Debrecenben 1975. október 3-án szinte mindenkit egy dolog foglalkoztatott: a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának mérkőzése, amelyen a következő meccstől függetlenül már elnyerhette a bajnoki címet. Az aranyérem esélye már az 1975. október 3-i összecsapás előtt, szeptember 28-án felcsillant, miután „idegfeszítő küzdelemben D. Dózsa – Bp. Honvéd: 22–21 (11–11)” lett az eredmény.
Az 1975-ös bajnoki évad utolsó debreceni hazai mérkőzése október 3-án kivételesen délután fél 4-től volt a Mikes Kelemen utcai Kisstadionban. A bajnokság küszöbén álló Dózsa a Pécsi MSC együttesét fogadta, amely a kiesés elkerüléséért küzdött. A Hajdú-bihari Napló cikke szerint aznap délután már jóval a kezdés előtt lezárták a pénztárakat, mivel ember ember hátán tolongott a nézőtéren. A 8 ezer szurkoló kitörő éljenzéssel fogadta a bemelegítésre pályára lépő Dózsa csapatát, a DVSC és a DMTE labdarúgói pedig virággal köszöntötték az együttest.
Az Ökrös István szakedző által vezetett D. Dózsa a Szabó
– Lukács L.,
Gottdiener, Kormos, dr. Süvöltős, Varga, Sárközi – csere: Pócsi, Mészáros, Molnár, Kordás, Takács összeállításban szerepelt. A mérkőzést Vass és Bódi
vezette.
Varga István már az első percben megszerezte a vezetést a Dózsának... – végül pedig eldőlt, hogy bajnokságot nyert a belügyi csapat: D. Dózsa – Pécsi MSC: 30–23 (16–10). A Dózsa azért lehetett bajnok a következő fordulótól függetlenül is, mivel a vetélytársa, a Bp. Honvéd 27–22-re kikapott a Szondi SE-től. Húsz év után nyert ismét debreceni együttes magyar bajnokságot ebben a sportágban, a férfiak mezőnyében pedig először.
A krónikák szerint a mérkőzés lefújása után a bajnokcsapatot éljenező szurkolók elözönlötték a játékteret. Debrecenben még az idősebb emberek sem emlékeznek olyan ünneplésre, amilyenben részesítették a szurkolók a bajnokságot nyert Debreceni Dózsa csapatát. Határtalan volt az öröm, a mérkőzés lefújása után a Dózsa-játékosok testi épsége forgott veszélyben, amikor a pályát elözönlő szurkolók ölelgették, szorongatták, a levegőbe dobálták a debreceni játékosokat, és pillanatok alatt lecibálták róluk a mezeket, amiket darabokra tépve vittek haza emlékül. Később a szurkolók csoportokban vonultak végig a város utcáin, és éltették a Dózsát, a bajnokcsapatot.
A pazar történethez tartozik az említett utolsó forduló is, amely már nem veszélyeztette a Debreceni Dózsa 1975-ös bajnoki címét. Ez a mérkőzés október 6-án volt a Tatabánya ellen, ahol a rivális 28–23-ra győzött a mieink ellen. A vendéglátók virágcsokorral köszöntötték a debreceni bajnokcsapatot. A D. Dózsa megszerezte a jogot arra is, hogy 1976-ban a Bajnokcsapatok Európa Kupájában képviselje a magyar színeket. Az egy következő történet, hogy 1978-ban a Magyar Kupát is elhódította a csapat.
(E cikkünk archív fotóit a Fórum Debrecenben megrendezett 2020 októberi tárlaton, valamint a Hajdú-bihari Napló korabeli számaiból repróztuk.)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
