Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: irodaház. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: irodaház. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 14., szombat

Miért bontották le a Hatvan utcán ezeket a kis házakat?

Debrecenben a Hatvan utca 8. és 10. számú, 714 négyszögöles telken, a Sajó István-féle bérház mellett megkezdődött a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság hatemeletes irodaházának építése – adta hírül 1966. március 15-én a Hajdú-bihari Napló. A cikk szerint a régi épületeket akkorra már lebontották, s teljes erővel folyt a munka, amelynek eredményeként „szerződés szerinti határidőre, 1967. július 1-re elkészül a városképet is igen előnyösen javító palota”. A Hatvan utca 8–10. szám lebontott épületei az alábbi muzeális felvételen láthatók egy 5-ös villamos társaságában:

A helyszín 1932-ben. (Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts)

Az új irodaház 300 vízügyi dolgozónak adott megfelelő munkahelyet. Ezáltal megszűnt az addigi Széchenyi utcai központban levő zsúfoltság, felszabadultak a Tengerész utcai és Vágóhíd utcai helyiségek is, és egy épületben kaptak helyet az igazgatóság dolgozói. A tudósítás így folytatódik: valóban egyik dísze lesz Debrecennek ez az épület, melynek homlokzati része előregyártott panelekből készül. A pillérek sötét betonburkolatot kapnak, a homlokzat burkolata pedig fehér tört parcellán betonburkolattal ékesedik majd. Az épület központi fűtéses lesz, melegvíz-szolgáltatásos és lifttel felszerelt. Az ablakok is modern megoldást kapnak, mert forgórendszerűek lesznek. Az irodaház lábazati földszintjét időálló klinker burkolja. A modern épületet a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat készíti. Az építkezési költség 8 millió 900 ezer forint, de az irodaházzal kapcsolatos teljes kiadás a tervezési és kisajátítási költségekkel együtt 10 milliót tett ki. A terv szerint 1966-ban már tető alá került az épület, a jövő évre csak a belső szerelési munkák maradtak. A zömmel előregyártott elemekből készülő helyiségek száma 139, a beépített térfogat 10 ezer 135 légköbméter volt.

1905-ben postázott képeslap az érintett helyről

A cikk kiemelte azt is, hogy a magas talajvíz miatt négyméternyi vasbetonlemez-alapozást kellett végezni. Sőt, a talaj átvizsgálásakor kiderült az is, hogy a beépítésre kerülő telken haladt át az az ősi patakmeder, amelyik a Déri Múzeum körzetében az elmúlt századokban még meglevő Pap-tónak a vizét vitte le a Tócó-patakba. A talajvizsgálatok pontosan megállapították az eliszapolódott, feltöltődött patakmeder helyét!

A mai homlokzattal. Fotó© Vass Attila Tamás Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 4., péntek

Utolsó képek a Wesselényi utcai csendőrlaktanyáról (Kelettervről)

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Wesselényiről 2025. VII. 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De most már ez szinte mindegy is, hiszen bontják a nagy múltú épületegyüttest. 

A múlt: belső front a lépcsőháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért volt ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. Íme szívszorító videónk, amelyet 2025. július 12-én készítettünk az épületegyüttes bontásáról:


A Keletterv utódja nem mellesleg évek óta már az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd alább.

A fenti házrész 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.
 
A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Korábbi cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz családok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tiszti laktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk. Gere Mihálynétól, aki szintén ott dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmérnök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, a Keletterv elődje.

A múlt: lándzsás kerítések. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tudott jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatta.
 
Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A múlt: udvari pihenőhely. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó állt, ám életnek belülről kevés jele szűrődött ki.

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Az Irinyi utcában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhatott a szemünk.

A múlt: autós emelvény az udvaron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) bontás előtti falait szemlélve az is megállapítható volt, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

A múlt: erkélyrácsok és zászlótartók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A múlt: erkély- és pincerácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 6. délutánján visszatértünk az épülethez, hogy rendes fényviszonyok között örökíthessük meg a főhomlokzatot. Cikkünk végén egy 10 évvel korábbi képet is bemutatunk ugyaninnen.

A főhomlokzat 2025. VII. 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További régi képek a csendőrlaktanyáról (Kelettervről) idelátogatva tekinthetők meg.

A múlt: a régi és új szárny közt. Fotó: © Debreceni Képeslapok


A még emelt tetejű kaszárnya, ami előtt Kossuth-szobor állt
Fotó: Ruttkay Pál, Magyar Rendőr

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 
Ikarus-trolival 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. június 4., szerda

Kovács Margit keramikusművész egyetlen nyilvános debreceni alkotása: a Szüret


Debrecenben is sokan kedvelik és tisztelik Kovács Margit keramikust és az alkotásait. Az igen termékeny és gyönyörű figurákat készítő művész 1977. június 4-én hunyt el, életének 75. évében. Hajdú-Bihar székhelyén a Szüret című, egyetlen nyilvános (1953-as) kompozíciója található, mégpedig a Piac és a Szent Anna utca sarkán lévő páternoszteres irodaházban. Azt, hogy milyen lenne a cívisváros, ha Kovács Margit vidám, színgazdag kerámiái díszítenék a közterületeket, itt mutattuk be sok fantasztikus felvétellel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kovács Margit: Szüret (1953)

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. június 19., szerda

A 20 éve bezárt Debreceni Dohánygyár 10 mai képen

A volt főnöki épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen nevét viselő dohánygyár a Vágóhíd utcai (Diószegi úti) ipartelepen 1887. október 25-én kezdte meg a termelést. Abban az évben adták át a Verestemplomot is. Legutóbb 2024. június 19-én jártunk itt, akkor készítettük e mostani képeinket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Mintha lakóház lenne. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A telep 1950-ben kapta a Debreceni Dohánygyár nevet.

