100 éves fotók a városról (2.)

Debreceni múltidéző sorozatunk első részében a cívisváros XX. század eleji arcára csodálkozhattunk rá, s ezúttal is ebben a korban maradunk, mégpedig Vértesi Ferenc kollekciójának legpompásabb másolatait csillantjuk meg.

A fenti kártyán a nagyerdei Dobos-pavilon tündököl (1885-től 1921-ig állt a fedett uszoda helyén), míg a következő lapon a helyi kisvasutat ismerhetjük meg az 1911-es villamosítás előtti időkből. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

Maradva a Nagyerdő környékén, íme egy szép relikvia az ötös fogatról. A parádés kocsit (és egy villamost) a Simonyi úton örökítették meg az akkori sok fa között.

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára Vértesi Ferenc egy olyan fotót is posztolt, amin az előbbinél is hihetetlenebb arcát láthatjuk az útnak. Mindenhol fa, jobbról pedig kisvonat várakozik.

Magazinunk olvasói ezennel a Kassai úti campus eredeti rendeltetésére is rácsodálkozhatnak. Az épületegyüttes ugyanis huszárkaszárnya volt.

Az alábbi üdvözlőkártyát azért választottuk, hogy mindenki láthassa, hajdanán milyen dús liget burjánzott a Reformáció emlékkertjében. A dátum: 1900. Ég és föld a mai növényzethez képest...

Akkoriban Csokonai szobrának környezete is sokkal zöldebb volt. Az alkotás a Kollégium mellett állt, a mai új városháza helyén pedig az intézmény oktatói lakóházai sorakoztak.

Továbbhaladva a Kossuth (előzőleg Nagy-Cegléd) utcára, az 1865. október 7-én megnyitott Csokonai Színházat kereshetjük fel, ami 1915 óta viseli a poéta nevét. Az itt még megcsodálható, díszes kerítését, melyet rég lebontottak, az István Gőzmalom lakatosai készítették.

A teátrummal szemben az Angol Királynő Szálló állt. A ma is meglévő épület híres terme volt a „Bunda”, ahol Ady Endre is sokat időzött. A Vértesi Ferenctől kapott képeslapmásolat szerint a helyiségben ilyen freskók szolgálták az otthonosságot és a felhőtlen kikapcsolódást:

Következik egy olyan fotó, amin ismét kisvonat pöfékel – de már a belvárosi Frohner Szállónál. A sínek kiágaztak a főutca két szélére, a Kistemplomot pedig még toronysisak ékesítette.

Az előző helytől továbbmenve kifelé, a Killer-házhoz értünk, ahol bank, bútorüzlet és -műhely is működött. Ma ebben található a Benedek-könyvtár is. De mi lehet a középen előugró épület?

Vértesi Ferenc képeslapjairól a fenti kérdésre is választ kapunk. Egy másik Szálloda, a Royal állt ott. A fejedelmi fogadót 1944-ben bombázták szét (mellette a nagy zsinagóga).

Még egy dokumentum a Royalról. A mai Petőfi téren kb. itt áll a Petőfi-szobor. Érdekesség, hogy a park 2012-es talajmunkái idején a szobor mögött láthatók voltak a földben a szálloda pincemaradványai!

Ezennel pedig megérkeztünk a régi Nagyállomáshoz. A fenséges palotát Pfaff Ferenc tervezte, és 1902. július 14-én nyitották meg. Az 1944-esbombázásokban megsérült, de nem helyrehozhatatlanul. Mégis lebontották, s a pályaudvar mai épületegyüttese 1961. augusztus 20-án nyílt meg.

Van egy másik szemléletes képeslapunk is Vértesi Ferencnek köszönhetően. Ez a felvétel sem igényel külön magyarázatot, elég csak csendben, hosszan csodálni... (Folytatjuk.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

100 éves fotók a városról (3.)

A Debrecen régmúltját bemutató képeslapgyűjteményeink közül ebben a fejezetben a Kedves Olvasónk, Vekerdi Károly által feltöltött kincsekből szolgálunk ízelítővel.

Az első kópián a „Hegedűs és Sándor” palota gyönyörködteti a látogatókat. A könyvek és más kiadványok nyomtatásával és kereskedelmével foglalkozó cég székházát 1944-ben robbantották fel a kivonuló németek, a helyére pedig a Centrum Áruház épült. A következő másolaton a Deák utcai nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálló pompázik, melyek a mai Petőfi téren álltak.

Az alábbi felvétel perspektívája egy valóságos erdei üdülőhelyként „adja el” a városháza előtti parkot és fasort. A látszat persze erősen illuzórikus, ennek ellenére mindkét szép térelem az 1960-as évek közepéig létezett. (Ez a lap azonban sokkal korábbi.)

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán Vekerdi Károly olyan antik kártya másolatát is posztolta, amin még gőzmozdony van a mai Apolló Mozinál, ahol az emeleten bank működött. Az épületsor azóta is létezik, de sajnos már igen vegyes állagú. A képen a szomorú sorsú Steinfeld-ház még az eredeti pompájában tündököl.

Maradunk a villamosközlekedés őskorában, de már a Nagytemplom előtt járunk. Az itt zöldellt parkban alakították ki az 1960-as évek dupla medencés szökőkútját, amit aztán mindenestül meg is szüntettek. Szerencsére azért sok szép virágágyást is hagytak.

A Kossuth térről átpillantunk a Kossuth utcába. A messzi távolban már látszik a Verestemplom tornya, viszont a jobb szélen még nem épült meg a takarékpénztári palota. Itt működött a híres-nevezetes „Kontsek”.

A bemutatandó helyeket már eleink is szívesen fotózták felülről. Az 1913 körüli Kálvin tér panorámájában szembetűnő a középső park, valamint a mai új városháza helyén lévő, alacsony épületsor. Abban laktak a Református Kollégium tanárai.

A Kálvin tér egyébként lentről fotózva is igazán fenséges volt. Az alábbi lapon az 1906-ban emelt Bocskai-szobrot láthatjuk a Reformáció emlékkertjében, aminek a díszkerítését az István Gőzmalom kovácsai készítették, akárcsak a Csokonai Színházét.

A park gyönyörű volt kint is, és nem kevésbé szépséges a Református Főgimnázium épületegyüttese se. Az előtérben megannyi növény és padok, középen pedig Csokonai szobra magasodik az akkori helyén.

A poéta ma is a Kollégiumra és az egykori Uránia Mozgóra szegezi a tekintetét. Azon túl azonban, ugyanabban az irányban a Hatvan utca húzódik, ahol született. Ilyen volt a látképe a püspöki palota, a posta és az Államkincstár előtti időkben, még az 5-ös villamos sínjeivel:

A villamosok akkoriban a főutcának is a szélein jártak, és behálózták a Kossuth teret. A következő relikvián a mai MÁV-székház és környezete pompázik. Az épületben működött a zeneiskola is, amíg nem készült el a sajátja (ami eredetileg egyemeletes volt).

A lenti dokumentum azért is érdekes, mert még kicsik a fák a főutcán, továbbá a hitelbanki palota homlokzatára nem állították fel Lux Alice szobrait. A helyeik azonban már készek, s a tető alatt az épület fő intézményének neve is olvasható.

A XX. század elejének alkotása az orvostudományi egyetem főépülete is, amit még IV. Károly és a neje, Zita avatott fel. A fotón a Tisza-szobornak csak a talapzata látható.

A most következő, lélegzetelállító fotográfián azonban még kivehető a száműzött szobor. Ez is pazar – na de ez a végeláthatatlan, szikrázóan fehér hó egyenesen álomszép!

Maradván a Nagyerdő környékén, íme egy páratlan fotó az ötösfogatunkkal, ami éppen a Sesztina-villánál parádézik. Az épület tulajdonosa, aki megszámlálhatatlanul sokat tett a városért, ebben a házban lett öngyilkos a feleségével az 1944-es szovjet megszálláskor.

Vekerdi Károly a Nagyerdei Strand madártávlati látványáról is megosztott egy másolatot magazinunk olvasóival. A felvételen sorakozó épületek közül ma már csak három áll, de például a fedett uszoda évek óta tönkre van menve. 

Mostani fejezetünk végén a Szabadságszobrot mutatjuk be. Tóth András műve a Nagytemplom mögött állt, ám az állítólagos rossz vélemények miatt előbb a városháza udvarára vitték, majd pedig az I. világháborúban ágyút öntöttek belőle... Sorozatunk első összeállítása itt csodálható meg, a második kollekció pedig ezen a linken érhető el. (Folytatjuk.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el a felületeikről az anyagainkat, az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

IV. Károly király hintója

IV. Károly díszes menete Budapesten, az 1916. december 30-i koronázási ünnepségen

A Debreceni Virágkarnevál egyik mostani különlegessége az a hintó volt, amit a híradások szerint 100 éve készíttetett a cívisváros IV. Károly király koronázására. A kocsit a Mátai Ménes öt paripája húzta.

A 100 éves hintó. Nagyobb fotóért kattints a képre!

