Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vonat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vonat. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 14., kedd

A régi szép Nagyállomás


Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

A vasutallomasok.hu adatai szerint a társaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot (perontetőt) is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a nagyközönség számára 1902. július 14-én nyílt meg.

A pályaudvar és az Ispotály-templom. V. Pákozdi Károly Zoltán, köszönjük!

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A képet a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve. Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.


Az iménti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:


A fenti gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

A Napló 1961. május 9-i cikkében ez jelent meg: Debrecenben abban az évben a legnagyobb arányú épületbontási munka a Nagyállomáson indult meg. Ez az épület igen szilárd, annyira, hogy amikor a bontáshoz az elmúlt években hozzákezdtek, robbantással döntötték a falakat. Most, hogy az új állomás épülete befejezéshez közeledik és egy részében már meg is kezdődött az irodák áthelyezése, újra hozzáláttak a régi állomás épületének bontásához. Most azonban már nem alkalmazzák a robbantásokat, hanem a lassú, de az építőanyagot jobban kímélő csákányos módot alkalmazzák.

A síneknél. Fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1940

A cikk rámutatott: az épületanyag felhasználása tekintetében ugyanis az a döntés alakult ki, hogy a régi épületből kikerülő és igen jó minőségű, nagy szilárdságú téglákat újból felhasználják. Csaknem 30 családi házat fognak felépíteni belőle. Mi tesszük hozzá, hogy vajon hol állnak ezek a házak?

A teljes palota


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Népkert a Nagytemplom és a Nagyállomás felől

2026. május 31., vasárnap

A vásártéri Kisállomás (1884–1991)

Debrecen egyik forgalmas helye (ami az volt a múltban is) a Segner tér. A városrészt előzőleg Bethlen Gábor térnek és Vásártérnek is nevezték. 1884-től innen lehetett vonatozni Hajdúnánásig, 1891-től pedig Füzesabonyig is. A két vonal közönségét a Debrecen–Vásártér állomás, azaz a Kisállomás szolgálta ki. Kapcsolata a Nagyállomással 1888-ra épült ki, amikor szárnyvonalat létesítettek a Kisállomáshoz a Hatvan utcán.

Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István, 1991

Béber László 1971-es leírása szerint mindez egy nagyobb tervnek, a Nagyváradot Debrecenen át Miskolccal összekötő transzverzális vasútnak a része volt. A téren fölhúzták a mázsaházat, mert addig sok volt a panasz a magánmérlegekre, és kijelölték a vásártér különböző részeit: a gabonapiacot, a bőr- és gyapjúvásárt, a mézvásárt. Sőt élő állatokat is lehetett kapni ezen a piacon – folytatta Béber László –, a mázsaház környékén bárányt és szopós malacot kínáltak. Debreceni vásárnak elmaradhatatlan része a fonatos sor, ezt a 2-es honvéd huszárok laktanyája mellett helyezték el. Forgalmas környék volt ez azelőtt is, és még inkább az lett, amikor 1884. október 5-én átadták a forgalomnak a nánási vasutat, hiszen ez nagy területet kapcsolt szorosan Debrecenhez. A heti három napon tartott, igen élénk hetivásárokon komoly terménypiac volt, hiszen Debrecenben már az 1880-as népszámlálási adatok szerint 49 önálló terménykereskedő működött. 

Kisállomás, 1962. Köszönjük a képet Pákozdi Zoltánnak

Ez idő tájt a ló- és baromvásártér is átkerült a Böszörményi útra, ideje volt tehát közúti vasúti összeköttetést teremteni ezekkel a vásárterekkel. Így indult meg a Hatvan utcán a baromvásártérig a lóvasút. A lóvasút építését egy tősgyökeres cívis, Balla Mihály kezdeményezte, akit nyilván az ősi debreceni kalmárszellem ösztökélt. A század első évtizedében aztán a Petőfi térről a Nyugati utcán át megindult egy újabb helyi érdekű vasút. Először csak Hajdúsámsonig, később pedig Nyírbátorig közlekedett, vasárnap délutánonként telve szabadságról bevonuló, búsan nótázó katonákkal. A szénapiaccal szemközt, a Hatvan utca sarkán a hírhedt, Vörös Ökör kocsma adott naponta dolgot a rendőrségnek, mellette békés együttélésben működtek a rossz hírű házak és a zsákból, sőt szakajtó kosárból áruló terményes kofák. A vasútvonal kerítése tájékán vadásztak áldozatokra a „hol a piros, itt a piros” játékosok meg a tárcadobálók, nyugodtabb napokon pedig a külvárosi fiúk vették birtokukba a teret, rongylabdát rúgdosva a mély porban. Egyelőre a körvonalak is bizonytalanok, az azonban bizonyos, hogy ez a városrész lendületes fejlődésnek csak a vasútvonal kihelyezésével indulhatna. De hát ezt már a század eleje óta hangoztatjuk, s úgy látszik, hamarabb eltűnik az ősi piac, mint a fiatalabb vasútvonal – fogalmazott Béber László az 1971-es cikkében.

Vásártér, 1938. Fortepan / Fóris–Vastagh

MÁV Debreceni Igazgatósága jó előre értesítette az utazóközönséget a Napló hasábjain is, hogy „a Debrecen–Füzesabony és a Debrecen–Tiszalök vasútvonal Debrecent érintő szakaszait 1991. június 2-tól az új nyomvonalra helyezi át. A régin a vasúti forgalomnak vége. Június 2-án 0 órától a Vásártér mint állomás és a Kertváros mint megállóhely többé nem funkcionál. Megszűnik. Az új állomás az új nyomvonalon a Tócóvölgy nevet viseli. A végső pályamunkálatok miatt Debrecen–Macs és Debrecen–Hajdúszentgyörgy állomások között 1991. május 31- én 7.15 órától június 1-jén 24 óráig vonatok helyett autóbuszok állnak az utazók rendelkezésére.” Az évtized végén az – akkorra már csak egy romos hajléktalantanyává lett – Kisállomás-épület lebontásának is elérkezett az ideje. A Segner tér emlékezetes létesítményei közé tartozott az 5-ös villamos is (mely 1973-ig közlekedett), valamint a Kisállomás mögötti, szintén lebontott Syposs-villa.

A Kisállomás helye napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. május 28., csütörtök

A 115 éves felüljáró a debreceni Vágóhíd utcán

Debrecen legrégebbi felüljárója a Vágóhíd utcán 1910 óta álló vasúti híd. Ez szolgálta ki a dohánygyár, Loki-pálya, Zsibogó, továbbá húsüzem és persze a Barnevál stb. óriási forgalmát és a ma sem kicsi mértékű közlekedést. Fotók, videók© Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Faraktár utca felől. © Debreceni Képeslapok

Így szinte kész csoda, hogy még egyáltalán létezik. Főként, hogy 1911 márciusától 50 évvel ezelőttig, 1975 nyaráig a 4-es villamosok is ezt a felüljárót használták. Tekintsd meg róla a videónkat: 


Viszont a létesítmény már elég rozoga, így 2023 novembere óta súlykorlátozás vonatkozik rá. Az akkori híradás szerint a távlati elképzelés az, hogy új felüljárót építenek, aztán pedig lebontják a mostanit. Emiatt örökítettük meg alul-felül a létesítményt, a vasúti és a közúti forgalmát, valamint az eredeti rácsait, megmaradt kandelábereit és téglafalait is.


A fenti, második videónkban az is megcsodálható, hogy milyen az, amikor teherszerelvények és KISS emeletes vonat halad át a Vágóhíd utcai felüljáró alatt.

A temetői csőszház felől. Fotó© Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felüljáró 2024 márciusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:

2026. május 11., hétfő

Az elpusztított szabadságtelepi vasúti megálló

Debrecen egyik szép, elfeledett vasúti épülete a szabadságtelepi (eredeti nevén nyilas-telepi) megállóhely kis dombján magasodott, a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal részeként, a Hétvezér utcai átjáró és a Karácsony Sándor Általános Iskola közelében. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Egy kis vonattal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasutallomasok.hu adatai szerint a megállót 1927. május 15-én nyitották meg. A lépcsőzettel, továbbá boltívekkel és díszes oszlopokkal is ellátott házat annak idején olyan nevezetességek övezték, mint például a Szent István Király Katolikus Templom, valamint a Járműjavító.

A ház hátulról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdanán igen szemrevaló és fontos létesítményről azért írunk múltidőben, mert a MÁV 2014-ben lebontatta. 
A sorsára hagyott, gondozatlan és lakatlan épület akkor már sajnos kihasználatlan, romos, szemetes volt, és kétes egyének vették birtokukba. De mint a fotódokumentumaink is bizonyítják, nem volt menthetetlen, akárcsak az egykori Nagyállomás-palota sem! 

A gömbölyded oszlopok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasónk, Bíróné Tünde így írt az emlékeiről a hozzászólásában: „Gyermekkoromban sok időt eltöltöttem az épületben, ugyanis a mögötte lévő iskolába jártam. Egy szolgálati lakás is volt mellette, valamikor szép, rendezett környék volt. Talán vaskályhával fűtöttek a váróteremben. A váróterem környékén gyönyörű kis virágoskert is volt tulipánokkal és egyéb virágokkal. Milyen sokan elfértünk ebben az épületben békességben!”

A megálló felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További muzeális fotók idelátogatva tekinthetők meg az épületről, valamint a napjainkban is megállóként működő hely mai arcáról. És azt tudta, hogy a nyilas-telepi (szabadságtelepi) megálló épületének van egy párja Halápon? Ezt így örökítettük meg a közelmúltban:

A halápi testvér 2012-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt a fentiek kapcsán érdemes megemlékezni arról is, hogy a nyírábrányi vasútvonalnak a szabadságtelepihez közeli Nagycserén is van megállója. Ennek régi épületéről a Fortepan is őriz egy szép felvételt 1940-ből.

Nagycsere, 1940. Fotó: Fp. / Kókány Jenő

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Egykor és 2026. május 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. március 25., szerda

Aládúcolták az 1910 óta álló felüljárót a Vágóhíd utcán

8X7 hatalmas álló fémidom. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Debrecenben a Faraktár utcai felüljáró lépcsőlezárása után egy másik meghökkentő eset történt: aládúcolták a cívisváros legrégebbi felüljáróját, az 1910 óta álló Vágóhíd utcai felüljárót, mint egy régi házat, ahol félő, hogy leszakadnak a gangok. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A most megosztott képeket és videót 2026. március 25-én készítettük. A létesítmény már eddig is elég rozoga volt, s emiatt 2023 novembere óta súlykorlátozás vonatkozik rá. Az akkori híradás szerint a távlati elképzelés az, hogy új felüljárót építenek, aztán pedig lebontják a mostanit. Ezúttal, miként a képeken is látható, 8-szor 7 darab óriási álló fémidomot erősítettek a felüljáró alá a sín fölötti részen.

Az úttest alatti felület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink: 


Emberek a hídon. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A felüljáró 1938-ban. Fotó: Fortepan / Orosz Heléna

2026. március 9., hétfő

A XII-es páncélvonat debreceni útja 1970 márciusában

A páncélvonat. Képforrás: Loero.hu

Debrecen nagy ünnepséggel köszöntette a „legendás hírű XII-es páncélvonatot, a Tanácsköztársaság egykori, sok dicsőséget szerzett harci eszközét”, ami Hajdú-Biharban is körutat tett 1970. március 8. és április 9. között. A XII-es páncélvonat pontos mását a Diósgyőri Gépgyár KISZ-fiataljai készítették, s 1969. március 21. óta járta az országot. A vonat a Békés megyei Füzesgyarmatról érkezett hozzánk, elsőként Biharnagybajomba.

A képeslapot Jávorszkyné Ginda Enikőnek köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló korabeli cikke szerint a berendezésében helyet kaptak azok a fényképek és írásos dokumentumok, melyek ismertetik az eredeti vonat 133 napos útját, s tájékoztatnak azokról a csatákról, melyekben észt vett. Egy másik kiállítási kocsi a Magyar Vörös Hadsereg mai utódja, a Magyar Néphadsereg katonáinak az életét mutatja be. Ebben a kocsiban az egyik képen felismerhették Debrecen egyik katonai alakulatának páncélvonat kori KISZ-titkárát, aki éppen egy vándorzászlót vesz át 1965-ben. A vonat két évig járta az országot, s a cikk szerint a személyzete, parancsnoksága nagy szakértelemmel mutatta be a kiállítást minden érdeklődőnek. A biharnagybajomi ünnepélyes fogadáson a község szinte összes úttörője részt vett. A sok érdeklődő előtt Ancsi Pálné, a Békés Megyei Úttörőelnökség tagja adta át a vonatot dr. Alberth Bélánénak, a KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága titkárának.


A páncélvonat április 9-ig Hajdú-Bihar minden vasútvonalán végigment, s a tiszteletére Debrecenben a Nagyállomáson rendeztek nagyszabású ünnepséget 1970. március 22-én. Mindeközben a szerelvény részlegvizsgáját a MÁV Püspökladányi Vontatási Főnökségén 6 szocialista brigád 48 tagja végezte el munkaidőn túl, társadalmi munkában, s „ezzel hozzájárultak a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny sikeréhez is” – lásd mindezt az alábbi cikkmásolatban:


Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 22., vasárnap

Így közlekedtünk Debrecenben az 1960-as években


Debrecenben 50–60 évvel ezelőtt a villamosok és a kerékpárok, meg persze a gyaloglás voltak a fő helyi közlekedési eszközök. Autó még akkor is nagyon kevés volt, ugyanakkor lovas szekerek is poroszkáltak az utakon (ezek a járművek 1961 óta ki vannak tiltva a belvárosból, pl. a lócitromok miatt). A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Kirándulóbuszok az Aranybika Hotelnél, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Összeállításunkban a Fortepan debreceni kollekciójából válogatunk. A fenti képeken a Vörös Hadsereg és a Dimitrov utca sarkának jelenete látható, aztán pedig az Aranybika előtti turistabuszok.

A Vörös Hadsereg útja páratlan oldalának forgalma a Simonffy-saroknál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A következő felvétel a korabeli főutca esti életét eleveníti fel, majd pedig a Bengálik is besiklanak a múltból...

Esti életkép korzózókkal a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Bengáli villamos a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Taxi a Vörös Hadsereg útja és a Dimitrov utca sarkán, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Váti

Rendőrségi Trabi szélvédőmosása a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Gyalogosok a Vörös Hadsereg útján a tanácsháza előtti zebrán és járdán. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1970

Az Aranybika alatti villamosmegálló 1965-ben. Fotó: Fortepan / Márton Gábor

Az 50–60 évvel ezelőtti fotósok a belvároson túli életetet is dokumentálták, lássuk ezeket!

A 4-es villamosok 1962-ig a Kossuth utcán át mentek a Vágóhíd utcára. Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1961

Négyes villamos a Béke útján, az Attila térnél. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr, 1962

A Béke útján itt volt a 4-es villamosok végállomásaa. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A formálódó Petőfi tér és az új Nagyállomás szintén hálás témákkal szolgált, szuper képek születtek.

A még macskaköves Petőfi tér. Fotó: Fortepan / Váti, 1966

Élet a Petőfi téri nagy zsinagóga helyére épített szalagháznál, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Váti

A Petőfi téri villamosforduló 1961-ben. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

A Nagyállomás új főépületének építése a régi palota elé, 1961. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A következőkben az Egyetem tér és az Új élet park után még távolabbi városrészekbe kirándulunk.

Tanári Merci a Kossuth-egyetem főépülete előtt, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Skoda az Új élet parki Ifjúság utcai kanyarban, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv

Benzinkút és vendéglő az István út és a Déli sor sarkán, 1962-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Skoda a Monostorpályi úti konzervgyár előtt, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az utolsó képeken a repülőtér és a hajdani Vámospércsi úti Kondorosi Csárda elevenedik meg...

Csehszlovák kisrepülő és katona a reptéren, 1967-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Lovas szekér a Vámospércsi úti csárdánál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr