A festői nagyerdei téli táj a havas régi Békás-tónál

Mesés látvány havazás után. Fotó: © Bányai Sándor.

A debreceni Nagyerdő parkerdejéről, a Békás-tónak és a szabadtéri színpadnak a 2013–2014-es átépítésük előtti téli arcairól kaptunk csodás képeket Kedves Olvasónktól, Bányai Sándortól.

A régi Békás-tó. Fotó: © Bányai Sándor

Ezúttal e muzeális felvételek közül szemezgetünk, a galéria a képre kattintva is megnyílik.

A következő fotográfiákon az átépítés előtti szabadtéri színpad és a Békás-tó körüli lebontott fedett pihenők festőien szép téli látványában gyönyörködhetünk.

A régi szabadtéri színpad. Fotó: © Bányai Sándor

Fedett pihenőhelyek a tónál. Fotó: © Bányai Sándor

A kis fahíd eltüntetése mostanság is még sokak nagy fájdalma annak ellenére is, hogy csaknem 10 év telt el a Békás-tó és a parkerdő átépítése óta. Fotók: © Bányai Sándor

Érthetetlen módon az alábbi asztalok és padok sincsenek már a tó körül, ahogy a tetős társaik se.

Nem meglepő tehát, hogy ezek a fotók mind a mai napig felkavarják az akkori erdei táj kedvelőit...

Napsütötte havas ösvény. Fotók: © Bányai Sándor

Bányai Sándor másik összeállítása az átépítés előtti Békás-tóról itt csodálható meg sok régi képpel.

Téli táj a tó körül. Fotók: © Bányai Sándor

Naplemente a tó hídjánál. Fotók: © Bányai Sándor

Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet! Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A téli Békás-tó a szabadtéri színpad felől, a 2013-as átépítésük előtt.
Fotók: © Bányai Sándor

A Nagyerdő híres épületei, ahogy csak ritkán láthatjuk

Debrecen nagyerdei híres-neves-díszes épületeiről küldte el számunkra a különleges friss fotóit Kedves Olvasónk, Bányai Sándor, a Debreceni vonatozás című oldal szerkesztője.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának palotája 2023. december 12-én. Fotó: © Bányai Sándor

Ezek közül az első képen a klinikai főépület pompázik egy nem mindennapi beállításban: ahogyan az esőzések után tükröződött 2023. december 12-én. A következő szuper esti felvételen már ugyanennek a palotának az adventi arcára csodálkozhatunk rá, a díszfényeivel megörökítve.

Az orvospalota esti fényei 2023. december 11-én.Fotó: © Bányai Sándor

Bányai Sándor felkereste a Debreceni Egyetem főépületét is a karácsonyváró Egyetem téren. Az ünnepi fényfüzérekkel dekorált városrész ilyen álomszerű az ő objektívjén keresztül:

A Debreceni Egyetem főépülete az Egyetem téri karácsonyfával és fényfákkal. Fotó: © Bányai Sándor

Végül a színes fényárban fürdő Nagyerdei Víztoronyban gyönyörködhetünk Bányai Sándor fényképe által. Köszönjük ezt is! Olvasóifotó-sorozatunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának palotája 2023. december 12-én (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagyerdei Víztorony esti fényei 2023. december 11-én. Fotó: © Bányai Sándor

110 éves vármegyeházánk lenyűgöző belső terei

A hajdú-bihari vármegyeháza Árpád Terme. Fotó: © Bányai Sándor

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt.

A szecessziós vármegyeháza 1918-ban a Ferenc József úton, az Arany Angyal Gyógyszertár mellett.
A képeslapot Molnár Szilárdtól kaptuk, köszönjük szépen!

A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották. Mostani öszeállításunkban a Kedves Olvasónktól, Bányai Sándortól kapott képekkel mutatjuk be közelebbról a vármegyeháza belsejét.

A hajdú-bihari vármegyeháza első emelete a lépcsőházban. Fotó: © Bányai Sándor

Papp József helytörténeti publikációja szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezés fővállalkozói a debreceni Hegedűs István és Tóth Lajos építész volt.

Az Árpád Terem ólomüveg díszablakát Kernstok Károly és Walther Gida készítette. Nagyításért kattints a képre!
Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” úttörőház volt) többek között a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik.

A vármegyeháza Árpád Terme. Fotó: © Bányai Sándor

Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el.

Az Árpád Terem díszablakainak részlete a hajdú-bihari vármegyeházában. Fotó: © Bányai Sándor

Köszönjük szépen a képeket, Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss fotóikat, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A 2021 végére renovált vármegyeháza és a Szent Anna-sarki bankszékház 2023 nyarán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• Hogyan „lett” a püspöki palota a régi kis házak helyén?
• Piac utcai cívisházakból Gambrinus köz
• A püspöki palota és a vármegyeháza titokzatos nővére

A hajdú-bihari vármegyeháza kapualja és egyik Árpád termi csillárja. Fotók: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A vármegyeháza Árpád Termének mennyezete. Fotó: © Bányai Sándor

Láttad már a Debreceni Első Takarékpénztári palota Piac utcai magyaros szecessziós belső díszes tereit?

Az 1846-ban alapított Debreceni Első Takarékpénztár Piac utcai épületrészének homlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosának jellegzetes, meghatározó épületéről, a Debreceni Első Takarékpénztár belső tereiről és különleges díszeiről néhány éve készített képeit bocsátotta rendelkezésünkre Kedves Olvasónk, Bányai Sándor.

A magyaros szecessziós palota falai és márványkorlátai. Fotó: © Bányai Sándor

Ebben az összeállításban Bányai Sándor felvételei közül válogatunk. A fotósról azt is érdemes tudni, hogy a vonatok, mozdonyok rajongója, s erről az oldaláról már be is mutattuk őt ebben a cikkben. 