Mai fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A hintót az augusztus 20-i felvonulás reggelén, a megye-háza mögötti készülődéskor volt alkalmunk közelebbről is szemügyre vennünk. A fekete jármű nyitott, és egyszerűnek tűnik. Két oldalt, az ajtajain cifra kilincsek és régies Debrecen-címeres matricák vannak, a kerekein viszont a híres gyártó, a császári és királyi beszállító cég vésete is olvasható: „Cs. K. Udvari Kocsi Gyár Budapest Kőlber Testv.” A lovakkal foglalkozó férfiak egyike kérdésünkre megerősítette, hogy ez az a hintó, ami IV. Károly számára készült, és elmondta azt is, hogy eddig Hortobágyon volt.

A híres beszállító vésete a kerekeken:
 „Cs. K. Udvari Kocsi Gyár Budapest Kőlber Testv.”

A kocsit előzőleg az 50. Hortobágyi Lovasnapok megnyitóján is láthattuk július 12-én. Akkor a földművelésügyi miniszter, valamint a megye, Debrecen és a HNP vezetői gördültek be rajta a mátai lovaspályára. A hintót klasszikus ötösfogatként öt ló húzza, amiket hagyományosan a bakon ülő parádés hajdúk irányítanak. Mindezek alapján arra gondoltunk, hogy keresünk olyan archív fotót, ami IV. Károly koronázásakor, 1916. december 30-án készült Budapesten. Nos, találtunk is, ám meglepetésünkre korántsem a mi kocsink látható rajta. (Lásd a felső képet.)

Hanem – végül is értelemszerűen – egy sokkal díszesebb, zárt hintó. Igaz, a leírások említést tesznek arról is, hogy a fennmaradt filmhíradó végén a Lánchídon átrobog egy debreceni ötösfogat, a király és kísérete. Ezeken a filmkockákon azonban nem vehető ki, hogy melyik hintó volt az, tehát hogy Károlyék esetleg akkor már a mi hintónkban utaztak-e.

A kocsit a Mátai Ménes öt paripája húzza

Károlyról egyébként azt is feljegyezték, hogy a 39. debreceni ezred parancsnoka volt, és kedves emléke az a bajtársiasság, amelyet a magyar katonák részéről tapasztalt. Őszinte magyarságszeretetét ezek a személyes élményei erősítették meg. Az uralkodó és a felesége, Zita királyné 1918. október 23-án látogatott Debrecenbe, mégpedig az orvostudományi kar főépületének avatására. Valószínűsíthető, hogy a királyi pár akkor (is) kocsikázott a mostani virágkarneváli hintóval.

A debrecen lexikon szerint a debreceni városi ötösfogaton furikázták Kossuth Lajost, Ferenc Józsefet, Erzsébet királynét és Horthy Miklóst is. Olvasónknak, Vekerdi Károlynak köszönhetően pont van is olyan képeslapmásolatunk, amin a DOTE előtt látható egy ötösfogat. Ez akár IV. Károlyék látogatásakor is készülhetett volna – de nem. A felvétel idején már Tisza István szobra is állt, amit 1926-ban lepleztek le.

DBKL

Az 1926 utáni kópiát Vekerdi Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra

Virágkarnevál, 2016

Debrecen nyári nagyrendezvényéhez, a virágkarneválhoz ezúttal kegyesek voltak az égiek, és ragyogó napsütésben, kellemes időben indulhatott el a 2016-os menet.

Vidámság, szépség és kreativitás az ötvenéves fesztiválon. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A parádén 16 virágkocsit kísérnek a táncosok és más művészeti csoportok. Külön színfolt a kerék-párosok felvonulása, akik ötletesen feldíszítik a járgányaikat erre az alkalomra, akárcsak a két nappal korábbi Galiba Fesztivál résztvevői.

Fantasztikus újdonság volt a 47. virágkarneválon a Szent Koronát mintázó hőlégballon is, ami reggel 8 óra után nem sokkal emelkedett a magasba a Nagytemplom mellől. Az óriási kompozíciót egy felvidéki vállalkozó készíttette az 50. évfordulójához érkezett ünnepségre.

Karneváli színkavalkádot alkot a sok száz bringás is. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A jubileum ellenére egyébként azért nem esik egybe az évszám és a sorszám, mivel az 1970-es és '80-as évek fordulóján nem mindig volt virágkarnevál. Ezúttal viszont felvonult ötösfogatként az az eredeti – és eddig Hortobágyon őrzött – hintó is, amit 100 éve, 1916-ban készítettek az utolsó magyar király, V. Ká-roly debreceni látogatására.

Az alábbi válogatásunkban ez a kocsi is látható, akárcsak a 47. Debreceni Virágkarnevál virágkompo-zíciói, a Szent Korona-hőlégballon és a bringások is. Jó szórakozást!

DBKL

(Ha érdekel a tavalyi virágkarnevál, akkor látogass ide.)

További virágkocsikért kattints a fenti galériánkra! Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok