Keresés ebben a blogban

2025. augusztus 29., péntek

Ma 50 éve kezdték gyártani Debrecenben a Traubisodát

A Debreceni Állami Gazdaság Traubisoda-üzemét 1975. augusztus 29-én avatták fel. Az ünnepélyes átadáson Nyerges János, a gazdaság igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük azokat az osztrák és olasz partnereket, akik segítettek az üzem létrejöttében. Elmondta, hogy nagy szükség volt az üzem létrehozására, hiszen eddig nem volt kielégítő az üdítőital-ellátás.  A Napló tudósítása szerint a beruházást igen rövid idő, 9 hónap alatt valósították meg. A megnyitó után Czakó Gyula építésvezető átadta az üzem jelképes kulcsát Nyerges Jánosnak, a Debreceni Állami Gazdaság igazgatójának, majd kitüntetéseket nyújtottak át azoknak a dolgozóknak, akik legtöbbet tettek az üzem mielőbbi átadásáért.

Az állami gazdaság. Fotó: IPK Vállalat, 1978

Egy másik cikk szerint a debreceni nagyüzem jelentős mennyiségben termesztett szőlőt is – a fő profil, a gyümölcs mellett –, amelynek egyik feldolgozási módja a Traubisoda-gyártás. A magyar élelmiszer-gazdaságban korábban az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdaság termelt, a kereskedelem pedig megvásárolta és értékesítette ezeket a termékeket. Az állami gazdaságban ezt a korábbi – nem túl kedvező – gyakorlatot szándékoztak megváltoztatni, amikor elhatározták, hogy bizonyos ágazatokban teljes vertikumot alakítanak ki, vagyis termelnek, feldolgoznak és értékesítenek is. A természetes alapanyagú, mindenféle tartósítószer felhasználása nélkül készült üdítők akkor is a nyugat-európai szabványnak megfelelő technológiával készültek.

Traubi a bringán. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Magyarországon osztrák licencia alapján, először 1971 augusztusában kezdték meg a Traubisoda üdítőital gyártását a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai üzemében.A külföldön akkor már népszerű, kellemes savanykás ízű üdítővel rövidesen megismerkedhetnek a hazai fogyasztók is – adta hírül a korabeli Napló. A nálunk is közkedveltté vált szénsavas szőlőlé gyártási licencét 1970 októberében vásárolta meg a badacsonyi gazdaság az osztrák Lenz Moser Haus cégtől, s nem egészen 10 hónap múlva már termelt a 17 millió forintos beruházással épült üzem. Sőt, 1972-ben már megközelítőleg 15 millió palackot töltöttek meg Traubival. Hazánkban később a Badacsonyin és a Debrecenin kívül a Kunbajai és a Csányi Állami Gazdaság is gyártotta ezt az üdítőitalt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 
Tíz évvel később. Cikk / Fotó: HBN

2025. augusztus 28., csütörtök

Múltidéző est a Piac utcai Kaszanyitzky-üzletről

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-féle üveg-porcelán üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte.

A messze földön híres kereskedés kirakata

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította.

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen boltról és a családról Kaszanyitzky András mesél a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában 2025. szeptember 9-én 17 órától. A részletes eseményleírás idelátogatva olvasható.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A beszélgetés díjtalanul tekinthető meg, azonban a szervezés könnyítése érdekében a házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Az összejövetel plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

További kereskedelmi összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 25., hétfő

Ma 30 éve mutatták be először együtt a Krisztus-trilógia festményeit a Déri Múzeumban

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.


A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Íme a mű a Déri Múzeum képeslapján:


Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ezt a három alkotását Munkácsy Mihály soha nem láthatta együtt. Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet):


Eredetileg csak az Ecce Homo volt a Déri Múzeum tulajdona. Az első jelentősebb változás 1993 nyarán következett be: az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum, valamint a nagypolitika stb. képviselői megegyeztek, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálása után az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol az 1993-as virágkarnevál programjaként láthattuk a Golgotát. Ilyen az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) Schiller Árpád 1985-ös képeslapján:

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, miután Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen.
Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, majd 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Végül a Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója:

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 23., szombat

Lubickolás a Nagyerdő fái közt


Debrecen legrégebbi strandja hol máshol is lehetne, mint a Nagyerdő öreg fái alatt? Generációk kedvence ez a hely, ahol sok ezren tanultak meg úszni, sültek pirosra, készültek az érettségire, vagy éppen ismerték meg életük párját.

A strand trambulinja, 1955. A képet Vértesi Ferencnek köszönjük

A Simonyi óbester kezdeményezésére létrehozott, hajdani fürdőházunk nagy utat tett meg, amíg egyre sürgetőbb lett az átépítése, korszerűsítése. 


Ebben az összeállításban a fénykorból és a végnapokból mutatunk be képeket az egykori fürdőről.

Az 1973-ban átadott tetőnapozós szolgáltatóház. Fotó: HBN

Itt például az évek óta nem működő fedett uszodánkat is láthatjuk:

A Pallagi úti épületek esti fényei 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

Az 1900-as évek közepén ez a látvány tárult fel a strandbelső felől a fedett uszoda és a kádfürdő környékén. A képeslap Bakó Irén ajándéka, köszönet érte. Fotó: Barasits Kiadó


A strand az 1950-es évek végén is még nagyon népszerű volt. Ez a felvétel a víztorony kupolájától készült. Fotó: Járai Rudolf


A 70 évvel ezelőtti látkép ilyen volt 2015-ben:

Az utolsó látkép. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti két felvételt kiegészítendő, rácsodálkozhatunk a 2020-ban átadott strand panorámájára is. Ekkor már teljesen más tárult fel a víztoronyból.

Az új strand. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Na de vissza a múltba, a következő üdvözlőkártya már az előzőhöz képest ellenkező irányból mutatja a hajdani pancsoló melletti termál medencét – sok növénnyel, tarka kabinajtókkal és piros víztoronykupolával. Fotó: Tulok Ferenc


Szintén egy idillikus emlék a termál medencéről, abból az időből, amikor még fűzfás szigetek adtak árnyat a lubickolóknak. Fotó: 70872-PANNÓNIA, 1967


A klinikák felőli öltözőépület mögött, az 1960-as évektől gondozott parkban relaxálhattak a vendégek. Bent büfé, bazár, fodrász, emeleti mozi és tetőnapozó is volt. Fotó: Csobaji Előd


Ilyen volt a kétméteres versenymedence az öltözőépületnél:

A volt úszómedence. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Nagyerdei Strand úszó-, gyógyvizes és dögönyözős medencéit 1973 és 1978 júliusából, a városi könyvtár felvételein az alábbi képeken idézzük fel. További csodás képekben a kezdetektől innen és a többi strandunk emlékeivel erre a képösszeállításra látogatva gyönyörködhetünk.


Az úszómedence mellett voltak a gyermekmedencék és a hullámmedence. A dátum szerint 1980-as képeslapon még az azóta leszerelt csúszda is látható. 
Fotó: Csobaji Előd


Elérkeztünk a trambulinos (négyméteres) medencéhez és a párjához, ami szintén egy pancsoló volt. 2002-ben mindkettőt betemették, s a helyükön nyílt meg az élményfürdő. Fotó: Horváth Zoltán


Az iménti medence hátsó széle a fedett uszoda és a régi vigadó felől. Az 1964-es pecsétet viselő felvételen még egy láblógatós napozófal szeli ketté a medencét. Ezt később kiszedték, és beüzemelték a szép emlékű dögönyözőt, melynek vízágyúi a 2002-es élményfürdő-építésig működtek. Fotó: Bakonyi Béla


Ha érdekelnek további régi szép képek a strandról, akkor látogass ide.

Ma itt van az élményfürdő. Fotó / Kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Stranddivat 90 éve. Fotók: Fortepan, Mészöly Leonóra, Gyöngyi

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Az élményfürdő. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. augusztus 21., csütörtök

Egy szép kút az Ötvenhatosok terén, ami még vizet is ad


Debrecenben a nyári hőségben kerékpároztunk a Böszörményi úton az amúgy nagyon szép, árnyas és jól használható bicikliúton, midőn megszomjazván arra döbbentünk rá, hogy elfelejtettünk vizet vinni. Sebaj – gondoltuk –, több nyomós kút is van a páratlan oldalban a panelek szervizútjainál a parkokban, és korábban pont láttuk, hogy az egyiket használják. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Jó állapotban van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2025. augusztus 20-i túránkon megnézett három csap közül sajnos egyiket se tudtuk vízadásra bírni. Ellenben a közeli Ötvenhatosok terén, a Délibáb áruházzal szemben észrevettünk egy negyedik szép nyomós kutat is. Próbálkozásunkat sikert koronázta, ugyanis a szerkezet bőséges friss szomjoltóval szolgál (mondjuk a kar nyomása felnőttként is elég nagy meló). Ez is kék színű, és mint a társai, a Mohácsi Vasöntödében készült. Ilyen több helyen is volt, például a Csapó utcai régi virágpiacon is. Működő is több létezik, mint például a Pallagi úti volt csónakázótó mellett. A baranyai üzem tetszetős emblémáit a többi oszlopon is feltüntették, s mindez az alábbi videónkban is megcsodálható:


Kapcsolódó összeállításaink:


A cső végén vödörakasztó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 20., szerda

Ma 64 éve adták át a Nagyállomás modern főépületét

A debreceni Nagyállomás modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte, és 1961. augusztus 20-án adták át a forgalomnak.

A központi várócsarnok. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1961

Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna a főépületnek. 


A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint ugyanis az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes:


Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A régi palotát pedig – a Napló korabeli cikke szerint – a terv szerint a november 15-ig kellett elbontani.

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útikönyvben

A régi palotát nem mellesleg 1902. július 14-én nyitották meg, és a díszes csarnokát is bombatalálat érte 1944-ben.

A Petőfi tér látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, a posta, valamint a resti, a munkásszálló és a tejivó egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg. Ehhez pedig az Uvaterv, a Fortepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül.

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével írjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A központi váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás főépületének központi várócsarnokában egyebek mellett a monumentális fali képek és a márványlapokban felfedezhető ősállatlenyomatok ejthetik ámulatba a betérőket.

A resti mellett egy szuper tejivó is működött az állomáson. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új „palotához” munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postahivatalról  is szuper külső-belső felvételek találhatók.


Megnéztük, a postai enteriőrben szerencsére ma is megvan a különleges márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult.

A Nagyállomás főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző cikkeink sok szép régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló tudósítása az átadásról

A 2025-ös virágkarnevál színpompás forgataga


Debrecenben ismét eljött a virágkarnevál ünnepe. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A 2025-ös virágkarnevál ezúttal sem egynapos volt, hanem már augusztus 15-én elkezdődött. A fenti videót a virágkarnevál előestéjén készítettük a Batala dobcsoportról a Piac utcán.

Külföldi művészcsoport. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most megosztott képeinket 2025. augusztus 20-án készítettük a Petőfi téren és a Piac utcán.


A fenti videónk is hűen adja vissza a fellépő művészeti csoportok lelkesedését.

Indulásra várva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parádén 12 virágkocsi csodálható meg a kétezer fellépő műsora közben. Ő itt Batman:


A felvonuló kompozíciók figuráin paripák, méhecskék, is testet öltenek, ugyanakkor a Szent Korona másában is gyönyörködhetnek a fesztivál látogatói.

Postás paripák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A táncosok produkciói is egyértelműen azt tükrözik, hogy nagyon készültek az ünnepi szereplésre.

Színpompás sokadalom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nézzük tovább a 2025-ös virágkarnevál szereplőit!

A Teva virágfigurája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő képen az a kocsi látható, amit „civilek” díszítettek fel a most ötéves Dósa nádor téren. 


Este az is kiderül, hogy a zsűri melyik kocsit és csoportot ítélte a legjobbnak.

A Vagyonkezelő kompozíciója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezen kívül még sok minden más is színesíti a napot (például esti menet és koncert), a 2025-ös Debreceni Virágkarnevál teljes programkínálata pedig az esemény honlapján ismerhető meg. A következő fotón a Szent Koronát ábrázoló virágkocsit örökítettük meg.

A Szent Korona. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hagyomány szerint a virágkocsik egy részét a következő napon a Piac utcán szokták kiállítani s ezáltal nyugodtan körbejárható és közelről szemügyre vehető. Reméljük, most is így lesz. Az alábbi három fotón még bepillanthatunk a 2025-ös virágkarnevál forgatagába, a 2026-os virágkarneváli hét programjai pedig idelátogatva tekinthetők meg. Jó szórakozást Mindenkinek!

Tündérek világa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

Debrecen és Nagyvárad kocsija. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Akkumulátorgyári kompozíció. Fotó: © Debreceni Képeslapok