A palota díszes mennyezete. Fotó: © Bányai Sándor

A takarékpénztár 1846-ban alakult meg, a Kossuth-sarki palotája pedig 1912-ben lett kész ifj. Rimanóczy Kálmán terveinek eredményeként.

A Piac utcai kapualj lélegzetelállító látványa. Fotó: © Bányai Sándor

A palotában a lakásokon kívül megannyi üzlet, kaszinó és sörcsarnok is működött, míg a szocialista időszakban az IPK mellett többek között tiszti kaszinó is volt itt.

Az épületegyüttes előkelőségét a formák és a színek játékos összhatása is fokozza. Fotó: © Bányai Sándor

Napjainkban a két fő intézmény ebben az épületegyüttesben a Vojtina Bábszínház és egy kínai bolt.

Egyszerre lenyűgöző és félelmetes oszlpofő a Piac utcai nagyteremben. Fotó: © Bányai Sándor

A legtöbb színes falfestés, díszüveg és relief a Piac utcai szárnyat díszíti, de a Kossuth utcai bábszínházi részen is természetesen sok üveg-, márvány-, festett stb. szépség fedezhető fel.

Márványba foglalt ólomkeretes díszablak a palota ékességei között. Fotó: © Bányai Sándor

A Kossuth utcán megközelíthető udvarban egy nagy címerszerű alkotás is ékesíti az egyik falat.

A takarékpalota belső homlokzatát díszítő címer. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Érdekesség, hogy a palotának ez az egyetlen udvari bejárója van.

A takarékpalota Kossuth utcai kapualját díszítő oszlopok. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcai szárnynak a kapualjában is felfedezhetünk szép márványoszlopokat.

Faragott oszlopfőkben is gyönyörködhetünk vásárlás közben. Fotó: © Bányai Sándor

Az épületegyüttes annyira díszes, hogy ahol nem gondolnánk, ott is sok-sok motívum rejtőzik.

A fehér felületeket is sok-sok virág- és más figura hálózza be előkelően gazdag motívumokkal. Fotó: © Bányai Sándor

Az utolsó képeken ismét kívülről gyönyörködhetünk a palotában, és végigtekinthetünk a lépcsőházán.

A takarékpalota Kossuth utcai első emelete a kiállítóteremnél, 2015-ben. Fotó: © Bányai Sándor

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss fotóikat, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A takarékpénztári palota látványa a Podmaniczky-ház felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A pazar lépcsőház a mai kínai üzlet épületszárnyában. Fotó: © Bányai Sándor

A Piac utcai „Kaszanyitzky-szellemház” rejtett titkai

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött a Kaszanyitzky-üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a város érdekében tett önzetlen áldozataiért is kiérdemelte.

A Kaszanyitzky-ház lépcsőháza, amikor könyvesbolt működött itt. Fotók: © Bányai Sándor

Mostani összeállításunkban a fenti friss külső képen kívül belső felvételeket mutatunk az épületről abból az időből, amikor még könyvesbolt működött a falai között. A képeket Kedves Olvasónk, Bányai Sándor bocsátotta rendelkezésünkre.

A Kaszanyitzky-házban a könyvesbolti időkben fotókat is kiállítottak az eredeti tulajdonos családról. Fotók: © Bányai Sándor

A patinás épület napjainkban sajnos lakatlan szellemház, miután nemrég kiköltözött belőle a korábbi könyvkereskedés. És sajnos a ponyvával letakart szomszédos Steinfeld-ház szintén „kísértettanya”.

A Kaszanyitzky-ház emeleti üvegkupolás török dohányzójának üveg- és festményrészletei. Fotók: © Bányai Sándor

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Az eredetileg földszintes, három lakószobás épületet 1874-ben fejlesztették a legkorszerűbb emeletes üzletházzá. A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg, miután egy tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták.

A Kaszanyitzky-ház lépcsőházi szobrai közül kettő alkotás. Fotók: © Bányai Sándor

A Kaszanyitzkynál dolgozni rangot jelentett, megbecsülték a munkásokat. Itt volt alkalmazott a híres Varga Ilona is, aki nem más, mint Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.

A Kaszanyitzky névre utaló díszítés a lépcsőházban. Fotó: © Bányai Sándor

Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet! Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Amikor még pezsgett az élet a nagyerdei csónakázónál

A debreceni Nagyerdő egyik kedvelt kirándulóparadicsoma volt a csónakázó és a mellette lévő szórakozó-vendéglátóhely, az Újvigadó. A 2013-ban lebontott létesítményekről Kedves Olvasónk, Bányai Sándor bocsátotta rendelkezésünkre a felvételeit, amelyeket még akkor készített, amikor az életünk szerves részeként működtek, és a természetkedvelők örömét szolgálták.

A vasút, vonatok, mozdonyok nagy rajongójaként is ismert debreceni fotóst és az ilyen képeit korábban bemutattuk a Debreceni Képeslapok összeállításában, sőt, legutóbb a szintén átépített Békás-tóról is megörvendeztette egy csokor archív képpel a magazinunk közönségét.

A csónakázó és az Újvigadó területén 2014 óta mélygarázs, szökőkút, vízi ködszínház és park van. A történetükről most annyit, hogy a csónakázó 1933-ban nyílt meg a nagyszerű Sajó István építész terve alapján, mégpedig többek között azért, hogy elvezessék és hasznosítsák a strand vizét, továbbá megszüntessék a strand, valamint a stadion közötti portengert.

A szintén szuper Újvigadó 1970. május 9-én nyílt meg, és Mikolás Tibor tervezte.

Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet! Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!