Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szellem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szellem. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. július 29., hétfő

A dicsőbb napokat is megélt debreceni Malév-reptér

Debrecen egyik szellemtanyája a Mikepércsi úton található. Ez az egykori Malév-repülőtér, amit legutóbb 2024. július 28-án látogattunk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az egykori váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az epreskerti repülőteret 1946. március 29-tól a Maszovlet üzemeltette, 1954. november 26-tól pedig a Malév. Dr. Moys Péter múltidézése szerint az utolsó belföldi menetrend szerinti repülőjárat éppen a debreceni volt. Ezt 1969. március 15-én szüntették meg, a debreceni repülőtér azonban még évekig a Malév, majd az LRI kezelésében kitérő repülőtérként működött. Az archív fotó forrása: a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, további régi képek ebben a cikkünkben láthatók.

Li–2-es gép az epreskerti reptéren

Íme videónk erről a kísértettanyáról, ahol az ottjártunkkor millió legyet kellett hessegetnünk a törmelékek, gazok és megannyi hulladék között lépdelve:


Az épület a régi szép időkben nagy váróteremmel, meteorológiai és irányítási irodával is rendelkezett. Olvasóink tanulságos visszeemlékezései erre az összeállításunkra látogatva eleveníthetők fel róla.

Feldúlt iroda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A hátsó traktus. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. április 10., szerda

Malév-kísértettanya a debreceni reptér mellett

A Mikepércsi út végén megbújó, pusztuló ingatlan főkapuja. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Mikepércsi út végénél, a repülőtér és a volt lokátorállomás területe között bújik meg egy romos, elhagyott ingatlanegyüttes az útkanyar fái, vadhajtásai mögött. Ide kukkantottunk be 2024. április 10-én, amikor is sajnálattal állapíthattuk meg, hogy nem mi vagyunk az első látogatók a pusztuló szellemházban. Üveg nélküli ablaknyílások, szeméthalmok, összefirkált falak, lyukas kerítések tárultak a szemünk elé. Ezt örökítettük meg az alábbi videónkban és a most megosztott képeinken.


Kedves Olvasóinkat arra kértük, hogy aki korábban itt dolgozott, vagy járt itt, az ossza meg velünk az emlékeit és az élményeit e kísértettanyáról itt vagy a Facebook-oldalunkon. Jobbágy György így fogalmazott: „A bunkerben voltam telefonközpontos 1985–86-ban. 12/24/48 órás váltásban a Bocskai-laktanyából. A rövidfilmen látható épületek részei az akkori meterológiai állomás épületei lehetnek a bunker közvetlen közelében!? A bunkerből oda jártam át barátnőmmel találkozni, mert odáig bejöhetett! Milyen szép volt!” Szarka Imre leírta: „Ez az épület a Malév épülete volt, nagy váróteremmel, meteorológiai és irányítási irodával. A belföldi repülés megszünte után a Malév kitérőreptere volt. Az épületet az LRI üzemeltette.”

Az elhagyott telep egyik belső tere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme Nicol Barbara Reem hozzászólása is: „Nekem nagyapám dolgozott ebben az épületben a Malévnak, sokat voltam itt! Mai napig előttem van a berendezése a váróteremnek a piros fotelekkel. A kert nagyon ápolt, rendezett volt, tele virággal! A bejárattól jobbra volt a helikopter-leszálló, a váróterem ablakai erre és a kifutópályára néztek. Nagyon menő hangulata volt az épületnek, a rengeteg üveg, az érdekes alaprajz és a még menőbb berendezés mind hozzájárult. Cserébe nyáron pokoli meleg volt bent, mert akkor még fák nem voltak, csak rózsák meg más virágok. A bejárat mellett az épületig két oldalt nyírt sövény volt, pici, illatos, fehér virágú. Szép emlék, szomorú jelen!” Álljon itt a továbbiakban dr. Moys Péter múltidézése is, amely szerint „1969. március 15-én megszűnt az utolsó belföldi menetrend szerinti repülőjárat is, a debreceni. A debreceni repülőtér azonban még évekig a MALÉV, majd az LRI kezelésében kitérő repülőtérként működött.”

Az épületegyüttes utcanévtáblája a főhomlokzat összefirkált falán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 5., péntek

Széljárta kísértettanyák, lakatlan romok Debrecenben

Az egykori 217-es számú Kanyar Büfé a Rakovszky és a Faraktár utcák sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az 1956-os forradalmat egyesek szerint a vagongyári melósok robbantották ki
Don-kanyar becenevű kocsmában, miután az „egy vodkától erős vagy és bátor” alapon
jól felöntöttek a garatra... Bármi is az igazság, az tény: a Faraktár utcai (akkori nevén Április 4. utcai) műintézmény épülete ma már sokkal inkább elszomorító, semmint búfelejtő. Az 1990-es években még működött benne egy meglepően korán nyitó hörpintő, és volt benne műszaki bizományi is, de aztán mindkettő lehúzta a rolót. A ház évtizedek óta üres és eladó.

A Piac utca 8. szám alatti főhomlokzat 2023. október 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lesújtó állapotban van az egykori Debreceni Kereskedő Társulat díszes palotája is a Piac utca 8. szám alatt. Az épületrész a megyi könyvtár 2007-es Bem térre költöztetése óta üres, egyre romosabb. A freskók restaurálásának és a főépület felújításának, hasznosításának tervét 2018 augusztusában jelentette be a polgármester, de ez azóta se valósult meg.

Az Arany ember Piac utca 59. szám alatti leponyvázott háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosának egyik legszomorúbb sorsú épülete a Piac utca 59. szám alatt áll – 4 éve immár láthatatlanul. Omlásveszély miatt ugyanis 2020 április közepén egy nagy, dekorált ponyvát húztak a gazdagon díszített, patinás házra. A szebb napokat látott palota eredetileg a város egyik hajdani leggazdagabb embere, Steinfeld Mihály (az „Arany ember”) nevét viseli.

Amikor még látható volt a Piac utca 59. szám alatti barna Steinfeld-ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kassai út egyik büszkesége a Főnix Aréna. Mondják erre is, hogy több életet is elbírna, de itt most inkább a mellette lévő, száraz medencére hívnám fel a figyelmet. A szökőkútját ugyanis a létesítmény 2002-es átadása óta alig láthattuk működni – úgyhogy aki tud róla valami biztatót, az kérem, jelezze. Hiszen hangulatos színfoltja lehetne a környéknek ez a csobogó, főként kánikula idején.

Többnyire sajnos nincsen víz a Főnix Aréna és a Hódos közötti szökőkútban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Medgyessy sétány legszebb villájáról már ejtettem szót korábban. Van ott azonban a körút felől sajnos egy másik épület is (az 1. szám alatt), ami szintén több figyelmet igényelne. De leginkább renoválást, őrzést és rendes lakókat – a mostani állapota ugyanis igencsak elkeserítő.

A nagyerdei Leveles Csárdát a napokban festették le, és kicserélték a kerítéselemeit. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem mellékes az se, hogy például az a külföldi turista, aki kilátogat oda, az nemcsak a ködszínházat és a Békás-tavat látja, hanem ezeket a mellőzött, törődés nélküli, feltört és omladozó épületeket is...

A Medgyessy sétány 1. szám alatti villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Örvendetes hír viszont, hogy elkezdődött a Leveles Csárda rendbetétele. A 2024. január 4-i túránkon azt tapasztaltuk, hogy lefestették a falait, és fémlapokra cserélték a rácsos kerítéselemeket. A közelben található Régi Vigadóban továbbra se láttunk életet.

A Medgyessy sétány 3. szám alatti villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bartók Béla út elején, a templom mögött, a Honvédtemető utca sarkán lapult Debrecen utolsó földalatti kerek nyilvános illemhelye. Ez a „bunkerbudi” roppant sajnálatos módon szintén elhagyatottan, évtizedek óta lezárva és meglehetően romos állapotban leledzett, végül ezt is lebontották...

A Bartók Béla úti illemhely romjai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Basahalom a Vértesi úton található, és többek között arról nevezetes, hogy 1660-ban a Debrecent sarcoló Szeidi Ahmed basa (aki Szoboszlót is ostromolta) itt vert tanyát. A régi mondás szerint akinek a köldökét nem a Basahalmon belül vágta el a bába, az csak jöttment.

Méltatlan állapotban Debrecen egyik fő történelmi emlékhelye, a Basahalom is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom mellett nemrég még szép tájékoztatótábla állt, amiről hasznos információkat lehetett megtudni az iméntiekről is és a kunhalmokról is. Ezt a táblát is széttörték... Pillantsunk be az apafai egykori MÁV-kaszárnya épületegyüttesébe is! Ennek az évek óta elhanyagolt objektumnak egy részében ma lőjátékokat űzhetnek a kalandvágyók.

Az apafai egykori MÁV-kaszárnya egyik épülete 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Igazi szellemtanya a Vágóhíd utcai katolikus temető is. A felüljárónál áll az egyetlen megmaradt (1873-ban emelt) kriptája, a Reviczky-mauzóleum, amivel az a gyalázat is megesett már, hogy előbb szemétgyűjtő „volt”, majd pedig hajléktalanok költöztek bele. Mellette a 114 éves híd alatti átjáró is riasztó!

A Vágóhíd utca melletti kripta. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A néhai Ilia de Riska romkastélya a Sámsoni út mellett található. A művész soha be nem fejezett építménye egyelőre szintén az enyészet martaléka – pedig kiváló alternatív túrahely (lehetne).

A Riska-romkastély a Sámsoni út mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Riska-romkastélynál Dombostanya felé véve az irányt, a városrész határában fedezhetjük fel a 600 éves gótikus templom maradványait az egykori Parlagon. A tornyos kilátónak is helyet adó, organikus emlékművet Rácz Zoltán tervei alapján emelték. Sajnos sok látogató ezt a kiváló túraállomást sem becsüli meg, így folyamatosan pusztul ez a páratlan kincsünk is.

A dombostanyai emlékhely, még viszonylag épen. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vágóhíd utcai „aluljáró”, amikor még nem szedték fel a síneket. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2017. április 19., szerda

Szellemtanyák 4.0

Debrecenben az 1956-os forradalmat egyesek szerint a vagongyári melósok robbantották ki
a Don-kanyar becenevű kocsmában, miután az „egy vodkától erős vagy és bátor” alapon
jól felöntöttek a garatra...


A Vagongyár egykori bölcsődéjének kapuja a korszak jellegzetes mozaikfiguráival és az építés emléktáblájával

Bármi is az igazság, az tény: a Faraktár (akkori nevén Április 4.) utcai műintézmény épülete ma már sokkal inkább elszomorító, semmint búfelejtő. Az 1990-es években még működött benne egy meglepően korán nyitó hörpintő, és volt benne egy műszaki bizományi is, de aztán mindkettő lehúzta a rolót. A ház évek óta üres és eladó.

Az egykori 217-es számú Kanyar Büfé a Rakovszky és a Faraktár utcák sarkán

A Rakovszky utca túlsó végén egy valamikori gyönyörű Klébelsberg-féle iskolaépület bújik meg az ecetfák egyre nagyobb sűrűjében. Korábban a Bocskai-iskola alsósai is itt tanultak, aztán ez lett a dolgozók általános iskolája, majd rövid ideig az egyetem speciális orvoscsapata használta. A kinti gyepet egy évekig ott parkolt autós tette tönkre. Parkjában állt Debrecen egyik legnagyobb építészének, Borsos Józsefnek a mellszobra, akinek a nevét a szomszédos kollégium is viseli. Vajon miért nem látni életet ebben az ingatlanban se?

A valamikori szép iskolaépületek az Ótemető és a Rakovszky utcák sarkán
(a kapunál már be se lehetett látni a nagy dzsumbujtól)

E kísértettanyától ha továbbgurulunk a Kassain, akkor máris ott vagyunk az Apafi utcában, ahol szintén évek óta eszi az enyészet az egykori Váci Mihály Középiskolai Kollégiumot. A hatemeletes épületegyüttes egy szép, nagy parkban áll, ahol sportpálya és étkezde is van, és előttem már mások is rávilágítottak arra, hogy kezdeni kellene vele valamit. Debrecenben is nagy az igény a kis rezsijű szociális bérlakásra...

Üres és eladó a Váci-kollégium jól felszerelt épületegyüttese is

A Kassai út egyik büszkesége a Főnix Csarnok. Mondják erre is, hogy több életet is elbírna, de itt most inkább a mellette lévő, száraz medencére hívnám fel a figyelmet. A szökőkútját ugyanis a létesítmény 2002-es átadása óta alig láthattuk működni – úgyhogy aki tud róla valami biztatót, az kérem, jelezze. Hiszen hangulatos színfoltja lehetne a környéknek ez a csobogó, főként kánikula idején.

Többnyire sajnos nincsen víz a Főnix Csarnok és a Hódos közötti szökőkútban

A karnyújtásnyira lévő Medgyessy sétány legszebb villájáról már ejtettem szót korábban. Van ott azonban a körút felől sajnos egy másik épület is, ami szintén több figyelmet igényelne. De leginkább renoválást, őrzést és rendes lakókat – a mostani állapota ugyanis igencsak elkeserítő. Nem mellékes az se, hogy például az a külföldi turista, aki kilátogat oda, az nemcsak a ködszínházat és a Békás-tavat látja, hanem ezeket a mellőzött, törődés nélküli, feltört és omladozó épületeket is...

Aki a Simonyi úton érkezik a Nagyerdőbe, rögtön ezt az elhagyott villát látja a Medgyessy sétányon

Előzmények: szellemtanyák a belvárosban.

Cikk és fotók:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

(Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!)