Kezdődik a 2026-os költészeti fesztivál – íme a gazdag programkínálat

Debrecenben a hat napon át tartó 2026-os költészeti fesztivál április 7-én 17 órakor veszi kezdetét. A Méliusz-könyvtár által szervezett eseménysorozat nyitóprogramja a Piac utca 58. szám alatt lesz, ahonnan díjtalan város- és irodalomtörténeti sétán vehetnek részt az érdeklődők.

Tóth András két műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A keddi rendezvény főszereplője Tóth András szobrászművész, aki nem más, mint Tóth Árpád költőnek az apja. Az ő ma is látható és eltűnt alkotásai ismerhetők meg ezen az esten. Ugyanakkor Tóth Árpád személye azért is érdekes, mert április 14-én lesz a születésének 140. évfordulója. Természetesen ezen a napon is gazdag kínálat várja az irodalom szerelmeseit! A további programokat lásd az alábbi képekre kattintva:

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Csokonai Vitéz Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Nagy László
• Radnóti Miklós
• Vörösmarty Mihály
• Tóth Árpád

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

„Szellemidézés” mesterséges intelligenciával a hajdani Dobozi-temetőben

Debrecen legrégebbi temetőinek egyike a Dobozi-temető volt, hiszen már az 1500-as években is temetkeztek ott. Erről a helyről bocsátott Szegedi Károly grafikus a Debreceni Képeslapok rendelkezésére olyan képeket, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével színezett, alakított át vagy alkotott meg teljesen új képként. A színezett fotók a Déri Múzeum archívumából származnak.

Itt nyugodott mások mellett Komáromi Csipkés György bibliafordító, Buday Ézsaiás történelemíró, Ercsey Dániel bölcselettanár, Szentgyörgyi József orvosprofesszor, Nagy Imre költő, Fazekas Mihály költő, Kiss Áron püspök, Diószegi Sámuel botanikus író, Szotyori Nagy Károly orgonaművész, valamint a névadó Dobozi család tagja(i) is.

Ezt a temetőt is 1932-ben, a nagyerdei köztemető megnyitásakor zárták be, majd a Napló 1960 októberében számolt be arról, hogy 1962 elejétől lakótelepet és kiszolgáló létesítményeket építenek a területére. A lakótelep második ütemét, a Fényes udvari paneles részt 1971-től építették.

A Dobozi-lakótelep a Cegléd utcai, később Kossuth utcainak nevezett temetőre épült. Az 1600-as években az összes temetőt körülárkolták, kapukkal látták el, és mindegyikbe állandó felügyelőt állítottak. A kapuk azonban eltűntek, az árkok beomlottak, és a temetők nyílt területekké váltak. Ilyen nyílt temető volt a Kossuth utcai temető is, Debrecen legnagyobb kiterjedésű, legrangosabb temetője is.

Dr. Nyakas Miklós leírása szerint a Kossuth utcai temető dimbes-dombos területen feküdt gazdag növényzettel. A vadon nőtt növények, akácfák úgy elburjánzottak, hogy sok helyen nagy mértékben akadályozták a közlekedést. A terület hepehupássága miatt a sírásásban nem volt meghatározott rendszer, nem voltak szabályosan kialakított táblák, egyenes sorok, akárcsak díszsírhelyek, intézményes sírgondozás és ravatalozó sem.

A sírok közötti keskeny ösvényeken kívül a főútvonal kelet-nyugati irányban szelte ketté a temetőt, ebbe torkollott egy mellékút, ami a csőszháztól a mai víztoronyig húzódott. A kis csőszház a temető egyetlen épülete volt, s a hátsó kamrája halottasházként is működött. A temetőben sokáig megvoltak a 16–17. századból származó, koporsó lapját utánzó nagy súlyos kőtömbök, a tumbák vagy szarkofágok latin feliratokkal. Márvány síremlékeket csak a 19. század 30-as éveiben kezdtek állítani.

Bőven akadtak téglából rakott síremlékek is, mégpedig timpanonos záródással, kevés díszítéssel esetleg címeres márványtáblával és egy-két fülkével a feliratok számára. Ezeket nagyrészt 1830 és 1860 között emelték.

Egykoron szokássá vált, hogy a diákok a temetőben tanuljanak. Mindegyik diáknak megvolt a maga megszokott helye, amit a többieknek illett tiszteletben tartaniuk. A jobb helyek az idősebb diákokat illették meg. A város felőli temetőbejárat északi oldalán fekvő zöldben folytak a labdajátékok, bigézés, golyózás, sárkányeregetés, míg a déli részen emelkedő homokhegyen (melynek tetején állítólag Dobozi főbíró sírja volt) a Meteor Moziban látott hajmeresztő filmek bravúrjait próbálták utánozni a környékbeli gyerekek.

A dombról jól lehetett látni a mozi előtt vonuló gyászmeneteket is. Akkor még háztól temettek, olyan kicsi volt a város járműforgalma, hogy az utcán is nyugodtan bandukolhattak a gyászmenetek. 1919-ig a Református Kollégium diákjai énekeltek a temetéseken.

A domb mögötti rozstáblák beépítése 1927-ben kezdődött. A domb homokját hordták az építkezéshez, így az egyre zsugorodott. 1932 után elkezdődött a temető haldoklása, eltünedeztek a fejfák, hanyatt vágódtak a sírkövek, és bekövetkezett a vég is a halál birodalmában – fogalmazott Nyakas Miklós. Ugyanakkor Szabó Anna Viola írásából az is megtudható, hogy volt olyan terv is, hogy meghagyják közparknak a területet, ám ez mégsem valósulhatott meg a sírrongálások és a romló közbiztonság, például az arra járók elleni támadások miatt se. (A Mata János utcai részről cikkünk itt.)

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Dobozi-temető utolsó sírköve
• A Dobozi-lakótelep
• A Víztorony utcai víztorony
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Bocskai-iskola uszodája
• A Petőfi-könyvtár
• A Landler
• A Fényes udvari kiserdő
• A Faraktár utcai felüljáró
• Dr. Miklósvári István
• A Demke
• A Meteor Mozi
• A Gáborjáni utcai Erzsébet kert
• Az Olajütő
• A Vagongyár
• Amikor még sorompó volt a Faraktár utcán
• A vasutas-művház
• Régi szép villák a Faraktár utca mellett
• Az utolsó klasszikus kis trafikbódé
• A Pacsirta utca

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1969 gyönyörű tele a hófödte Vörös Hadseregen

Debrecen főutcájának kiadós havazás közbeni élete elevenedik meg egy 1969-es téli estéről azokon a lélegzetelállító képeken, amelyeket Zoltai Károly, a Debreceni Dokumentációs Stúdió fotóriportere örökített meg a Vörös Hadsereg útján.

A Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegében őrzött felvételeken a Centrum Áruház, valamint a Kistemplom környékén felgyűlt hó eltakarításán fáradozó emberek igyekezetét is átérezhetjük, szinte beleborzongva az akkori bizonyára nagy hidegbe. A kép bal oldalán lévő plakátokon a Csokonai Színház aktuális darabjai is megismerhetők.

Melegedjünk is meg egy kicsit a nagysándortelepi könyvtárban! Ott éppen karácsonyi ünnepségre gyűltek össze kicsik és nagyok, s műsorral, ajándékozással köszöntötték egymást.

Az üzleteket egyébként akkoriban még neonreklámok díszítették, és a Bengáli villamosok a hóesésben is masszívan rótták a köröket a síneken.

Az alábbi fotó a Vörös Hadsereg útja és a Széchenyi utca sarkán született.

Itt pedig rácsodálkozhatunk azokra a lebontott épületekre, amik az Aranybika és a Hatvan utca között sorakoztak. Ezeket a házakat 1973-ban bontották le három robbantással, s ezen a szakaszon épült meg aztán például a Bika új szárnya, továbbá az Unió Áruház is. A lebontott házakat, híres üzleteiket és a Vörös meteor sportpályát ebben az összeállításunkban idéztük meg. A régi idők hófehér telei további olvasói képekkel pedig idelátogatva eleveníthetők fel sok archív felvétellel. Kellemes ünnepeket!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Astor, Memphis, Lux, Color, Tankcsapda, Pirítós, Ifipark... – múltidéző est a debreceni rock tiszteletére

Debrecen 62 éves rocktörténetéről rendez múltidéző beszélgetést a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubja a Tankcsapda 36. születésnapján, 2025. október 14-én 17 órától. Az esten Váradi Ferenc kutató-rádiós műsorvezető-szerkesztő-konferansziét kérdezi Vass Attila Tamás, a programsorozat házigazdája.

A klasszikus Tankcsapda kazettaborítója

A díjtalanul megtekinthető összejövetelen kiderül, hogy miért 1963-ra datálódnak a cívisváros rockzenei gyökerei. Szó lesz ugyanakkor az Astor, a Mephis, a Lux, a Color és a Tankcsapda zenekarokról, valamint természetesen az egykori bulihelyszínekről, a Pirítósról és az Ifiparkról is. A rendezők azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre. Jó szórakozást!

Az est plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Motörhead első debreceni koncertje
• Suzi Quatro 1977-es debreceni koncertje
• A Color együttes
• Elhunyt Felkai Miklós
• Az Omega, LGT és Beatrice debreceni koncertje
• Volt egyszer egy Ifipark
• Az IPK
• A Kölcsey
• Karády Katalin
• Az első sajtóband: a Naplopók együttes
• Királyi Blues a Royal Courttal
• A Körömvirág együttes
• Az eXtensive

Ízelítő a 62 év zenekari palettájából

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Aki a 60-on túliakat is megmozgatja: Kiss Erzsébet

Debrecen ismert testnevelője, a Hajós Alfréd-díjas Kiss Erzsébet lesz a vendége a Ridikül című műsornak a Duna Televízióban 2025. október 6-án 16 órától. A beszélgetés témája nem más, mint hogy 60 felett miként lehetünk aktívak. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Aki lemaradna az adásról, vagy ismét megnézné, az még aznap 21.30 órától az ismétlést is megtekintheti. Jó hír a sportolás iránt érdeklődőknek, hogy az íróként és sporttörténet-kutatóként is tevékenykedő Kiss Erzsébet a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjába is ellátogat 2025. november 11-én. Ez az ingyenes est Debrecen sporttörténetéről fog szólni, a menete pedig az alábbi plakáton ismerhető meg. Szó lesz természetesen Nagy Jenőről, Rentka Lászlóról, valamint a Dózsa női kézilabdacsapatáról is. A házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne rajta, az regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• Nagy Jenő testnevelő, edző
• A Debreceni Dózsa 1975. október 3-i bajnoki győzelme
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Az NB I. ötszörös gólkirálya: Varga István
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• Nagy Jenő testnevelő, edző
• Loki–Nyíregy „Csontival”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Emlékkiállítás a Debreceni Dózsa 1975-ös bajnok férfi kézilabdacsapatáról

A Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának 50 évvel ezelőtt, 1975. október 3-án kivívott bajnoki győzelme tiszteletére nyílik múltidéző kiállítás 2025. szeptember 30-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár II. emeleti Helytöri Klubjában. A korabeli fotókat, zászlókat, kitüntetéseket, sportszereket, sajtótermékeket, szurkolói emlékeket stb. is felvonultató tárlatot Égerházi Péter újságíró nyitja meg, ezt követően pedig dr. Süvöltős Mihály csapatkapitánnyal Vass Attila Tamás, a program rendezője beszélget. Ekkor többek között megidézik azt a dicső korszakot, amelyben az 1975-ös bajnoki és az 1978-as kupagyőztesi címet is elhódította a Debreceni Dózsa. Az ünnepségen díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. Frissítés: a bemutatott relikviák 2025. november 14-ig tekinthetők meg, s november 4-én 16 órától dr. Süvöltős Mihály csapatkapitány tart tárlatvezetést.

Fotó / Grafika: Kapitány Ferenc, Méliusz-könyvtár

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Amikor a Debreceni Dózsa lett a bajnok
• Az NB I. ötszörös gólkirálya: Varga István
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• Nagy Jenő testnevelő, edző
• Loki–Nyíregy „Csontival”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Röhrig Géza és Stetka Éva is fókuszba kerül a Térey Könyvünnepen

Debrecenben a Méliusz Juhász Péter Könyvtár immár a 6. Térey Könyvünnepet rendezi meg a város támogatásával, párbeszédbe lépve az itt született író, költő, műfordító munkásságával. A 2025-ös programsorozat kamarakiállításának középpontjában Térey János és a zene témája áll: nemcsak a költő, drámaíró saját zenei ízlését ismerhetjük meg, hanem fény derülhet az életmű zenei inspirációira is, amelyek Wagnertől a Depeche Mode-on keresztül Lana Del Rey-ig terjednek. 

Térey János. Forrás: Méliusz-könyvtár

A Könyvünnep további fontos célja, hogy évről évre a debreceni irodalmi hagyományokra is ráirányítsa a figyelmet. Ezúttal két jeles jubiláló irodalomtudóst, a 70 éves Bertha Zoltánt és a 80. évébe lépő Márkus Bélát köszöntik. Megkezdődik a tragikus sorsú Stetka Éva költészetének újraolvasása is. Újabb nagy értékű hagyatékkal gazdagodik a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, ugyanis az intézményben helyezi el irodalmi-médiaművészeti munkáinak egy részét Tasnádi József képzőművész. A Könyvünnep időpontja: 2025. szeptember 10–14., helyszíne a Déri Múzeum és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár.

A könyvünnep plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

A PROGRAMOK:

Szeptember 10. (szerda) 17.00: Hegyi Zoltán Garázsmenet című kötetének bemutatója. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), II. emeleti kerengő. Szeptember 11. (csütörtök) 17:00: A külön sors jelzőfényei – az idén 70 éves Bertha Zoltán és 80 éves Márkus Béla irodalomtörténészek köszöntése. Laudátor: Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke. Pécsi Györgyi, az MMA elnökségi tagja. Az ünnepeltekkel Baranyai Norbert irodalomtörténész beszélget. Közreműködik: Gém Anna szavaló és Vranyecz Flóra fuvolista. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó. 

Szeptember 12. (péntek) 17:00: Szöveg-Küszöb-Kép. Beszélgetés Tasnádi József Munkácsy-díjas képzőművésszel, majd az alkotó szövegvideóinak bemutatója. Beszélgetőpartner: Kovács Edward irodalomtörténész, a MODEM kurátorasszisztense. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), alagsori meditációs tér. 18:00 Röhrig Géza Kossuth-díjas költő semmike-dalok című kötetének bemutatója. A szerzővel Kulin Borbála irodalomtörténész beszélget. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó. 

Szeptember 13. (szombat) 14:30: „Art deco a pusztán” – Séta Sajó István műépítész nyomában Térey János emlékére. A tematikus sétát Erdei Nóra idegenvezető tartja. Találkozási hely: Petőfi tér (a Petőfi szobor előtt). 17:00: A szépíró olvas – Molnár Illés Térey-díjas költő szerzői estje. Beszélgetőpartner: Urbán Andrea kritikus. Helyszín: Déri Múzeum díszterme (4026 Debrecen, Déri tér 1.) 18:30: Meggyfavirág-magány – Stetka Éva költő versei Reszegi László előadásában. Az érdeklődők ezen a napon megtekinthetik a Stetka Éva Déri Múzeumban őrzött relikviáiból válogató kamara-kiállítást. Helyszín: Déri Múzeum díszterme (4026 Debrecen, Déri tér 1.).

Szeptember 14. (vasárnap) 16:00: Kemény István Térey-emlékbeszéde, köszöntőt mond Puskás István alpolgármester, majd koszorúzás a szülői háznál (4026 Debrecen, Kétmalom utca 17.). Zenei közreműködők a Napraforgó Waldorf Iskola pedagógusai. 16:30: Wagnertől a Depeche Mode-ig. Kamarakiállítás a Térey Könyvsarokban. A kiállítást megnyitja: Poós Zoltán költő. Helyszín: Térey Könyvsarok (4026 Debrecen, Nyíl utca 2.). 17:30: Oidipusz vagy Kreón? Térey János és Karsai György tragédiafordításai című kötet bemutatója. Karsai György professzorral Simon Attila irodalomtörténész beszélget. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó. 19:00: Térey János Szodomában kövérebb a fű című drámakötetének bemutatója. Résztvevők: Kricsfalusi Beatrix és Bazsányi Sándor irodalomtörténészek. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó.

Kísérőrendezvények: Szeptember 5. (péntek) 17.00: Örökhagyó. Emlékezés Kiss Tamás József Attila-díjas költőre. Köszöntőt mond Puskás István alpolgármester, emlékbeszédet tart Fazakas Gergely Tamás, a DE-BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója. Kiss Tamás versei Papp István színművész előadásában hangoznak el. Helyszín: Debrecen, Gambrinus-köz. A Könyvünnep ideje alatt folyamatosan: Évfordulós Szabó Lőrinc és Térey János illusztrációs kiállítás a Budapesti Illusztrációs Fesztivál szervezésében a Kölcsey Központ Bényi Galériában (4026 Debrecen, Hunyadi utca 1-23). A tárlat szeptember 18-ig minden nap megtekinthető 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan. A Könyvünnep ideje alatt folyamatosan: Irodalmi kalandozás a lombok alatt – kvízjáték Térey János és más költők, írók nagyerdei kötődéseiről. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), helytörténeti részleg.

 Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 86 éve hunyt el Zoltai Lajos régész, múzeumigazgató, aki nélkül kevesebbet tudhatnánk a tovatűnt Debrecenről

Debrecen régmúltjáról Zoltai Lajos régész (1861. július 16. – 1939. augusztus 30.) rajzai, festményei, fényképei, térképei és leírásai alapján is sokat megtudhatunk.

Ezúttal a városi múzeum néhai igazgatójának munkái közül válogatunk, a képeket a műveit bemutató tárlatokon repróztuk. A következő mű a Kossuth utcai Komáromy-házat ábrázolja, aminek a helyén 1914-ben megnyílt a pénzügyi palota.

A Komáromy-ház az 1913-as lebontása előtt

Zoltai Lajos tárta fel a Vértesi úti Basahalmot, és természetesen az 1802-es tűzvészben elpusztult András-templomot is rekonstruálta.

Az András-templom a Nagytemplom helyén

A Mester több szép és alapos térképet is ránk hagyott.

Debrecen régi és újabb patikái 1930-ban

Az alábbi munkája a Debrecenhez tartozó vizeket jeleníti meg, a hozzá készített alapos leírás pedig idelátogatva olvasható el. Az ő dolgozatából tudhatunk többet a Tócó-patak múltjáról is.

Debrecen vizei, 1935

Debrecen temetői Zoltai Lajos térképén:

Zoltai Lajos munkáinak köszönhetően a piarista gimnázium környéke is megelevenedik.

A piarista gimnázium udvara

A régi-régi városháza épülete a mostani Régi Városháza helyén állt a Piac utcán...

Nagyon érdekes a következő festmény is, hiszen ki gondolná, hogy a Szikszay- és a Dobozi-házak vannak rajta, amiknek a helyén 1913-ban elkészült a Gambrinus közi ikerpalota.

Itt ma a Gambrinus köz ikerpalotája áll

A Zoltai-alkotásoknak is köszönhető, hogy ismerjük, mik voltak például a püspöki palota helyén. Az alábbi képen ilyen épületek sorakoznak, köztük balról a híres Méliusz-ház és a líciumfa.

A püspöki palota helyén ezek a kis házak (is) álltak

A (Szent) András Templomot nemcsak megfestette, hanem rajzban is bemutatta Zoltai Lajos. A Jerikó utca 34. szám alatti hajdani présházat pedig ebben a cikkünkben idéztük meg az ő rajzával.

A Szent András Templom

Íme egy csodálatos udvarbelső. Korompai Balázs Kedves Olvasónk erről a hozzászólásában leírta: ez a Piacz utca 24. szám alatti Szikszay (hajdan Ó-Dobozy) ház, amit 1911-ben bontottak le. Helyén a város bérpalotája épült – ahogy a festmény hátoldalán olvasható.

Piac utca 24. szám, Szikszay- / Ó-Dobozy-ház

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen térképe 1915-ben

További portréink sok fotóval:

• A Művész Úr
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Attila
• Gyarmati Olga olimpiai bajnokunk
• Szabó Magda író
• Soós Imre színművész
• Zsindelyné Tüdős Klára
• Balogh Zoltán, a kerekesszékbe kényszerült dzsúdós
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• Irinyi János
• Dr. Seres Géza
• A Color együttes
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• A modellből lett katona: Markovics Zita 

Múltidéző est a Piac utcai Kaszanyitzky-üzletről

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-féle üveg-porcelán üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte.

A messze földön híres kereskedés kirakata

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította.

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen boltról és a családról Kaszanyitzky András mesél a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában 2025. szeptember 9-én 17 órától. A részletes eseményleírás idelátogatva olvasható.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A beszélgetés díjtalanul tekinthető meg, azonban a szervezés könnyítése érdekében a házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Az összejövetel plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

További kereskedelmi összeállításaink:

• Centrum Áruház
• Újra élet van a volt Centrum Áruházban
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Unió Áruház
• Centrum Áruház (3. rész)
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• Sesztina
• Rickl
• A Kaszanyitzky
• Steinfeld Mihály
• „Hegedűs és Sándor”
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• A tócóskerti kispiac
• A régi virágpiac
• A Zsibi
• A Mihály-napi vásár
• A Debreceni Régiségvásár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL