Keresés ebben a blogban

2025. augusztus 29., péntek

Ma 50 éve kezdték gyártani Debrecenben a Traubisodát

A Debreceni Állami Gazdaság Traubisoda-üzemét 1975. augusztus 29-én avatták fel. Az ünnepélyes átadáson Nyerges János, a gazdaság igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük azokat az osztrák és olasz partnereket, akik segítettek az üzem létrejöttében. Elmondta, hogy nagy szükség volt az üzem létrehozására, hiszen eddig nem volt kielégítő az üdítőital-ellátás.  A Napló tudósítása szerint a beruházást igen rövid idő, 9 hónap alatt valósították meg. A megnyitó után Czakó Gyula építésvezető átadta az üzem jelképes kulcsát Nyerges Jánosnak, a Debreceni Állami Gazdaság igazgatójának, majd kitüntetéseket nyújtottak át azoknak a dolgozóknak, akik legtöbbet tettek az üzem mielőbbi átadásáért.

Az állami gazdaság. Fotó: IPK Vállalat, 1978

Egy másik cikk szerint a debreceni nagyüzem jelentős mennyiségben termesztett szőlőt is – a fő profil, a gyümölcs mellett –, amelynek egyik feldolgozási módja a Traubisoda-gyártás. A magyar élelmiszer-gazdaságban korábban az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdaság termelt, a kereskedelem pedig megvásárolta és értékesítette ezeket a termékeket. Az állami gazdaságban ezt a korábbi – nem túl kedvező – gyakorlatot szándékoztak megváltoztatni, amikor elhatározták, hogy bizonyos ágazatokban teljes vertikumot alakítanak ki, vagyis termelnek, feldolgoznak és értékesítenek is. A természetes alapanyagú, mindenféle tartósítószer felhasználása nélkül készült üdítők akkor is a nyugat-európai szabványnak megfelelő technológiával készültek.

Traubi a bringán. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Magyarországon osztrák licencia alapján, először 1971 augusztusában kezdték meg a Traubisoda üdítőital gyártását a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai üzemében.A külföldön akkor már népszerű, kellemes savanykás ízű üdítővel rövidesen megismerkedhetnek a hazai fogyasztók is – adta hírül a korabeli Napló. A nálunk is közkedveltté vált szénsavas szőlőlé gyártási licencét 1970 októberében vásárolta meg a badacsonyi gazdaság az osztrák Lenz Moser Haus cégtől, s nem egészen 10 hónap múlva már termelt a 17 millió forintos beruházással épült üzem. Sőt, 1972-ben már megközelítőleg 15 millió palackot töltöttek meg Traubival. Hazánkban később a Badacsonyin és a Debrecenin kívül a Kunbajai és a Csányi Állami Gazdaság is gyártotta ezt az üdítőitalt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 
Tíz évvel később. Cikk / Fotó: HBN

Utolsó „régi nyár” a Nagyerdei Strandon

Debrecen legrégebbi fürdőhelye 2017-ben élte az utolsó szezonját, 2020 nyara óta új strand fogadja ugyanis a vendégeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Móka az illatos vízben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagyerdei létesítménybe a régi korszak végének egyik forró napján látogattunk ki. 

Az öltöző felőli pancsoló. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pancsolómedencében a tarka-barka figurák kifejezetten kedves és vidám színfoltokként harmonizáltak a csempe okkeres árnyalatával. Az öltözőépület felőli helyen sokakban régi szép emlékeket idézhet a színes ajtajú kabinsor, valamint a régi víztorony is. Üdítő látványt nyújtott a sok fürdőző is!

A termálvizes gyógymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megvolt még a termálvizes medence is. Ennek a szigetei korábban még nem voltak leburkolva, hanem fák éltek bennük. Végül belső ülőhelyek és napernyők is voltak itt.

Az úszómedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan kerestek felüdülést az úszómedencében is. Volt egy olyan terv, hogy ez a rész a strand átépítése után is ilyen marad, de végül változott a terv, mindent leromboltak.

A hullámmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „hullámban” volt a leghidegebb víz, ennek ellenére a hőség a legbátrabbakat ideterelte. A gépházról anno csúszda nyúlt le, aztán a tetőt elkerített női napozóként lehetett használni.

Egy gyerekmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves játékszerek voltak a hullámmedence melletti gyermekpancsolóban is. Ugyanitt a faldekorációk is szimpatikusak, s láthatóan a kicsik is jól érezték magukat ebben a miliőben...


...ahol tehát az új strand 2020-as nyitása óta már egy teljesen más fürdőzőhely fogadja a víz szerelmeseit a NagyerdőbenHa érdekel további sok szép fotó a régi strandról, akkor látogass ide...

A látvány az öltözőből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:
Az új strand látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi úszómedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. augusztus 28., csütörtök

Múltidéző est a Piac utcai Kaszanyitzky-üzletről

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-féle üveg-porcelán üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte.

A messze földön híres kereskedés kirakata

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította.

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen boltról és a családról Kaszanyitzky András mesél a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában 2025. szeptember 9-én 17 órától. A részletes eseményleírás idelátogatva olvasható.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A beszélgetés díjtalanul tekinthető meg, azonban a szervezés könnyítése érdekében a házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Az összejövetel plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

További kereskedelmi összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 27., szerda

Az első debreceni kaszárnya: a pavilonlaktanya (1842)


Debrecen Sóház nevű városrészében található az egykori pavilonlaktanya. A szocialista időkben Bocskai István nevét viselő kaszárnya a Csengő utcai kapuján lévő dátum szerint 1842-ben épült. Ezt a helyet látogattuk meg a közelmúltban. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az ekkor készített fenti videónk elején is látszik, hogy a laktanyának a Vágóhíd utcai felüljáró felőli része meglehetősen romos, és az emeletén több ablaka is be van törve vagy be van deszkázva. A volt laktanya főkapujának jobb oldalán lévő rész többségében nem romos, ám itt található az a restaurálásra váró freskó is, ami anno a tiszti kaszinó „lovagtermének” mennyezetét díszítette.

A 39-es gyalogezred emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik dombormű tanúsága szerint a kaszárnya a Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott debreceni 39-es gyalogezred állomáshelye volt. Egy másik emléktábla arra figyelmeztet, hogy a II. világháború után ide tért vissza a Szovjetunióból 200 ezer magyar hadifogoly.

A Vágóhíd utcai felüljáró felőli szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületekben 2000. augusztus 27. óta a Debreceni Egyetem Kossuth-gimnáziuma működik, míg a Fényes udvarhoz közelebbi „pavilonokban” például a NAV és a KSH hivatalai. A laktanyaterületnek a Vágóhíd utcai felüljáró felőli sarkán eredetileg lovardák voltak, de ezeket lebontották, és még nem építették be.

A Bocskai-laktanya északnyugati őrtornya ma is áll (2023 tavaszi felvétel). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani katonai időkre egy meghagyott őrtorony is emlékeztet, mely az Alkotmány utcai lakóépületsor tömbbelsőjénél található. A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanyát itt mutatuk be.

Itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Emléktáblák a főkapu mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 25., hétfő

Ma 30 éve mutatták be először együtt a Krisztus-trilógia festményeit a Déri Múzeumban

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.


A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Íme a mű a Déri Múzeum képeslapján:


Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ezt a három alkotását Munkácsy Mihály soha nem láthatta együtt. Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet):


Eredetileg csak az Ecce Homo volt a Déri Múzeum tulajdona. Az első jelentősebb változás 1993 nyarán következett be: az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum, valamint a nagypolitika stb. képviselői megegyeztek, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálása után az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol az 1993-as virágkarnevál programjaként láthattuk a Golgotát. Ilyen az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) Schiller Árpád 1985-ös képeslapján:

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, miután Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen.
Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, majd 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Végül a Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója:

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 23., szombat

Lubickolás a Nagyerdő fái közt


Debrecen legrégebbi strandja hol máshol is lehetne, mint a Nagyerdő öreg fái alatt? Generációk kedvence ez a hely, ahol sok ezren tanultak meg úszni, sültek pirosra, készültek az érettségire, vagy éppen ismerték meg életük párját.

A strand trambulinja, 1955. A képet Vértesi Ferencnek köszönjük

A Simonyi óbester kezdeményezésére létrehozott, hajdani fürdőházunk nagy utat tett meg, amíg egyre sürgetőbb lett az átépítése, korszerűsítése. 


Ebben az összeállításban a fénykorból és a végnapokból mutatunk be képeket az egykori fürdőről.

Az 1973-ban átadott tetőnapozós szolgáltatóház. Fotó: HBN

Itt például az évek óta nem működő fedett uszodánkat is láthatjuk:

A Pallagi úti épületek esti fényei 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

Az 1900-as évek közepén ez a látvány tárult fel a strandbelső felől a fedett uszoda és a kádfürdő környékén. A képeslap Bakó Irén ajándéka, köszönet érte. Fotó: Barasits Kiadó


A strand az 1950-es évek végén is még nagyon népszerű volt. Ez a felvétel a víztorony kupolájától készült. Fotó: Járai Rudolf


A 70 évvel ezelőtti látkép ilyen volt 2015-ben:

Az utolsó látkép. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti két felvételt kiegészítendő, rácsodálkozhatunk a 2020-ban átadott strand panorámájára is. Ekkor már teljesen más tárult fel a víztoronyból.

Az új strand. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Na de vissza a múltba, a következő üdvözlőkártya már az előzőhöz képest ellenkező irányból mutatja a hajdani pancsoló melletti termál medencét – sok növénnyel, tarka kabinajtókkal és piros víztoronykupolávalFotó: Tulok Ferenc


Szintén egy idillikus emlék a termál medencéről, abból az időből, amikor még fűzfás szigetek adtak árnyat a lubickolóknak. Fotó: 70872-PANNÓNIA, 1967


A klinikák felőli öltözőépület mögött, az 1960-as évektől gondozott parkban relaxálhattak a vendégek. Bent büfé, bazár, fodrász, emeleti mozi és tetőnapozó is volt. Fotó: Csobaji Előd


Ilyen volt a kétméteres versenymedence az öltözőépületnél:

A volt úszómedence. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Nagyerdei Strand úszó-, gyógyvizes és dögönyözős medencéit 1973 és 1978 júliusából, a városi könyvtár felvételein az alábbi képeken idézzük fel. További csodás képekben a kezdetektől innen és a többi strandunk emlékeivel erre a képösszeállításra látogatva gyönyörködhetünk.


Az úszómedence mellett voltak a gyermekmedencék és a hullámmedence. A dátum szerint 1980-as képeslapon még az azóta leszerelt csúszda is látható. 
Fotó: Csobaji Előd


Elérkeztünk a trambulinos (négyméteres) medencéhez és a párjához, ami szintén egy pancsoló volt. 2002-ben mindkettőt betemették, s a helyükön nyílt meg az élményfürdő. Fotó: Horváth Zoltán


Az iménti medence hátsó széle a fedett uszoda és a régi vigadó felől. Az 1964-es pecsétet viselő felvételen még egy láblógatós napozófal szeli ketté a medencét. Ezt később kiszedték, és beüzemelték a szép emlékű dögönyözőt, melynek vízágyúi a 2002-es élményfürdő-építésig működtek. Fotó: Bakonyi Béla


Ha érdekelnek további régi szép képek a strandról, akkor látogass ide.

Ma itt van az élményfürdő. Fotó / Kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Stranddivat 90 éve. Fotók: Fortepan, Mészöly Leonóra, Gyöngyi

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Az élményfürdőFotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok