Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vállalat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vállalat. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 15., szerda

A berettyóújfalui tejporgyár

A Debrecent is ellátó Hajdú Megyei Tejipari Vállalat Berettyóújfalui Tejporgyárát 1976. április 15-én avatták fel. Borda Jenő igazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük Szabó Istvánt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökét, Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterhelyettest, dr. Simka Istvánt, a tejipari vállalatok vezérigazgatóját, majd dr. Koroknai Sándor, a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat igazgatója számolt be az új gyár építésének munkálatairól.

Az egykori gyárépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A HB Napló cikke szerint a szarvasmarhaprogram keretében 1973–74-ben jelentkező hirtelen megnövekvő tejtermelés feldolgozását a vállalat nem tudta minden esetben biztosítani, emiatt szükségessé vált, hogy a megye területén nagy teljesítményű tejporgyár épüljön. Ez két ütemben történt. Először megépült a tejporgyár, a kazánház, a kompresszorház, a raktárépület, az olajtároló és a lefejtő állomás. A tervek rekord idő alatt realizálódtak, 1973 őszén kezdődött az építkezés, 1974 februárjában kezdődött az új gyárszerelése, s 1974 októberében már beindult a tejporgyártás. Ezután került sor a régi üzem rekonstrukciójára. Ez a folyamatos termelés mellett ment végbe szakaszosan. A Hajdú Megyei Tejipari Vállalat koordinálásával 21 kivitelező dolgozott a rekonstrukció végrehajtásán. Eközben a cég gondot fordított arra, hogy tökéletesítse a tejgyűjtő hálózatot, javítsa kapcsolatát a termelőkkel, a mezőgazdasági üzemekkel. Az új üzemben naponta 180–200 ezer liter tejet lehetett feldolgozni. A gyár feladata – megfelelő alapanyag esetén – 4600 tonna tejpor gyártása volt, s emellett 10–15 ezer liter városellátó tej biztosítása. Az üzem 1970-ben 36,7, majd 1975-ben már csaknem 50 millió liter tejet vásárolt fel. A gyár termelési értéke 1970-ben 227 millió forint volt, 1975-ben pedig már 330 millió forint. Zsíros tejport 1970-ben 38 vagonnal, 1975-ben 228 vagonnal gyártottak az üzemben, sovány tejporból pedig 1970-ben 44, 1975-ben 184 vagonnal termeltek. A gyár termelési értéke 1970-ben 12,4 millió forint, 1975-ben 26,2 millió forint volt. Felszólalt Kovács Sándor miniszterhelyettes is, és elmondta, hogy a gyár a tejfeldolgozás biztonságát teremti meg, csökkenti a valutaigényes fehérje importját, s lehetővé teszi a tejipari melléktermékek porítását, amit takarmánytápként lehet forgalmazni. Az iparfejlesztése mellett szükségszerű a gyűjtő- és hűtőhálózat bővítése és fejlesztése. Az új gyár gépeit Csehszlovákiából importáltuk, s az üzem hazánk egyetlen szocialista importból származó tejporgyára. A beruházást a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat a saját hatáskörében valósította meg 136,5 millió forint értékben. A gyártelepen ma már nem folyik tejipari termelés.

Az egykori gyárépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 4., szombat

Volt egyszer egy Göcs


Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán. Régi fotók: Vencsellei István, 1977

Gyártelep és a munkáskolónia

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

A volt irodaház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

Könyvtár, óvoda és a Keleti-parti víkendház

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

Egy szépen felújított épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték a Szabadság útjára, valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

Aluljáró a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti Szupermen emlékeztet az épületek előtti parkolóban. De érdemes megnézni az 1972-es dátumot viselő vasúti aluljárót, valamint a közeli lakótelepen található Göcs-bunkert is.

A Sport Étterem építése 1977-ben
Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. március 6., szerda

Új kerékpárút Debrecen, Macs, a BMW-gyár, konténerfalu és Józsa között


Debrecenben már sok bringás felfedezte, hogy a 33-as főút mentén egy terebélyes kerékpárút-hálózat elemei épültek meg. Úgy is vehetjük, hogy ez a bicikliút a Füredi és Balmazújvárosi úti kerékpárutak egyenes folytatása a belterületen túlra. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Ez az út ugyanis immár nemcsak Kismacsig visz, hanem tovább az épülő autógyárhoz is, onnan pedig Józsára is átruccanhatunk (a részleteket lásd lentebb). A gyár beruházása már gőzerővel zajlik, nagy a jövés-menés, és sok gépjármű is parkol a hatalmas iparterületnél.

Kismacs túlsó határában ehhez a jelzőtáblához érünk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A menetidő például a Bem tértől – Kismacs, az autógyár és Józsa érintésével – vissza a Bem térig megközelítőleg 2 óra (tempótól, széltől stb. függően).

A gyártelep parkolói előtt magasodó látványtervek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kiterjedt, hatalmas gyár középső részlete a parkoló felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyártelep előtt kiépültek a buszmegállók is, és például március 4. óta innen mennek a Nagyállomásig és vissza a 20 E jelű autóbuszok.

Az új buszmegállók a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyárnál jobbra fordulva, és továbbra is az új kerékpárúton suhanva hamarosan megpillanthatjuk az üzemeket építő vendégmunkások konténerfaluját is. A bicikliút mellett nemcsak a csarnokokat, hanem érdekes árkokat, kiömlőket és susnyásokat is megfigyelhetünk (lásd további képeinken).

A külföldi vendégmunkások konténerfaluja 2024. március 6-án, a gyártelep felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az asztfalcsík e szakaszán tekerve a sarki új elektromos alállomáshoz jutunk, onnan pedig már egészen a józsai Rózsavölgy utcához érünk. A bicikliút a 2024. márciusi ottjártunkkor nem vitt tovább, ám pánikra semmi ok: onnan a 35-ös főútra, a józsai Rózsás Csárda utcájára is hamar kiszökkenhetünk. 

Vizesárok és kiömlő a biciliút mellett, a konténerfalu vonalában (a kép hátterében a gyár). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azon pedig ismét kiépített bringaút van, mely elvisz például a debreceni Böszörményi út és Balmazújvárosi út kereszteződéséig, ahonnan megintcsak megannyi további helyre tekerhetünk biztonságos körülmények között. Minapi túránkon sok kerékpárossal találkoztunk ezen az úton. Jó szívvel ajánljuk másoknak is, hogy tekerjenek egy nagyot, és ismerjék meg az (épülő) autógyárat és a környezetét, valamint Debrecen e külső városrészeit!

A buszmegálló és a trafóállomás közötti susnyás 2024. március 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. december 24., vasárnap

A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyára volt


Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán.

Részletek a gyártelepből és a munkáskolóniából. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

Az egykori csapágygyár külső, utoljára megépült irodaháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

A könyvtár, az óvoda és a Keleti-főcsatornán kialakított víkendház. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

A hajdani Göcs egyik szépen felújított és működtetett létesítménye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték többek között a Szabadság útjára (a mai Kassai útra), valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

A volt Göcs egyik romos, törött ablakú gyárépülete a sok közül, 2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

A felirat szerint 2022-ben 50 éves aluljáró a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század című ,,Szupermen"-szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti „Szupermen” emlékeztet az épületek előtti parkolóban. Ha érdekel a volt kefegyárunk története is, akkor látogass ideA Debreceni Ruhagyár históriája pedig itt idézhető fel sok fotóval. DBKL

A Sport Étterem építése 1977-ben. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.