A gyönyörű belső tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyárat a rendszerváltozás után egy német cég vette meg, amely végül 2004. május 1-jén megszüntette a termelést. 

Az egyik új irodaház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A telep ezután egy helyi vállalkozóé lett, aki a Lion Office Center nevű komplexumot alakította ki rajta. Nemcsak új épületeket húzott fel, hanem az eredetieket is nagyon szépen megóvta.

Múlt és jelen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A falak között az irodák, hivatalok mellett konditerem és vendéglő is működik.

Retro hangulat a volt gyárban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Átépítve, felújítva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Dohánygyár története ebben az összeállításunkban ismerhető meg részletesen, sok régi képpel.


Íme, egy kis ízelítő a svédasztalos étterem 2024. június 19-i finomságai közül:

Répatorta és jaffaszelet. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2023. október 31., kedd

A Wesselényi utcai csendőrlaktanya (Keletterv) titkai


Debrecenben a
 Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet (lásd az első képen) sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi-sarki épület egyik belső frontja a szép rácsos lépcsőházi ablaksorral. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. A titulus azonban immáron helytelen, mivel a cég utódja évek óta az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd az utolsó fotónkon.

A volt csendőrlaktanya régi és új szárnyai összekapcsolódásának látványa a Wesselényi utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.

A volt csendőrlaktanya díszoszlopos főhomlokzata 2023. október 30-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz csládok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tisztilaktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk.
Gere Mihálynétól, aki szintén a Kelettervben dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmernök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, ami a Keletterv elődje.

A volt csendőrlaktanya lándzsás kerítéseinek részlete az Irinyi utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tud jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatja. Mi 2023. október 30-án az ablakokból kukucskáltunk be pár helyiségbe.

Az udvari ablakokból látható műhely- és irodai részek a Keletterves időkből. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Az Irinyi-suli felőli Keletterves épületrészek a régi laktanya Irinyi utcai ingatlanrészein. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A volt csendőrlaktanya egyik belső terének régi pihenőhelye. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó áll, ám életnek belülről kevés jele szűrődik ki.

Retró kuka a csendőrlaktanya mögött, valamint míves kandeláber az épület előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Irinyi utában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhat a szemünk.

Autómosó-szerelő emelvény a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai szegletében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) falait szemlélve az is megállapítható, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

Erkélyrácsok és zászlótartók a volt csendőrlaktanya főhomlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Erkély- és pincerácsok a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai homlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi utca és a tér sarkán lévő falon egy óvatosságra intő sárga tábla is figyelmezteti az arra járókat. Ennek képe után a Kossuth-szobros idők ígért fotójával búcsúzunk ettől a helytől.

Sajnos a volt csendőrlaktanya rossz állapotban van, erre tábla is figyelmeztet. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A még emelt tetejű kaszárnya, ami előtt Kossuth-szobor állt
Fotó: Ruttkay Pál, Magyar Rendőr

2023. október 17., kedd

A Piac utcai 70 éves „átfordulós lift”

Debrecenben a Ferencz József úton pompázott a Pannonia Szálloda, ami sajnos teljesen megsemmisült a '44-es bombázásokban . A helyén (melynek a neve akkor már Vörös Hadsereg útja volt), 1953 óta áll egy nagy irodaház, ami az új megyeházának épült meg a régi palota mellett.

A felújítását követően immár szürke színű páternoszter 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kőlapokkal borított, modern stílusú, új épületről a korabeli útiköny is azt írta, hogy már az átadásakor se aratott osztatlan sikert. A ma már kormányhivatali központként funkcionáló objektumot mi is Debrecen „legcsodálatosabb épületei” közé választottuk. Szent Anna-sarki épülettel kapcsolatban az azonban vitathatatlan, hogy az előterét Kovács Margit gyönyörű kerámiája díszíti (lásd e cikk végén).

A korábbi megyeháza (ma kormányhivatal) látképe a szemközti Kaszanyitzky-házból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A páternoszter nem áll meg, menet közben kell
ki-beszállni. Fotó: 
© Debreceni Képeslapok
Sőt, itt működik egy különleges és leleményes találmány, a páternoszter is, amiből például az immár 50 éves DOTE Elméleti Tömbben található másik Debrecenben. A páternoszter-típusú örökmozgó liftek esetében nem egy vagy több kabin közlekedik le-fel egymástól függetlenül, hanem sok, kocsiszerűen összekapcsolva. Az épület aljára és tetejére érve vízszintesen haladnak vissza a le- vagy felfelé tartó irányba. Ezeken a szakaszokon a fülkék és az emberek sem fordulnak a fejük tetejére, mint például a régi vidámparki hajóhinta akrobatái. Az utasok már csak azért se, mert addigra el kell hagyniuk a kabint.
A fülkék folyamatosan, de lassan mozognak, tehát az embereknek eközben kell végrehajtaniuk a ki-belépés manőverét. A szerkezetet elsősorban az épület dolgozói használják, de természetesen az irodai ügyintézésre érkezett személyek közlekedését is segítik a hétszintes irodaházban. A tábla szerint 10 évesnél fiatalabb gyerekek és „testi fogyatkozásuak” nem vehetik igénybe.


Hasonló összeállításaink sok fotóval:

Kovács Margit Szüret című kerámiamozaikja az irodaház földszintjén. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított páternoszter 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok