A kémbálna legendája

A debreceni Zsibogóban egy „hidegháborús” relikviára bukkantunk a minap. A potom 20 forintba került fotón az a Goliath-nak elnevezett bálnapreparátum látható, amit 1962–63-ban egy amerikai csoport körúton mutatott be Magyarországon, s közben állítólag adatokat gyűjtöttek rólunk.

A bizarr látványosság. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Norvégiánál kifogott, 22 méter hosszú és 70 tonnás óriáscetet (avagy ahhoz hasonlító valamit) a leírások szerint pont akkora tréleren szállították, mint amekkora abban az időben a harci rakétákhoz kellett. Ezzel kapcsolatban összeesküvés-elméletek feltételezik, hogy az USA és a CIA ilyen trükkel tesztelte a magyar viszonyokat, s a vándorcirkusz személyzetének is jelentenie kellett a hazai
állapotokról, közhangulatról. Rögtönzött kutatásunk alapján megállapítottuk, hogy a mutatványosok valóban bejárták az országot, s ennek a körútnak némi képi anyagai is fennmaradtak az utókor nyilvánosságának. Az általunk a Zsibiben talált fotó valószínűleg az esemény hivatalos képeslapja.

A képeslap hátoldala. Aki látta a cetet Debrecenben, jelentkezzen! Repró: © Debreceni Képeslapok

A hátoldalán lévő szöveg nyomán azonban az is feltételezhető, hogy Debrecenben is letáborozott a külföldi csoport. A személyesen is megkérdezett idősebbek némelyike úgy emlékszik, hogy valóban bemutatták a bálnát nálunk is, míg másoknak sajnos fogalmuk sincs róla. Emiatt egy kicsi, de mégis nagyon fontos segítséget kértünk Kedves Olvasóinktól: aki tud valamit arról, hogy elhozták-e Goliathot a cívisvárosba, hová és miként, akkor legyen szíves megírni nekünk. Hála aktivitásuknak, egyöntetűen alátámasztották, hogy Debrecenben is bemutatták a bálnát, valamint a gyilkos szigonyágyút. Erre valószínűleg többször és több helyszínen is sor került, ám a mai Dósa nádor téren mindenképpen. Emellett a Nagyállomás környéke is lehetséges. Mint megtudtuk, a hatalmas sátor előtt sorok kígyóztak, és az attrakció nemcsak körbejárható volt, hanem fel is lehetett menni hozzá. A szaga furcsa volt, és gyakran kellett locsolni, hogy ki ne száradjon. Kémkedésről egyik hozzászólónk se tett említést. Igaz, akkoriban a legtöbbjük még gyerek volt. A Telex cikke szerint a sztori megihlette Parti Nagy Lajost is, aki egy ügynökbálnáról ír A fagyott kutya lába című művében, de a furcsa helyen mutatkozó kolosszális cet jelentős szerepet kapva felbukkan a 2025-ös irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényében, illetve az ebből készült, Tarr Béla és Hranitzky Ágnes által rendezett filmadaptációban, a Werckmeister harmóniákban is. A szintén amerikai Buffalo Bill 1906-os debreceni fellépéseiről idekattintva olvasható fényképes múltidézésünk.

A Napló tudósítása a bálnáról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Utolsó képek a Wesselényi utcai csendőrlaktanyáról (Kelettervről)

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Wesselényiről 2025. VII. 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De most már ez szinte mindegy is, hiszen bontják a nagy múltú épületegyüttest. 

A múlt: belső front a lépcsőháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért volt ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. Íme szívszorító videónk, amelyet 2025. július 12-én készítettünk az épületegyüttes bontásáról:

A Keletterv utódja nem mellesleg évek óta már az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd alább.

A fenti házrész 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.

 

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Korábbi cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz családok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tiszti laktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk. Gere Mihálynétól, aki szintén ott dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmérnök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, a Keletterv elődje.

A múlt: lándzsás kerítések. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tudott jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatta.

 

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 

Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A múlt: udvari pihenőhely. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó állt, ám életnek belülről kevés jele szűrődött ki.

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 

Az Irinyi utcában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhatott a szemünk.

A múlt: autós emelvény az udvaron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) bontás előtti falait szemlélve az is megállapítható volt, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

A múlt: erkélyrácsok és zászlótartók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A múlt: erkély- és pincerácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 6. délutánján visszatértünk az épülethez, hogy rendes fényviszonyok között örökíthessük meg a főhomlokzatot. Cikkünk végén egy 10 évvel korábbi képet is bemutatunk ugyaninnen.

A főhomlokzat 2025. VII. 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További régi képek a csendőrlaktanyáról (Kelettervről) idelátogatva tekinthetők meg.

A múlt: a régi és új szárny közt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 Kapcsolódó összeállításaink:

• A Wesselényi városrész
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• Irinyi János és Debrecen

A még emelt tetejű kaszárnya, ami előtt Kossuth-szobor állt
Fotó: Ruttkay Pál, Magyar Rendőr

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 

Ikarus-trolival 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen városrészei: a Sóház

Debrecen Sóház nevű, kicsiny városrészét a Faraktár, a Hajnal, a Vágóhíd utca és a vasút határolja. A neve onnan ered, hogy a Diószegi út sóútja itt futott be a városba, mégpedig az „Anna úttzai” kapuhoz, ahol a sóház állt. A sóhivataloknak az áru hiánytalan átvétele és elosztása, továbbítása volt a feladatuk.

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) főkapuja 2023 április közepén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sóház városrész legfőbb nevezetessége az egykori Bocskai-laktanya (Pavilonlaktanya, 1842), melynek szép épületegyüttesében az ezredforduló óta a Kossuth-gimnázium működik.

A Bocskai-laktanyában (ami ma a Kossuth-gimnázium) itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) falán lévő emléktáblák két szép példánya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) két masszív nagykapujának egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) még felújítatlan szárnya (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) még felújítatlan szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya északnyugati őrtornya ma is áll. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Híresség a Sóházban a Faraktár utcai felüljáró, a NAV, a statisztikai hivatal, az egykori Hajnal utcai pékség (lásd a következő képen), valamint a hajdani Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal szintúgy igényes épületek alkotta telepe is.

Az egykori pékség épülete a Hajnal utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A látványterv szerint ilyen ház épül az Alkotmány és a Csengő utca közötti területre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utcai felüljáró 1979-ben épült, és ma már nem túl bizalomgerjesztő az állapota. A híd alaposan felforgatta az ott lakók addigi normális életét, hiszen a családi házakra rámagasodik, az emeletes házakba pedig be lehet látni róla. Arról már nem is beszélve, hogy a buszok, kamionok is a szobák magasságában robognak.

A Faraktár utcai felüljáró ilyen távolságra van a lakóházaktól. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt laktanyába épített NAV-székház és az egyik lakóépület a felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az iménti, jellegzetes lakóház főhomlokzata, szintén a felüljáróról megörökítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal szintúgy igényes épületek alkotta telepe szép, értékes építészeti egységet alkotott az Attila téri görögkatolikus templommal, a laktanyával, a felüljáróval, a dohánygyárral, továbbá a katolikus temetővel is.

Az egykori dohánybeváltó egy szép épületének része a Vágóhíd és a Hajnal utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori dohánybeváltó főkapuja az Alkotmány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori dohánybeváltó főépülete az Attila tér felől, 2023 április közepén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő csokorban a környék néhány építészeti korszakát és érdekességét villantjuk fel...

A Debreceni Szent Háromság magyar ortodox egyházközség hagymakupolás temploma a Késmárk utcában, a Faraktár és a Hajnal utca között bújik meg egy külön lakóparkban, ez látható a fenti képen.

Különleges kerek ablaksorok a Faraktár és a Hajnal utca sarkán álló lakóházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csengő utca 1. és 3. szám alatti lépcsőházakat díszítő, kedves szocreál domborművek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Késmárk utca melletti gangos lakóház látványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó képünkön az Alkotány utcai beépítésre váró telekkel szemközti ügyészségi székház van, végül pedig íme, a további városrészi cikkeink:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Szentlászlófalva
• Péterfia
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Mesterfalva
• Műhelytelep
• Bánk
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Tóthfalusi téri „Kémbálna” legendája

A debreceni Zsibogóban egy „hidegháborús” relikviára bukkantunk a minap. A potom 20 forintba került fotón az a bálnapreparátum látható, amit 1962–63-ban egy amerikai csoport körúton mutatott be Magyarországon, s közben állítólag adatokat gyűjtöttek rólunk.

A bizarr látványosság. Szerző: Ismeretlen. Nagyításért kattints a képre!

A Norvégiánál kifogott, 22 méter hosszú és 70 tonnás óriáscetet (avagy ahhoz hasonlító valamit) a leírások szerint pont akkora tréleren szállították, mint amekkora abban az időben a harci rakétákhoz kellett.

Ezzel kapcsolatban összeesküvés-elméletek feltételezik, hogy az USA és a CIA ilyen trükkel tesztelte a magyar viszonyokat, s a vándorcirkusz személyzetének is jelentenie kellett a hazai

állapotokról, közhangulatról. Rögtönzött kutatásunk alapján megállapítottuk, hogy a mutatványosok valóban bejárták az országot, s ennek a körútnak némi képi anyagai is fennmaradtak az utókor nyilvánosságának. Az általunk a Zsibiben talált fotó valószínűleg az esemény hivatalos képeslapja.

A képeslap hátoldala. Aki látta a cetet Debrecenben, jelentkezzen!

A hátoldalán lévő szöveg nyomán azonban az is feltételezhető, hogy Debrecenben is letáborozott a külföldi csoport. A személyesen is megkérdezett idősebbek némelyike úgy emlékszik, hogy valóban bemutatták a bálnát nálunk is, míg másoknak sajnos fogalmuk sincs róla.

Emiatt egy kicsi, de mégis nagyon fontos segítséget kértünk Kedves Olvasóinktól: aki tud valamit arról, hogy elhozták-e Goliathot a cívisvárosba, s ha igen, akkor hová és miként, akkor legyen szíves megírni nekünk a Facebook-oldalunkon – mégpedig azért, hogy debreceni szempontból is teljessé tehessük ezt az érdekes és izgalmas történetet.

A Napló tudósítása 1962. március 6-án

Hála Olvasóink aktivitásának, szinte azonnal és egyöntetűen alátámasztották, hogy Debrecenben is bemutatták a bálnát, valamint a gyilkos szigonyágyút. Erre valószínűleg többször és több helyszínen is sor került, ám a mai Dósa nádor téren mindenképpen. Emellett a Nagyállomás környéke is valószínűsíthető. A hatalmas sátor előtt sorok kígyóztak, és az attrakció nemcsak körbejárható volt, hanem fel is lehetett menni hozzá. 

A szaga furcsa volt, és gyakran kellett locsolni, hogy ki ne száradjon... Kémtevékenységről (eddig) egyik hozzászólónk se tett említést. Igaz, akkoriban a legtöbbjük még gyerek volt. Ezer köszönet Mindenkinek!

A szintén amerikai Buffalo Bill 1906-os debreceni fellépéseiről idekattintva olvasható fényképes múltidézésünk. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Wesselényi utcai csendőrlaktanya (Keletterv) titkai

Debrecenben a Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet (lásd az első képen) sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi-sarki épület egyik belső frontja a szép rácsos lépcsőházi ablaksorral. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. A titulus azonban immáron helytelen, mivel a cég utódja évek óta az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd az utolsó fotónkon.

A volt csendőrlaktanya régi és új szárnyai összekapcsolódásának látványa a Wesselényi utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.

A volt csendőrlaktanya díszoszlopos főhomlokzata 2023. október 30-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz csládok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tisztilaktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk.

Gere Mihálynétól, aki szintén a Kelettervben dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmernök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, ami a Keletterv elődje.

A volt csendőrlaktanya lándzsás kerítéseinek részlete az Irinyi utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tud jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatja. Mi 2023. október 30-án az ablakokból kukucskáltunk be pár helyiségbe.

Az udvari ablakokból látható műhely- és irodai részek a Keletterves időkből. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Az Irinyi-suli felőli Keletterves épületrészek a régi laktanya Irinyi utcai ingatlanrészein. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A volt csendőrlaktanya egyik belső terének régi pihenőhelye. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó áll, ám életnek belülről kevés jele szűrődik ki.

Retró kuka a csendőrlaktanya mögött, valamint míves kandeláber az épület előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Irinyi utában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhat a szemünk.

Autómosó-szerelő emelvény a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai szegletében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) falait szemlélve az is megállapítható, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

Erkélyrácsok és zászlótartók a volt csendőrlaktanya főhomlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Erkély- és pincerácsok a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai homlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi utca és a tér sarkán lévő falon egy óvatosságra intő sárga tábla is figyelmezteti az arra járókat. Ennek képe után a Kossuth-szobros idők ígért fotójával búcsúzunk ettől a helytől.

Sajnos a volt csendőrlaktanya rossz állapotban van, erre tábla is figyelmeztet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A még emelt tetejű kaszárnya, ami előtt Kossuth-szobor állt
Fotó: Ruttkay Pál, Magyar Rendőr