Ezúttal ezt a helyet idézzük meg olyan archív felvételekkel, melyek többségét kedves olvasónktól, Szilágyiné Fintha Judittól kaptuk. A korabeli sajtóhír így szólt: „a központi piac vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel öt órakor megnyílik”.
A régi piac és a Pulykakakas ételbár a HÁÉV archívumából
Levélírónk arról is tájékoztatott, hogy a piaccsarnok működésének utolsó napján készítette a felvételeit. A krónikák szerint a létesítményt 2006. július 15-én zárták be.
A ma már muzeális értékű képeit ezúton is közreadjuk, ugyanakkor a korábbi Facebook-megosztás az olvasóink sok-sok hozzászólásával idelátogatva tekinthető meg.
Jöjjön is néhány beszédes idézet a posztjainkhoz írt olvasói hozzászólások közül!
Előtérben a lebontott Nyomtató utca. A képet Fogl Mártontól kaptuk
Herpergel Péter: „A bejáratnál árulták a behozott cigit. Állandóan azt lehetett hallani, hogy cigi-cigi-cigi. A verebek pedig csiripeltek bent ezerrel.”
Somorácz Jánosné: „Az elején voltak a házi tészták, túrók, sajtok, imádtam ide járni!”
Varga Attila: „Nagymamámmal sokat jártam ide. Friss túró, tejföl, és dézsákból árultak savanyú káposztát.”
Nováki Zsoltné: „Én a külső részt sajnálom. Lehetett ott kapni élő joszágokat is, föleg húsvét előtt csirke, nyuszi még barika is volt.”
Kádár Robert: „Minden szombaton kötelező volt, édesapámmal még árultunk is itt. Azok a talponállós reggelik, sültkolbász mustárral és nem ásvány- hanem szódavízzel! Imádtam a hangulatát!”
Juhász Péter: „Imádtam idejárni mamával, főleg az élő tyúkok voltak nagyon menők. Meg savanyú káposztát vettünk egy nénitől, akinek neonzöld kendője volt, messziről lehetett tudni, hogy ott van-e.”
Horváth Jolán: „Na ez jutott eszembe, anyukám elküldött a piacra, és mondta, hogy csak a zöld kendős nénitől vegyük a káposztát! És mindenki zöld kendőt viselt! És anyukám mondta, hogy ezt nem attól a nénitől vettük! És anyu visszament, és vett, akitől szokott!”
A piaccsarnok 1976. augusztus 19-től 2006. július 15-ig működött, azt követően bontották le. A napjainkban használatos új, Vár utcai nagypiacot 2008. február 28-án adta át Debrecen akkori polgármestere, Kósa Lajos.
Utolsó fotóinkon a régi piac hátsó fertályát is megidézzük, valamint a szomszédos Debrecen Áruház bontását és a vásárcsarnok utolsó napjait a Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A 2005-ös bontás fotóit Palincsár Zoltántól kaptuk
A 2025. július 22-i újbóli ottjártunkkor már a főhomlokzat is hiányos volt, ugyanakkor az ezeket a lebontott falakat valaha ékesítő korinthoszi oszlopok ledöntve, darabokban fehérlettek a volt kaszárnya előtti placcon. Az épület 2025-ben lenne 95 éves, mivel 1930-ban épült meg Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Nézzék meg a legutóbbi látogatásunkon készített, fenti friss videónkat is!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Azóta nem sok minden történt a területtel azon kívül, hogy a megállót arrébb helyezték. Most elkezdődött az új beruházás, ennek mozzanatait örökítettük meg 2025. július 19-én. Ezeken kívül az érdeklődők itt is tájékozódhatnak a munkárról. A közeli Wesselényi utcai volt csendőrlaktanya (később Keletterv) szintén most zajló bontásának képei és videója idelátogatva tekinthetők meg.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Wesselényi nevű városrészünk délkeleti
szélén fehérlő nagy háznak azért volt ez az egyik (rossz) elnevezése, mert
korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. Íme szívszorító videónk, amelyet 2025. július 12-én készítettünk az épületegyüttes bontásáról:
A Keletterv utódja nem mellesleg évek óta már az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd alább.
Sajnos
kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti
társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál
stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény
eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a
főutcán volt.
Az
akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át,
mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Korábbi cikkünk
Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz családok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tiszti laktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly
azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a
Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a
Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha
Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer
voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta
olvasónk. Gere Mihálynétól, aki szintén ott dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmérnök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, a Keletterv elődje.
Aki
kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot
övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket,
valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tudott jutni, az a
lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is
megcsodálhatta.
Az
épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek
irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is
hangos volt.
Az
épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette,
hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában
sok autó állt, ám életnek belülről kevés jele szűrődött ki.
A
volt csendőrlaktanya (Keletterv) bontás előtti falait szemlélve az is megállapítható volt,
hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan
tulajdonosa.
2025. július 6. délutánján visszatértünk az épülethez, hogy rendes fényviszonyok között örökíthessük meg a főhomlokzatot. Cikkünk végén egy 10 évvel korábbi képet is bemutatunk ugyaninnen.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen mai futballarénája helyén egy igazi sportlétesítmény állt, amit az 1934. június 2. és 10. közötti országos verseny részeként avattak föl. Ez volt hazánk első földsánc-stadionja, az építésében pedig jelentős számú „ínségmunkaerő” vett részt. A lebontása 2013. január 29-én kezdődött. Az alábbi képen a Dienes-szakközépiskola kocsija és csoportja szerepel az 1970-es virágkarneválon, a Nagyerdei Stadionban.F. k.: Király Julianna
Abban a stadionban a DVSC focimeccsein kívül atlétikai és motorversenyeket, meg persze virágkarneválokat, úttörőavatásokat és Campus Fesztiválokat is lehetett tartani. Sőt, az 1950-es, 60-as években kertmozi is működött a tribünnél.
A stadion bontása akkor fejeződött be, amikor éppen betölthette volna a nyolcvanadik évét. Következzenek az újonnan elkészült sportkomplexum látképei. A létesítmény mindvégig szervesen beleilleszkedett a Nagyerdőbe, pedig 20 ezer férőhelyes volt. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal:
Ebben az összeállításban nemcsak a régi stadionról mutatunk be néhány fotót, hanem mellettük természetesen az új aréna építéséről és kész látványáról is található itt pár felvétel.
A beruházás annak a nagyszabású
fejlesztéssorozatnak a része, amelynek eredményeként megvalósult
az egyetem, valamint a klinika, a Köztemető, a parkerdő, a csónakázó és
a fedett uszoda is. Az átadási ünnepségsorozat művészi emlékplakettjeinek képeit V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra:
A cívisváros akkor korszerűnek számított stadionjának fő
tervezője Sajó István és Borsos József volt. Munkájuk
jellegzetessége a két maratoni kapu is, amiket – szintén egyedi
módon – debreceni klinkertégla burkolt.
Az 1980–90-es évektől egyre kevesebbet költöttek a komplexum állagmegóvására és felújítására (miként például a csónakázóra és a strandra is), és emiatt fokozatosan lepusztult ez a hajdani, szép sportfellegvár.
A régi stadion tervezője, Sajó István 65 éves korában, 1961. március 11-én hunyt el. Éppen az általa tervezett Nagyerdei Stadionban nézett futballmeccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az új létesítmény 2014. május 10-i avatásán az Újpestet fogadta a DVSC, és 3–1-re nyert.
Felhívjuk
a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják
a Debreceni Képeslapok fotóit
és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról,
akkor
az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga
után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!