Debrecen egyik legrégebbi fogadója a Halápi Csárda, ami 1778-ban épült meg Köhler György tervei szerint (eredetileg nádtetővel) az egykori marhahajtó és sóút, a mai 48-as főút mellett. Itt vezet be földút a Zsuzsi-vonat végállomásához, valamint a Hármashegyi-tóhoz.
 |
| A 48-as főút felől érkezők ezt látják elsőként a viharvert csárdából. Fotók: © Debreceni Képeslapok |
Az, hogy milyen volt a Halápi Csárda 60 évvel ezelőtt, amikor vendéglő, vegyesbolt és tejbegyűjtő is működött benne, Béres András / Déri Múzeum fotóján idézhető fel erre a linkre kattintva.
A legenda úgy tartja, hogy a népies klasszicista stílusú, tornácos, masszív épületegyüttesben kialakított búfelejtőbe annak idején Kazinczy, Petőfi és Rózsa Sándor is betért. A híres-hírhedt betyár például a fokosát a mennyezet gerendájába vágta, majd leült inni, legalábbis így maradt meg a história.
 |
| A Halápi Csárda főhomlokzata az összetört cégtáblával, 2023-ban. Fotók: © Debreceni Képeslapok |
Ugyanakkor mendemondák keringenek arról is, hogy a betyárok menekülése érdekében a csárda pincéjéből két alagút is kivezetett az erdőben lévő – vélhetően a tatárjáráskor épített – földvárba. Úgy hírlik, hogy az egyik 50, a másik 150 méter hosszú volt, ma már azonban nincsen nyomuk. Facebook- hozzászólóink között azonban van, aki állítja: a csárda háta mögött lévő erdő alatt végig alagutak voltak. A csárdapincében volt az ajtó. Jó pár éve az erdőt elkezdték mögötte kitermelni, beszakadt a nagy gép alatt a föld. Az alagút elágazik két irányba. Egy másik hozzászóló azt is felidézte, hogy gyerekként az édesapja mutatta meg, hogy az erdőben is voltak bunkerkijáratok.
Erdődy Zoltán pedig így írt: „A 90-es években sokat megfordultam benne. Sajnálom, hogy ilyen állapotban van. Azt viszont nem értem, hogy mivel müemlékvédelem alatt áll, a tulajdonost hogy nem kötelezik a felújításra vagy legalább az állapotmegőrzésre? Az alagút/alagutak legendája viszont igaz! Saját szememmel láttam a lejáratát, a söntésböl nyílt, le a pincébe, onnan a domb alá folytatódott. Voltam is benne, de pár méter után be volt omolva. Később – gondolom a balesetveszély miatt – befalazták. A befalazás nyomai szerintem ma is láthatók a pince bal oldali falán, és ütésre kong, tehát üreges. A másik alagútról is hallottam, de annak létezése bizonytalan.”
 |
| 2012-es szép téli fotó a csárda árkádjáról és a még ép cégtáblájáról. Fotók: © Debreceni Képeslapok |
A létesítmény tulajdonosa
2019-ben azt nyilatkozta, hogy az épületegyüttest korhű állapotában állítják helyre, és autentikus csárdaként üzemeltetik. Ez egyelőre sajnos nem valósult meg. Összeállításunk végén 2012 telén készített, szép havas képeket mutatunk a Halápi Csárdáról. Abban az időben a fogadónak (ami 2023-ban tehát már 245 éves) még megvoltak a nyílászárói és a kinti padjai is, s mindemellett a cégtáblája se tört össze. Ekkor még az üzemeltető személye is olvasható volt rajta.
Hasonló összeállításaink sok régi képpel:
DBKL
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| 2012-es kép a csárdáról, amikor még nagyjából egyben volt, és a pincéjébe is le lehetett menni. Fotók: © Debreceni Képeslapok |
