Keresés ebben a blogban

2023. október 7., szombat

A Hal köznél „kelt életre” a 200 évvel ezelőtti Debrecen


Debrecenben ismét egy régi városkép „elevenedett meg”. A legújabb ilyen kompozíció a Hal köz és a Bajcsy utca közötti átjáró falán csodálható meg, és a csaknem 200 évvel ezelőtti cívisvárost ábrázolja egy céhlevél alapján. Viszontláthatjuk rajta az új Református Kollégiumot és Nagytemplomot, valamint a Kistemplom, a Szent Anna és az Ispotály-templom tornyait is. Születése a következő fotón látható.

Debrecen eddigi falfestményei:
A látkép festése közben a Grafik Trafik alkotói, 2023. október 6-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. október 6., péntek

Hol sírjaik domborulnak: a debreceni Hősök Temetője


Debrecen egyik katonai, háborús nyughelye, a Hősök Temetője (más néven a Honvédtemető) a csigekerti Honvédtemető utca 36. szám alatti parkban és a Csige-halmon található. Az általunk 2023. nyarán meglátogatott, gyönyörű sírkert az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak is fontos debreceni emlékhelye – hangsúlyozza az egykori Debreceni Művelődési Központ múltidéző leírása.

A Hősök Temetőjének északkeleti parcellája a főkapu mellett, 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leírás szerint Szabó Márton mezőrendőr kapitány a régi járványtemetőnél kialakított közös sírba temettette el az 1849. augusztus 2-i, debreceni ütközet 112 honvéd és 634 orosz áldozatát. Itt temethették el azt a mintegy ezer oroszt is, akik a járványkórházakban hunytak el 1850. július 23-ig.

„Honvédek, névtelen félistenek nyugszanak itt” – hirdeti a márvány emlékmű. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemető egyik központi alakja a „Haldokló oroszlán” című szobor, ami 1899 óta ott található a mauzóleum főlépcsőjén. A korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait, valamint a debreceni Csokonai Színház eredeti szobrait is megalkotta. A Hősök Mauzóleuma 1932-ben nyílt meg Lechner Jenő és Szontágh Pál építészek tervei alapján.

A Csige-dombra épített mauzóleum hátsó része 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemetőt az I. világháborúban, 1915. január 20-án nyitották meg a Debrecenben elhunyt katonák számára, Hősök Temetője néven. A leírás szerint a több ezer itt nyugvó közé már a háború alatt 61, majd 1953-ban további 17 német katonát is eltemettek.

A mauzóleum fémkapuit ilyen koszorús bajonettek is díszítik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

leírás kitér arra is, hogy 1943-tól a II. világháború áldozatai számára ismét használatba vették a Hősök Temetőjét. Az idetemetett német katonákat 2014-ben exhumálták, és a budaörsi Német Katonai Temetőbe vitték. A létesítményt a városi képviselő-testület 1945. május 25-én záratta be hivatalosan, azóta a katonákat is a Köztemetőben temették el.

A Haldokló oroszlán című kőszobor a mauzóleum főlépcsőjén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség továbbá az is, hogy a 3. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékműve 1961 és 1987 között szintén a Honvédtemetőben állt. A katonát ábrázoló, hatalmas szobor napjainkban a Kossuth Laktanyában található, eredetileg pedig (1940 májusától) a mai Nagy Lajos király tér volt a helye. Végül, visszatérve a Honvédtemetőhöz: a sírkert díjtalanul látogatható a nyitva tartási időben.

A fiatalon elhunyt Vitéz Bessenyei Lajos pilóta főhadnagy sírköve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az I. világháborúban elhunyt katonák emlékműve a temető nyugati végében. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kettővel fentebb bemutatott pilótasír felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ahol hős honvédeink megütköztek az óriási cári túlerővel


Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1849. augusztus 2-i ütközet harcmezeje a Nagysándor-halommal és -emlékművel (jobbra az orosz hadifogoly-temető)

Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Nagysándor-obeliszk felirata így hirdeti a magyar honvédek dicsőségét. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József  el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog.

A Nagysándor-halom melletti orosz hadifogoly-temető és a főkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található. Ott a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla magasodik, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, a neveiket feltüntető, arany betűs emlékfalak fogadják az utókor főhajtóit. A tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. A különös emlékművet Ősbudai Rácz Béla tartalékos főhadnagy, a fogolytábor volt parancsnoka emeltette.

Az orosz katonák emlékművének felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:
Az orosz hadifoglyok temetőjének emlékfalán az ott nyugvók nevei is olvashatók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debrecenben, 1915-ben elhunyt orosz hadifoglyok emlékműve a hasonló stílusú
Nagysándor-halom és -obeliszk közelében. Fotó: 
© 
Debreceni Képeslapok

2023. október 3., kedd

A régi Kölcsey meseszép mozaikfala volt (1983–2003)

Debrecenben a 20 éve lebontott Kölcsey művelődési központ színházának egykori látogatói nemcsak az előadásokban lelhették kedvüket, hanem a létesítmény emeleti előterét díszítő csodálatos, nagy műalkotásban is. A kompozíción rendkívüli részletgazdagságban és mesés színvilággal elevenedett meg Csokonai Vitéz Mihály alakja, történelmi kora, a költészete és annak világa.

A Méla Tempefői című Berki Viola-mozaik részlete. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

A Méla Tempefői című 60 négyzetméter felületű, muránói üvegmozaik képet Berki Viola (1932–2001)  Munkácsy-díjas, Érdemes művész, kiskunhalasi származású festőművész 1983-ban készítette az akkor már 5 éves intézmény számára. Gyönyörű szülötte azonban sajnos nem sok időt tölthetett a helyén, mint ahogyan a művelődési központ sem: a Naplóban megjelent cikkem szerint a Kölcsey 2003-as lebontása után a leszedett alkotás a kiskunhalasi Thorma János Múzeumba került a restaurálást követő kiállítása érdekében. A kép a Magyar Államé, a vagyonkezelői jogát a halasi önkormányzat gyakorolja.

A Méla Tempefői című mozaik a Kölcsey emeletét díszítette. Nagyításért kattints a képre! Repró: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Méla Tempefői című Berki-mozaik részlete. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

Ma 48 éve lett bajnok a Debreceni Dózsa

Debrecenben 1975. október 3-án szinte mindenkit egy dolog foglalkoztatott: a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának mérkőzése, amelyen a következő meccstől függetlenül már elnyerhette a bajnoki címet. Az aranyérem esélye már az 1975. október 3-i összecsapás előtt, szeptember 28-án felcsillant, miután „idegfeszítő küzdelemben D. Dózsa – Bp. Honvéd: 22–21 (11–11)” lett az eredmény.


Az 1975-ös bajnoki évad utolsó debreceni hazai mérkőzése október 3-án kivételesen délután fél 4-től volt a Mikes Kelemen utcai Kisstadionban. A bajnokság küszöbén álló Dózsa a Pécsi MSC együttesét fogadta, amely a kiesés elkerüléséért küzdött. A Hajdú-bihari Napló cikke szerint aznap délután már jóval a kezdés előtt lezárták a pénztárakat, mivel ember ember hátán tolongott a nézőtéren. A 8 ezer szurkoló kitörő éljenzéssel fogadta a bemelegítésre pályára lépő Dózsa csapatát, a DVSC és a DMTE labdarúgói pedig virággal köszöntötték az együttest.


Az Ökrös István szakedző által vezetett D. Dózsa a SzabóLukács L., Gottdiener, Kormos, dr. Süvöltős, Varga, Sárközi – csere: Pócsi, Mészáros, Molnár, Kordás, Takács összeállításban szerepelt. A mérkőzést Vass és Bódi vezette. Varga István már az első percben megszerezte a vezetést a Dózsának... – végül pedig eldőlt, hogy bajnokságot nyert a belügyi csapat: D. Dózsa – Pécsi MSC: 30–23 (16–10). A Dózsa azért lehetett bajnok a következő fordulótól függetlenül is, mivel a vetélytársa, a Bp. Honvéd 27–22-re kikapott a Szondi SE-től. Húsz év után nyert ismét debreceni együttes magyar bajnokságot ebben a sportágban, a férfiak mezőnyében pedig először.


A krónikák szerint a mérkőzés lefújása után a bajnokcsapatot éljenező szurkolók elözönlötték a játékteret. Debrecenben még az idősebb emberek sem emlékeznek olyan ünneplésre, amilyenben részesítették a szurkolók a bajnokságot nyert Debreceni Dózsa csapatát. Határtalan volt az öröm, a mérkőzés lefújása után a Dózsa-játékosok testi épsége forgott veszélyben, amikor a pályát elözönlő szurkolók ölelgették, szorongatták, a levegőbe dobálták a debreceni játékosokat, és pillanatok alatt lecibálták róluk a mezeket, amiket darabokra tépve vittek haza emlékül. Később a szurkolók csoportokban vonultak végig a város utcáin, és éltették a Dózsát, a bajnokcsapatot.


A pazar történethez tartozik az említett utolsó forduló is, amely már nem veszélyeztette a Debreceni Dózsa 1975-ös bajnoki címét. Ez a mérkőzés október 6-án volt a Tatabánya ellen, ahol a rivális 28–23-ra győzött a mieink ellen. A vendéglátók virágcsokorral köszöntötték a debreceni bajnokcsapatot. A D. Dózsa megszerezte a jogot arra is, hogy 1976-ban a Bajnokcsapatok Európa Kupájában képviselje a magyar színeket. Az egy következő történet, hogy 1978-ban a Magyar Kupát is elhódította a csapat.
(E cikkünk archív fotóit a Fórum Debrecenben megrendezett 2020 októberi tárlaton, valamint a Hajdú-bihari Napló korabeli számaiból repróztuk.)


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. október 2., hétfő

Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján

A parádfürdői Cifra Istálló Kocsimúzeum 1979-ben. Fotó: Ráfael Csaba

Debreceniként szívesen ismerkedünk Magyarország más vidékeivel is, akár tényleges kirándulások formájában, akár képeslapok révén. Ezúttal az utóbbit tesszük, mégpedig Kedves Olvasónknak, Nagy Magdolnának köszönhetően, aki megajándékozott minket egy szép csomag üdvözlőkártyával, köztük Parádfürdő, Kékestető és Mátraháza retró fotóival. Az első három felvétel Parádfürdőt eleveníti meg.

A parádfürdői kultúrház 1982-ben. Fotó: Gabler Csaba
A parádfürdői SZOT-szanatórium 1966-ban. Fotó: Urbán

A Kékestetőt bemutató üdvözlőlapok fő eleme a szanatórium és a tévétorony. Ezeknek a képeknek azért is örülök, mert hajdanán huzamosabb ideig éltem ezen a festői vidéken.

Kékestetői képeslap 1986-ból. Fotók: Képzőművészeti Kiadó
Kékestető 1987-ben. Fotók: Csobaji E., Gabler Cs.
A kékestetői állami gyógyintézet 1967-ben. Fotó: Bakonyi Béla
A kékestetői állami gyógyintézet. Fotó: Képzőművészeti Alap 5. sz. fiók Bp.

Az északi tájegységünket bemutató képeslapok közül Mátraháza sem hiányzik, ezekre mutatunk néhány példát az utolsó reprodukciókon. Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet, Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

Az állami gyógyintézet Mátraházán, 1986-ban. Fotó: Ráfael Csaba


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mátraháza, SZOT-üdülő, 1986. Fotó: Csobaji Előd

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

2023. október 1., vasárnap

Mentőhelikopteres véradás a tudományok palotájában


Debrecenben a mentőhelikopter munkáját és belső terét ismerhettük meg 2023. szeptember utolsó napján az Egyetem téren, ahol a segíteni szándékozók véradáson is részt vehettek a tudományok palotájában. Gratulálunk a kezdeményezéshez, Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre! Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!