Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: építés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: építés. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 12., szombat

A Petőfi téri 22 (24) emeletes lakóház építése

Petőfi tér, 1978. Fotó: Csobaji Előd

Debrecenben 1968. március 9-én jelent meg hír az újságban arról, hogy az Erzsébet utca és a Petőfi tér sarkán egy 25 emeletesre tervezett ház épül. Aztán az építés tényleges megkezdéséről 1969. november 7-én közölt képes tudósítást a HB Napló.

A 24 emeletes előtt. Barbócz Erzsébetnek köszönjük a fotót!

Ez az utóbbi cikk meglepő módon már azt írta, hogy „a Petőfi téren elkezdték a 24 emeletes lakóháznak, Debrecen legmagasabb lakóépületének alapozását. Betoncölöpöket vernek a talajba. Képünk az első cölöp beveréséről készült.” Végül összesen 345 vasbeton cölöp került az épület alá. A ház alapja 1,25 méter vastagságú, 1200 köbméter vasbeton. A házat összesen 30 ezer tonna súlyú építőanyag alkotja, s akkori áron megközelítőleg 100 millió forintba került. Három személyfelvonót és egy teherliftet alakítottak ki benne.

A Petőfi tér napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi felől 1973-ban. (Fortepan / Uvaterv)

A lap korábban is többször beszámolt a beruházás előkészületeiről, és az épület tervezőit is bemutatta. A két szakember: Szabó János, valamint Boruzs Bernát (lásd a következő képen). Murányi Ernő ugyanakkor a statikus tervezői feladatokat valósította meg.


Az alábbi felvételen az is látható, hogy a 24 emeletes megvalósításával párhuzamosan épült többek között az a szomszédos szolgáltatóház, ahol a Híradó Mozi is helyet kapott. Aztán, 1973. július 14-én már „csak” 22 emeletesként írtak a leendő lakóházról, s a riport abból az alkalomból született, hogy az építők elérték a legnagyobb magasságot: 75 méter fölé jutottak. Akkor azt is ismertették, hogy 209 lakás lesz ebben a házban, és a lakóinak száma feltehetően ezer körül alakul majd.

A Hajdú-bihari Napló 1972 áprilisi fotóján a környék

Az első beköltözésekről 1973. december 23-án közölt riportot a Napló. Ebben Hüse Péter, I. kerületi tanácselnök így tájékoztatott: „A 22 emeletes épületben 210 lakás van, ebből 180 a tanácsi bérlakás. Hogy ki hova kerül majd, annak több előnye vagy hátránya lehet, emiatt sorsolással döntjük el, hogy ki, hányadik emeleten és melyik lakást kapja meg.” Akkor 40 négyzetméteres lakásokat sorsoltak, de ezeken kívül például legfelül háromszobás, kétszintes lakások is találhatók az épületben.

Kilátás a Petőfi térre. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1976


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épület 1977-ben. Fotó: KMA Kiadóváll.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

2026. szeptember 1., kedd

A Hajdúsági Cukorgyár

A Debrecen ellátásában is nagy szerepet betöltő kabai Hajdúsági Cukorgyárban (hazánk legnagyobb cukorgyárában) 1979. szeptember 1-jén kezdődött meg a próbaüzem. Ennek eredményeként aztán november 20-án avatták fel a telepet. A ma már nem működő nagyüzemről a korabeli cikk úgy írt, hogy Magyarország legnagyobb cukorrépa-termelő tájának a középpontjában épült; a megtermelt répának csaknem kétharmadát 35 kilométeres távolságon belül egyenesen a földekről tudták beszállítani a gyárba, rakodás nélkül, a gyári melléktermékek pedig gyorsan és rövid úton juthattak el a környező nagy mezőgazdasági üzemekbe.

A kabai cukorgyár látképe. Fotók: Prospektus

Az átadás beszámolója szerint dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes az avatóbeszédében közölte: – A Hajdúsági Cukorgyár olyan beruházás, amely méreteiben, korszerűségében és kivitelezésében egyaránt jelképe a mind több eredményt hozó szocialista építő-, alkotómunkának. Az V. ötéves terv legnagyobb élelmiszeripari beruházásának felépítésével határidőre, 39 hónap alatt végeztek, a költségek nem haladták meg az előirányzatot, terv szerint indult, sikeresen folyik a próbaüzemelés, a gyár kollektívája megfelel a várakozásnak, megbirkóztak az alapfeladattal, a napi 6 ezer tonna répa feldolgozásával. Régebbi cukorgyáraink az egyes mezőgazdasági tájegységek központjában helyezkednek el, csupán a hajdú-bihari termelési körzetben termelt répát kellett eddig távoli gyárakban feldolgozni. Nyilvánvaló volt tehát, hogy ebben a körzetben kell az új gyárat felépíteni, s alapos vizsgálat, több kutatóintézet egybehangzó javaslata után esett a választás Kabára. 

A cikk hangsúlyozta azt is, hogy az új cukorgyár optimális feldolgozási feltételeket biztosított ebben a körzetben, és elhelyezkedése folytán korszerű szállításszervezéssel, gazdaságosan lehetett a gyártelepre szállítani a cukorrépát és visszaszállítani a gazdaságokba a mellékterméket. A politikus elmondta: a gyár építésében, a technológiai berendezések szállításában és szerelésében 20-nál több korszerűen gépesített lengyel vállalat vett részt, s 26 magyar kivitelező vállalat feladata volt a gyárhoz kapcsolódó kiegészítő létesítmények elkészítése, a külső munkálatok elvégzése. A magyar vállalatok rendezték a terepet, építették a felvonulási létesítményeket, a lakótelepet, a külső közműveket és utakat. A lengyel cégek 1977-ben kezdték meg az alapozást. A teljes kapacitással dolgozó üzem két héttel rövidítette le a répafeldolgozás országos időszakát, így a tárolás okozta cukorveszteség évenként mintegy 15 ezer tonnával lehetett kevesebb.

Az ünnepségen dr. Kazimierz Secomski lengyel miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kabai cukorgyár évente 100 ezer tonna cukrot termel. A 235 hektárnyi területen 70 nagy létesítményt emeltek a lengyel munkások. Beépítettek 11 500 tonna gépet és berendezést, mintegy 10 ezer tonna acélt, és 3 millió köbméter földet mozgattak meg. A 21 lengyel termelő és szolgáltató vállalat együttműködésének eredményeként épült fel határidőre a kabai cukorgyár. Átlagosan 2000 lengyel munkás, technikus és mérnök dolgozott az elmúlt években Kabán. Eredményes munkájuk legfényesebb bizonysága, hogy 1979. szeptember 1-jén megkezdődhetett a próbaüzemelés.

Megtudhattuk azt is, hogy Magyarországon első ízben Kabán tárolták a cukrot kondicionált körülmények között, cukorsilókban. Korszerű automatikus vonalak állítottak elő kocka- és porcukrot, s csomagolták is a termékeket. A cukor kivonása után a kilúgozott és préselt szelet szárítható volt, s takarmánykeverő üzemben tovább feldolgozható és brikettekbe sajtolható. A gyár iparvágánnyal és szilárd burkolatú utakkal csatlakozik a vasúti és közúti hálózathoz.


Íme a HB Napló másnapi tudósításai a gyáravatásról:

 
Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A gyár emblémája: Fotók: Prospektus

2026. augusztus 28., péntek

A strand főépülete, ahol bemondó, fodrász és mozi is volt

Idill 1976-ban. Fotó: Csobaji Előd.

Debrecenben a korábbi Nagyerdei Strandot 2018 elején kezdték elbontani az új létesítmény építése érdekében. A munkák az 1971-es szezonrajtra átadott központi öltözőépületet sem kímélték.


A fenti cikk arról tudósított, hogy 1971. június 26-án már vizsgázott a strand új öltözőépülete. Figyelemreméltó a felette lévő képes hír is, amely szerint a Bethlen téren (azaz a mai Segner téren) átadták az új üzemanyagtöltő állomást.

A Napló 1971 júniusi cikke az épület elkészültéről

A Karátsony Edvin (Hajdúterv) által tervezett objektumnak a klinikák felől volt a főkapuja egy lépcsősorral, ahol már érződött a Nagyerdei Strand gyógyvizének illata és a fürdőzők csivitelése. Boldogság volt rálépni ezekre a lépcsőfokokra!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kétemeletes szolgáltatóházban jegypénztárak, hangosbemondó, talált tárgyak gyűjtőhelye, strandcikk- és bazárárubolt, valamint hotel és presszó is működött. A színes székeken bárki megpihenhetett.

Látkép az öltöző tetejéről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi archív felvételünkön az öltözőépület melletti térképes táblát mutatjuk be, ami a strand környékéről tájékoztatott akkor is, amikor már évtizedek óta nem létezett TSZ-üdülő, és a Kohászüdülőnek is más volt már a neve (közelebbről lásd a cikk végén).

A bontás előtt egy retro térképtáblával. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi öltözőépületnek mind a két emeletén kialakítottak férfi- és női öltözőket, s bizony nem volt ritka, hogy ki kellett tenni a „Megtelt!” táblát.

A klinika főépülete a tetőről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy régi szép képeslap az egykori épületről:

A volt strand főépülete. Fotó: Tulok Ferenc, 1979

Az öltözők vicces és felejthetetlen mozzanata volt, amikor fehér krétákkal jelszót kellett írni a szekrényekbe tett cipők talpára vagy a szekrényajtón lévő kis táblára.

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön szuper volt a régi öltözőépületben, hogy a fentieken kívül zuhanyzós tetőterasza, külső széles panorámalépcsői, valamint fodrászat-kozmetikai részlegei is voltak. Sőt, a második emeleten mozi is szórakoztatta a strandolókat – akik között az 1970-es és 80-as években még nagyon sok külföldi volt!

A második emeleten volt a mozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos ezt a sokak által szeretett létesítményt is hagyták tönkremenni, ahogyan például a csónakázót is. Emiatt végül az is várható volt, hogy lebontják, és egy teljesen más valami lesz a helyén.

Az öltözőépület víztorony felőli szélén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új strand 2020 nyarán nyílt meg. A fél évszázadot se megélt, lebontott öltözőépület helyén a mai fürdőhely recepciója és kiszolgáló létesítmények vannak.

A tető a bontás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
A medencék felől. Fotó: Csobaji Előd, 1983


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi parkerdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. augusztus 19., szerda

Amikor még a Csapó utcán volt a vásárcsarnok


Debrecen korábbi fő vásárcsarnoka a Csapó utcán működött 1976 és 2006 között a Debrecen Áruház mellett, a vegyipari szakközépiskolával szemben. 

Harminc évet se ért meg. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Ezúttal ezt a helyet idézzük meg olyan archív felvételekkel, melyek többségét kedves olvasónktól, Szilágyiné Fintha Judittól kaptuk. A korabeli sajtóhír így szólt: „a központi piac vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel öt órakor megnyílik”.

A régi piac és a Pulykakakas ételbár a HÁÉV archívumából

Levélírónk arról is tájékoztatott, hogy a piaccsarnok működésének utolsó napján készítette a felvételeit. A krónikák szerint a létesítményt 2006. július 15-én zárták be.

A csarnok utolsó napja. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A ma már muzeális értékű képeit ezúton is közreadjuk, ugyanakkor a korábbi Facebook-megosztás az olvasóink sok-sok hozzászólásával idelátogatva tekinthető meg.

Az egyik halboltnál. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Jöjjön is néhány beszédes idézet a posztjainkhoz írt olvasói hozzászólások közül!

Előtérben a lebontott Nyomtató utca. A képet Fogl Mártontól kaptuk

Herpergel Péter: „A bejáratnál árulták a behozott cigit. Állandóan azt lehetett hallani, hogy cigi-cigi-cigi. A verebek pedig csiripeltek bent ezerrel.”
Somorácz Jánosné: „Az elején voltak a házi tészták, túrók, sajtok, imádtam ide járni!”

Vevőkre várva. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Varga Attila: „Nagymamámmal sokat jártam ide. Friss túró, tejföl, és dézsákból árultak savanyú káposztát.”
Nováki Zsoltné: „Én a külső részt sajnálom. Lehetett ott kapni élő joszágokat is, föleg húsvét előtt csirke, nyuszi még barika is volt.”
Kádár Robert: „Minden szombaton kötelező volt, édesapámmal még árultunk is itt. Azok a talponállós reggelik, sültkolbász mustárral és nem ásvány- hanem szódavízzel! Imádtam a hangulatát!”

A jellegzetes mérlegek. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Juhász Péter: „Imádtam idejárni mamával, főleg az élő tyúkok voltak nagyon menők. Meg savanyú káposztát vettünk egy nénitől, akinek neonzöld kendője volt, messziről lehetett tudni, hogy ott van-e.”
Horváth Jolán: „Na ez jutott eszembe, anyukám elküldött a piacra, és mondta, hogy csak a zöld kendős nénitől vegyük a káposztát! És mindenki zöld kendőt viselt! És anyukám mondta, hogy ezt nem attól a nénitől vettük! És anyu visszament, és vett, akitől szokott!”

Alig 30 évet élt. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A piaccsarnok tehát 1976. augusztus 19-től 2006. július 15-ig működött, azt követően bontották le. A napjainkban használatos új, Vár utcai nagypiacot 2008. február 28-án adta át Debrecen akkori polgármestere, Kósa Lajos.

Semmihez se fogható hangulat. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Utolsó fotóinkon a régi piac hátsó fertályát, valamint a szomszédos Debrecen Áruház bontását és a vásárcsarnok utolsó napjait is megidézzük a Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel.

A hátsó, külső fertály. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A külső rész a kis TK felől. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2005-ös bontás fotóit Palincsár Zoltántól kaptuk

2026. augusztus 9., vasárnap

Ismét veszélyben a Fényes udvari kiserdő?

Debrecenben a 100-as vasútvonal melletti Fényes udvar zajfogó-levegőtisztító-esztétikai kiserdőjét az „átkosban” egyszer már ki akarták vágni azért, hogy többek között parkolóházat építsenek a helyére. Akkor az ott élők, köztük Varga István világválogatott kézilabdázó összefogása és tiltakozó aláírásgyűjtése mentette meg ezt a kedvelt és fontos zöldterületet. A fák egészen 2015 augusztusáig nyugalomban növekedhettek, akkor azonban egy nagy bejelentés részeként a városi sajtó arról írt, hogy a csapókerti vasúti megállót megszüntetik, és helyette a (közeli) Huszár Gál utcánál lesz egy „Fényes udvar”  megálló. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A csodás kiserdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tervek 11 év után sem valósultak meg, ám 2026 augusztusában a cívisváros egyik új országgyűlési képviselője, a közlekedési minisztérium parlamenti államtitkáraként is tevékenykedő Tárkányi Zsolt is előállt a közösségi oldalán egy olyan ötlettel, amely részeként a csapókerti megállót megszüntetik, és helyette a Fényes udvarnál (Huszár Gál utcánál) építenek másikat. Tárkányi Zsolt a bejegyzéséhez hozzászólók egyikének így érvelt: „A jelenlegi Csapókert állomás egy családi házas övezet közepén van, nehezen megközelíthető helyen, közösségi közlekedési kapcsolat lehetősége nélkül. A Kassai út és az ott elérhető közösségi közlekedés 10, bőröndökkel, babakocsival inkább 15 perc séta. Autóval is nehézkesen közelíthető meg, parkolóhelyek pedig alig állnak rendelkezésre, ezért is csekély a forgalma. A Fényesudvar térségébe áthelyezve kiszolgálja a lakótelepet és a közeli 4-es trolival a belváros, a 19-es busszal pedig a Csapókert is gyorsabban elérhetővé válik.” Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Fényes udvar és a Huszár Gál utca két egymástól távol lévő külön terület, amit nem lehet, és nem kellene egybemosni – lásd az alábbi térképen. Továbbá, mint tudjuk, egy vasúti megálló nem akkora, mint például egy őrbódé. Emiatt pedig a Huszár Gál utcánál és a Fényes udvarnál is jókora helyet kellene csinálni neki: a Huszár Gálnál (helyesebben az Ótemető utcánál?) minden bizonnyal házakat is kellene lebontani, a Fényes udvarnál pedig az ottani lakótelepiek és kertes házban élők szeretett kiserdőjét kellene kivágni részben vagy egészben. Egy olyan építkezés miatt, ami tulajdonképpen azt szolgálja, hogy a megszokott évszázados gyakorlat ellenében csupán kb. 500 méterrel arrébb kerüljön egy vasúti megálló.

Az érintett területek. (Google Maps)

A fenti térképen bekarikáztuk a csapókerti vasúti megálló mostani helyét, valamint az új megálló lehetséges helyeit az Ótemető / Huszár Gál utcánál, alatta pedig a Fényes udvari kiserdőnél. Ez alapján is azt javasoljuk, hogy gondolják át ezt a 11 év után ismét előszedett tervet. Megér ennyi áldozatot és anyagi ráfordítást a megvalósítás? Ne bántsák se az ott élőket, se a kiserdőt! A pénzt költsék a pálya, a vasúti kocsik és a közeli Faraktár utcai felüljáró régóta esedékes rendbetételére, vagy akár arra is, hogy ne parkoljanak autók a kiserdőben. Egy ekkora horderejű és ilyen következményekkel járó tervről pedig legyenek szívesek, egyeztessenek az érintett lakossággal, és vegyék figyelembe a véleményüket, igényeiket. Ahogyan az egy jól működő demokráciában feltétlenül ildomos.

Az Ótemető – Huszár Gál u. átjáró. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A csapókerti vasúti megálló. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 3., hétfő

A nagyerdei hullámfürdő utolsó napjai


Debrecenben a Nagyerdei Strand 2017 augusztusában élte az utolsó szezonját a korábbi formájában. Emiatt látogattunk ki a végső zárás előtt, hogy még egyszer megörökítsük a fürdőt. Mára teljesen átépítették, s 2020 nyarán nyitották meg. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


A fenti jelenetben a hullámfürdőt mutatjuk be, ami ugyancsak végleg eltűnt. A következő szösszenetben a pancsolót kaptuk le:


Megnéztük az úszómedencét is. Úgy volt, hogy ez a létesítmény megmarad a régi strandból. Nem így történt. És mi lesz vajon a szomszédos fedett uszodával? A legutóbbi bejelentés szerint végre ezt is rendbe teszik. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


Ha érdekelnek szép felvételek a Nagyerdei Strand régmúltjáról, akkor idekattintva csodálhatod meg azokat. A 2020-ban átadott strand képei itt találhatók.

Az utolsó napok életképei. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!