. Fotók: © Pallás József

A képcsokorban a hajdani fancsikai tavak és a templomromok is szerepelnek.

A szentjánosi templomrom. Fotó: © Czene Richárd Bence

Kirándulás a fancsikai templomromnál. Fotó: © Varga Imikee

Hortobágy régi képeslapjai kapcsán Cseke Sándor a Hortobágyi Csárda belsejét örökítette meg.

A Kondoros-patak témája olvasóinkat is megragadta, így Madár Anikó is csatolt róla egy szép képet.

Masits István a legutóbbi Debreceni Régiségvásárról küldött képeket, Király Ágnestől pedig a Nagytemplomról kaptunk felvételt. Köszönjük szépen ezeket is!

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

DBKL

2024. április 10., szerda

Malév-kísértettanya a debreceni reptér mellett

Debrecenben a Mikepércsi út végénél, a repülőtér és a volt lokátorállomás területe között bújik meg egy romos, elhagyott ingatlanegyüttes az útkanyar fái, vadhajtásai mögött. Ide kukkantottunk be 2024. április 10-én, amikor is sajnálattal állapíthattuk meg, hogy nem mi vagyunk az első látogatók a pusztuló szellemházban. Üveg nélküli ablaknyílások, szeméthalmok, összefirkált falak, lyukas kerítések tárultak a szemünk elé. Ezt örökítettük meg az alábbi videónkban és a most megosztott képeinken.

Kedves Olvasóinkat arra kértük, hogy aki korábban itt dolgozott, vagy járt itt, az ossza meg velünk az emlékeit és az élményeit e kísértettanyáról itt vagy a Facebook-oldalunkon. Jobbágy György így fogalmazott: „A bunkerben voltam telefonközpontos 1985–86-ban. 12/24/48 órás váltásban a Bocskai-laktanyából. A rövidfilmen látható épületek részei az akkori meterológiai állomás épületei lehetnek a bunker közvetlen közelében!? A bunkerből oda jártam át barátnőmmel találkozni, mert odáig bejöhetett! Milyen szép volt!” Szarka Imre leírta: „Ez az épület a Malév épülete volt, nagy váróteremmel, meteorológiai és irányítási irodával. A belföldi repülés megszünte után a Malév kitérőreptere volt. Az épületet az LRI üzemeltette.”

Íme Nicol Barbara Reem hozzászólása is: „Nekem nagyapám dolgozott ebben az épületben a Malévnak, sokat voltam itt! Mai napig előttem van a berendezése a váróteremnek a piros fotelekkel. A kert nagyon ápolt, rendezett volt, tele virággal! A bejárattól jobbra volt a helikopter-leszálló, a váróterem ablakai erre és a kifutópályára néztek. Nagyon menő hangulata volt az épületnek, a rengeteg üveg, az érdekes alaprajz és a még menőbb berendezés mind hozzájárult. Cserébe nyáron pokoli meleg volt bent, mert akkor még fák nem voltak, csak rózsák meg más virágok. A bejárat mellett az épületig két oldalt nyírt sövény volt, pici, illatos, fehér virágú. Szép emlék, szomorú jelen!” Álljon itt a továbbiakban dr. Moys Péter múltidézése is, amely szerint „1969. március 15-én megszűnt az utolsó belföldi menetrend szerinti repülőjárat is, a debreceni. A debreceni repülőtér azonban még évekig a MALÉV, majd az LRI kezelésében kitérő repülőtérként működött.”

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2024. február 13., kedd

Ősi templom a zeleméri kunhalmon

A Debrecenhez tartozó Józsa megannyi szépséget tartogat a felfedezésekre vágyóknak. Ugyanakkor a helytörténet kedvelői a településrész melletti Zeleméren (Bodaszőlő határában) is páratlan csodákra lelhetnek.

Ott ugyanis ősi kunhalom (a debreceni Basahalom egyik társa) magasodik, amin egy szintén nagyon régi templom romjai piroslanak. A kutatások szerint ez a késő gótikus stílusú imahely 1310 és 1320 között épülhetett.

A zeleméri domb és templomrom a 2014-es átépítés és körbekerítés előtt, amikor még le lehetett menni a Tócó forrásához és az ottani kis kilátóhoz. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A települést a törökök dúlták fel a XVI. században, így ma már csak a vasúti megálló nevében létezik. A közeli Bodaszőlő viszont megvan.

Zima Ildikó fantasztikus felvétele a zeleméri romról 2023. március 28-án. Köszönjük szépen!

Kedves követőnk, Zima Ildikó 2023. március 28-án töltött fel friss havas, gyönyörű és hihetetlen reggeli képet a zeleméri templomromról a Facebook-oldalunkra. Köszönjük szépen!

A zeleméri vasútállomás pont a rom mellett található, és régi szemaforja is van

Napjainkra a romból sajnos szinte alig maradt valami, ám a szerény hírmondói így is lenyűgözően tiszteletet parancsolóak. Szerencsére 2014-ben rendbe tetette – a közigazgatásilag illetékes – Hajdúböszörmény önkormányzata, s ennek köszönhetően immár némileg kulturáltabb ez a történelmi domb. (Folytatás a kép alatt...)

A környék arról is nevezetes, hogy a lenti mezőn ered a Tócó, ami aztán Debrecent is érinti. Hajdanában ez akkora folyó volt, hogy vízimalmok üzemeltek rajta, és nemcsak sokszor kiöntött, hanem minden évben emberéleteket is követelt. A mai kirándulóknak érdekes lehet a Józsa és Zelemér közötti Rákóczi-szőlő is, amit faragott táblák, utcai kutak és különleges házak varázsolnak sejtelmes hangulatúvá – lásd képeinken. A vidék busszal, autóval és kerékpárral is jól megközelíthető!

DBKL

Az átépítés előtt még le lehetett menni a romtól a kaszálóhoz, ahol a Tócó forrása van és egy kilátó.
A fotó ebből a toronyból készült egy korábbi bringatúránkon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

Keresés ebben a blogban

2025. szeptember 5., péntek

2025. március 24., hétfő

2025. március 23., vasárnap

2025. március 22., szombat

2025. február 17., hétfő

2024. november 28., csütörtök

2024. július 29., hétfő

2024. július 21., vasárnap

2024. április 19., péntek

2024. április 10., szerda

2024. február 13., kedd