Debreceni Képeslapok: 1945

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1945. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. szeptember 26., péntek

A Bartók Béla út

Debrecenben a Bartók Béla nevét viselő út az 1945. szeptember 26-án elhunyt zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató előtt tiszteleg, és a Böszörményi utat köti össze a Kisállomás utcával. Ezt a helyet látogattuk meg 2025. szeptember 24-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kórháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az út híres létesítményei közé tartozik a Mester utcai református gyülekezet temploma, valamint a kórház is. Ezek vonalában volt az utolsó földalatti kerek illemhely, amit immár nemcsak bezártak, hanem lebontottak, és az ottjártunkkor éppen építkezés zajlott a helyén. Nem mellesleg az út neve 1948-ig „Pozsonyi” volt.

Balról volt az „ufóvécé”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bartók Béla nevét Debrecenben az úton kívül nemzetközi kórusverseny, valamint az Aranybikához tartozó emeleti díszterem is őrzi. A művészt sokrétű kapcsolat fűzi Debrecenhez. Tóth Pál leírása szerint Bartók 1906-ban indult népdalgyűjtő útra, melynek második állomása Debrecen volt. Itt találta meg Szűcs Marcsa énekét, és több melódiát is ezen a környéken jegyzett fel. Sőt, 1925. november 3-án a Budapesti Filharmónia Zenekar kíséretével az 1904-ben komponált rapszódiáját mutatta be az Aranybikában. Aztán 1931. március 1-jén önálló estet adott, majd 1939-ben Zathureczky Endrével is volt szonátaestje ugyanitt. Ezeknek a hangversenyeknek a tiszteletére nevezték el a szálloda nagytermét végül Bartók Teremnek.

A régi katonai kórház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A templom és a Malom Hotel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. február 3., hétfő

Koszorúzással emlékeznek Görömbei András irodalomtörténészre

Debrecen Város Díszpolgára, Görömbei András (1945–2013) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, idén lenne 80 éves. A debreceni Kölcsey Központban 2021-ben tiszteletére avatott emléktáblán az a Szent Márton püspöknek tulajdonított idézet olvasható („Non recuso laborem” – Nem vonakodom a munkától), amely a professzor munkásságának és éthoszának jelmondata is volt.

Görömbei András (1945–2013). Fotó: Wikipédia

Hiszen Görömbei András egész életében tanárként, kutatóként, a határon túli magyarság szószólójaként, debreceni lokálpatriótaként egyaránt magas színvonalon és fáradhatatlanul dolgozott. „Minden igaz írás cselekvés és ítélet” – fogalmazott saját értelmezői pozícióját illetően is Sütő András, Nagy László, Nagy Gáspár, Csoóri Sándor monográfusa. „Példaember” volt Görömbei András, ahogyan pályatársa, Imre László irodalomtörténész nevezte.

Csoóri Sándorral 1988-ban. (Helytörténeti Fotótár)

2025. február 5-én, szerdán, születésének napján 16 órakor koszorúzással emlékeznek tisztelői a kiváló irodalomtörténészre a Kölcsey Központ első emeletén elhelyezett emléktáblánál. Görömbei András munkásságát Baranyai Norbert, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének adjunktusa méltatja. A közös főhajtásra a szervezők minden érdeklődőt, tanítványt, kollégát, olvasót szeretettel várnak.

Kiss Tamással 1986-ban. (Helytörténeti Fotótár)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. január 18., csütörtök

Valami nagyon nem stimmel ezen a 80 évvel ezelőtti debreceni képeslapon. Észreveszed, hogy mi a baj vele?

Debrecen fő jelképével, a Nagytemplommal és a belvárossal is megesik olykor az a csúfság, hogy fordítva, tükörállásban szerepel lapokon. A lenti üdvözlőkártyán látszólag minden rendben, és egy békés, bárányfelhős délelőttön készülhetett a II. világháború előtt.

Igen ám, de akkor a Kossuth-szobor miért nem a Nagytemplom jobb oldalán található, hanem a túlvégénél, a Kereskedelmi Akadémia felől? És mit keres ott a püspöki palota is, ahelyett, hogy a Hatvan utca felől látnánk? A Hatvan utca helyén a Református Főgimnázium és az Uránia Mozi palotái magasodnak, viszont az ő eredeti felüket a Református Kollégium foglalja el. Mindennek a tetejébe a Nagytemplom se a Csapó utca felé fordul, hanem inkább a Széchenyi utca felé... Egy szó, mint száz, itt is valami fatális nyomdatechnikai hibának / vétségnek lett áldozata az amúgy remek felvétel, s ezáltal pedig a bolondját járatták a debreceniekkel és a városba látogatókkal is.

Ilyennek kellene lennie a fotónak helyes állásban. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Vagy mégsem, hiszen a lap forgalomba került, és a jámbor cívisek a mellékelt ábra szerint még fizettek is érte. Az efféle hibás képeslapokért manapság már vagyonokat is elkérnek, ahogy a bélyegek esetében se ritka az ilyesmi. Olyannyira, hogy hasonló kártyát hatezer forintért is szoktak árulni a börzéken. A Barasits „jóvoltából” kiadott kártyát 1945. október 16-án szövegezte meg egy bizonyos Sanyi, aki Tiszacsegére küldte sorait „Nagys. Vigh Margitka III. polg. Isk. tanuló” részére. Levelében a férfiú elnézést kért a kis hölgytől, amiért régen jelentkezett, és ezt azzal indokolta, hogy szokatlan volt neki a nagy város. Nos, nekünk is elég szokatlan a város látványa egy ilyen fotón...

DBKL

Keresés ebben a blogban