Debrecenben 2025 nyarán bontották le a Wesselényi utcai egykori csendőrlaktanyát, amit sokan Kelettervként ismernek a benne működött tervezővállalat miatt.
 |
| A hajdani csendőrlaktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1930-ban átadott neoklasszicista épületegyüttest az a Gerlóczy Gedeon (1895. június 28. – 1975. július 30.) tervezte, akinek a kiváló épületeken kívül Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek megmentését és sikerét is köszönheti a világ. A művész egyik híres alkotása a Viharos Hortobágy címet viseli, amelyen a Kilenclyukú hidat örökítette meg
 |
| Gerlóczy Gedeon. Képforrás: Köztérkép |
Gerlóczy Gedeonnak kiemelkedő érdeme ugyanis Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. A Wikipédia szerint négy évtizeden át fáradozott azért, hogy a művek a művészi értékük szerinti megbecsülésben részesüljenek. Lakása Budapesten a Galamb utca 3. szám alatt, a VI. emeleten volt, ahol a 42 darabos gyűjteményt is tárolta. Ismert építészként ráígért a budapesti fuvarosok által a Csontváry-vásznakért felkínált összegre, a kocsisok pedig lemondtak a vásznakról, amiből jó minőségű zsákokat, kocsiponyvákat varrathattak volna. Ötven éven át a lakásában rejtőztek az alkotások. A Fortepanon közzétett alábbi fotókat Urbán Tamás készítette 1975-ben a budapesti Galamb utcai Gerlóczy-lakásban.
Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853. július 5. – 1919. június 20.) Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része, noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték. A Wikipédia szerint az értetlenséghez valószínűleg a különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult, valamint, hogy meggyőződéses pacifista volt. Képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mivel az örökösei a rendkívül jó minőségű belga vásznakat anyagárban kocsiponyvaként szándékoztak elárverezni fuvarosoknak. A képeket a fiatal építész Gerlóczy Gedeon mentette meg, aki az utolsó pillanatban, 1919 őszén felvásárolta azokat. Véletlenül talált rájuk, amikor műtermet keresett, és a mai Bartók Béla út 36–38. szám alatt szó szerint belebotlott az összetekert festményekbe. Kosztka Anna, a festő nővére is épp ott volt, így az árverés előtt egy héttel nemcsak a képeket mentette meg, de az elégetésre szánt hatalmas mennyiségű írásos anyagokat, jegyzeteket is. Később ezek, valamint a gácsi patikájának padlásán tárolt további képek képezték a Pécsi múzeum alapját.
Kapcsolódó összeállításaink:
- A Debreceni Dohánygyár
- A pavilonlaktanya
- A Magyar Királyi Bábaképezde
- A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
- A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
- A Magyar Királyi Dohánybeváltó
- Irinyi János és Debrecen
- A Vágóhíd utcai felüljáró
- A Vágóhíd utcai temető
- Kripta a felüljáró alatt
- Az Attila téri görögkatolikus templom
- A 4-es villamos
- A Wesselényi városrész
- A Sóház városrész
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
