Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amelyet 1914. július 28-án robbantottak ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila
Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.
A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban.
Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:
Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Wesselényi nevű városrészünk délkeleti
szélén fehérlő nagy háznak azért volt ez az egyik (rossz) elnevezése, mert
korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. Íme szívszorító videónk, amelyet 2025. július 12-én készítettünk az épületegyüttes bontásáról:
A Keletterv utódja nem mellesleg évek óta már az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd alább.
Sajnos
kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti
társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál
stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény
eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a
főutcán volt.
Az
akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át,
mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Korábbi cikkünk
Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz családok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tiszti laktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly
azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a
Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a
Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha
Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer
voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta
olvasónk. Gere Mihálynétól, aki szintén ott dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmérnök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, a Keletterv elődje.
Aki
kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot
övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket,
valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tudott jutni, az a
lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is
megcsodálhatta.
Az
épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek
irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is
hangos volt.
Az
épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette,
hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában
sok autó állt, ám életnek belülről kevés jele szűrődött ki.
A
volt csendőrlaktanya (Keletterv) bontás előtti falait szemlélve az is megállapítható volt,
hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan
tulajdonosa.
2025. július 6. délutánján visszatértünk az épülethez, hogy rendes fényviszonyok között örökíthessük meg a főhomlokzatot. Cikkünk végén egy 10 évvel korábbi képet is bemutatunk ugyaninnen.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A teljes nevén Lovarda Hallgatói Kulturális és Konferencia-központot a Vilmos Huszárlaktanya (utána szovjet kaszárnya) területén, annak istállójából alakították ki. Az avatási ünnepségen Bazsa György, az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő tudományegyetem rektora elmondta: néhány évvel azelőtt nagyon kevesen álmodtak arról, hogy ezen a helyen egy ilyesfajta épület fog állni.
A Lovarda megközelítőleg 3000 négyzetméteren kínál kulturált szórakozási lehetőséget több mint 600 ember számára. Építése összesen 483 millió forintba került. Székely Mózes, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője ugyanakkor kiemelte: az új centrum lehetőséget ad a hallgatóknak a kulturális, sport- és közéleti tevékenységeik fejlesztésére. Az átadás óta napjainkig itt megannyi koncert, színházi előadás, tanácskozás, esküvő, szilveszteri mulatság és kiállítás is szolgálta a vendégeket.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amely 1914. július 28-án robbant ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila
Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.
A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban.
Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:
Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án leleplezett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.
Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinóban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotta. Szemből nézve a művet, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll. Jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.
A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum
Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.
A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon
Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Hihetetlennek tűnik, de ezeknek a növényeknek van néhány olyan tulajdonságuk, amelyek miatt immár tilos kiültetni ilyen fákat. Ezeket az okokat és a császárfáknak az egyébként csodásan hatalmas lombkoronáit ebben a cikkünkben mutattuk be.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
