Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Halápi Csárda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Halápi Csárda. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 9., szombat

Dobos-pavilon, Krizsán-bolt, Szabó-fotó, Halápi Csárda, Aranybika belseje, 5-ös tuja mementója... a Ti képeiteken

Debrecen régmúltjáról és a 40–50 évvel ezelőtti életéről osztottak meg velünk újabb muzeális képeket, képeslapokat Kedves Olvasóink levélben, hozzászólásban, illetve a Debreceni Képeslapok idővonalán. Ezekből a szemezgetve, elsőként a Bakó Irén által küldött Dobos-pavilont idézzük meg.


Így írt róla: „Böngészés közben találtam rá erre a képre az egyik oldalon. A Dobos pavillon látható rajta fénykorában, amikor még Budapesten állt és üzemelt. 1885-ben készült róla ez a felvétel, az Országos Általános Iparkiállításon építették fel  a Városligetben, a mai Ajtósi Dürer sor és Stefánia út sarkánál. Ismerjük a történetét, innen került a mi Nagyerdőnkre, amelynek hosszú ideig felejthetetlen szórakozóhelye volt a XX. század első évtizedeiben. Megragadott ez a kép, mert a debreceni helyszínen sosem készült róla ilyen minőségű felvétel.”


A fenti rajzot Barbócz Erzsébet készítette a Fazekas Mihály Gimnázium fenséges belsejéről, amikor 1981-ben az intézmény diákjaként éppen ügyeletes volt. Köszönjük ezt a képet is!


A harmadik képet Feketéné Katika küldte a Halápi Csárdáról, azt is jelezve, hogy anno sokat vásárolt, kávézott, üdítőzött ott, tejet hordott oda, sőt, még flipperezett is olykor. Mint írta, a hely 1993-ig élte a fénykorát. Járóka Ferenctől a Thaly és a Darabos utca sarkán állt ház kapcsán ezt a szép családi képet kaptuk, s azt fűzte hozzá, hogy „a közös képen a dédszülők, papám és tesóm a dédszülői ház bejárata előtt, ahol volt egy kis kert is”.


Járóka Ferenc a Szabó-fotóban készített, egyik gyerekkori fényképén

A hajdanán a Krizsán-féle boltnak, illetve a Szabó Fotónak is helyet adott épületről Gáspár János mellékelte a felvételét, amelyet a bontása előtt készített a híres házról.

A Thaly és a Darabos utca sarkán állt ház emléke. Fotó: © Gáspár János

Bányai Sándor az Aranybika Hotel belsejéről osztott meg képeket az olvasóinkkal.

Az Aranybika régi szárnyának lépcsőháza Józsa János díszablakaival, 2017 nyarán. Fotó: © Bányai Sándor

Az Aranybika hallja a tervező Hajós Alfréd mellszobrával és emléktáblájával, 2017 nyarán. Fotó: © Bányai Sándor

Davidesz Elek az egykori 5-ös villamos Böszörményi úti mementójáról, egy síncsonkról töltött fel képet a hozzászólásához. Szombathy Era pedig azt mutatta be, hogy a hajdani Cserkész-tó területén futó út mentén friss ültetésű facsemeték találhatók. Köszönjük ezt is!

Az egykori 5-ös villamos síncsonkja a Böszörményi úton. Fotó: © Davidesz Elek

Olvasóifotó-összeállításunk előző része itt csodálható meg. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

Facsemeték a hajdani Cserkész-tó helyén. Fotó: © Szombathy Era

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. október 28., szombat

A romosan is gyönyörű Halápi Csárda

Debrecen egyik legrégebbi fogadója a Halápi Csárda, ami 1778-ban épült meg Köhler György tervei szerint (eredetileg nádtetővel) az egykori marhahajtó és sóút, a mai 48-as főút mellett. Itt vezet be földút a Zsuzsi-vonat végállomásához, valamint a Hármashegyi-tóhoz.

A 48-as főút felől érkezők ezt látják elsőként a viharvert csárdából. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az, hogy milyen volt a Halápi Csárda 60 évvel ezelőtt, amikor vendéglő, vegyesbolt és tejbegyűjtő is működött benne, Béres András / Déri Múzeum fotóján idézhető fel erre a linkre kattintva

A legenda úgy tartja, hogy a népies klasszicista stílusú, tornácos, masszív épületegyüttesben kialakított búfelejtőbe annak idején Kazinczy, Petőfi és Rózsa Sándor is betért. A híres-hírhedt betyár például a fokosát a mennyezet gerendájába vágta, majd leült inni, legalábbis így maradt meg a história.

A Halápi Csárda főhomlokzata az összetört cégtáblával, 2023-ban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor mendemondák keringenek arról is, hogy a betyárok menekülése érdekében a csárda pincéjéből két alagút is kivezetett az erdőben lévő – vélhetően a tatárjáráskor épített – földvárba. Úgy hírlik, hogy az egyik 50, a másik 150 méter hosszú volt, ma már azonban nincsen nyomuk. Facebook- hozzászólóink között azonban van, aki állítja: a csárda háta mögött lévő erdő alatt végig alagutak voltak. A csárdapincében volt az ajtó. Jó pár éve az erdőt elkezdték mögötte kitermelni, beszakadt a nagy gép alatt a föld. Az alagút elágazik két irányba. Egy másik hozzászóló azt is felidézte, hogy gyerekként az édesapja mutatta meg, hogy az erdőben is voltak bunkerkijáratok.

Erdődy Zoltán pedig így írt: „A 90-es években sokat megfordultam benne. Sajnálom, hogy ilyen állapotban van. Azt viszont nem értem, hogy mivel müemlékvédelem alatt áll, a tulajdonost hogy nem kötelezik a felújításra vagy legalább az állapotmegőrzésre? Az alagút/alagutak legendája viszont igaz! Saját szememmel láttam a lejáratát, a söntésböl nyílt, le a pincébe, onnan a domb alá folytatódott. Voltam is benne, de pár méter után be volt omolva. Később – gondolom a balesetveszély miatt – befalazták. A befalazás nyomai szerintem ma is láthatók a pince bal oldali falán, és ütésre kong, tehát üreges. A másik alagútról is hallottam, de annak létezése bizonytalan.”

2012-es szép téli fotó a csárda árkádjáról és a még ép cégtáblájáról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A létesítmény tulajdonosa 2019-ben azt nyilatkozta, hogy az épületegyüttest korhű állapotában állítják helyre, és autentikus csárdaként üzemeltetik. Ez egyelőre sajnos nem valósult meg. Összeállításunk végén 2012 telén készített, szép havas képeket mutatunk a Halápi Csárdáról. Abban az időben a fogadónak (ami 2023-ban tehát már 245 éves) még megvoltak a nyílászárói és a kinti padjai is, s mindemellett a cégtáblája se tört össze. Ekkor még az üzemeltető személye is olvasható volt rajta.


Hasonló összeállításaink sok régi képpel:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2012-es kép a csárdáról, amikor még nagyjából egyben volt, és a pincéjébe is le lehetett menni. Fotók: © Debreceni Képeslapok