Az 1975-ös Debrecen 11 csodás retro képen

A Burgundia utca. Fotó: Bojár Sándor.

Debrecen tovatűnt 1975-ös arcairól osztott meg szuper retro képeket a Fortepan. Az első felvételen a Csapó utca és a Burgundia utca kereszteződését örökítették meg a Rákóczi utcai piac felől, az alábbi jeleneten pedig a mai Szent Anna utca látható a 4-es villamos sínjeivel, a Szent Anna templommal, valamint a Varga utca sarkán pompázó bankpalotával, aminek a következő évben leégett a teteje.

A Béke útja. Fotó: Chuckyeager Tumblr

Ekkor épült az Aranybika Hotel új szárnya, aztán a szomszédos Unió Áruház is.

A Bika bővítése. Fotó: Ladinek Viktor

A Vörös Hadsereg útján 1967-ben felállított Felszabadulási emlékmű ma is itt található, az akkor még neonfeliratos Alföldi-bérház előtt.

A Felszabadulási szobor. Fotó: Bojár Sándor

A Rózsa utcán még taxiállomás működött, a benti Tóthfalusi téren pedig a 24-es buszok is jártak.

A Rózsa utca. Fotó: Bojár Sándor

Már évek óta kész volt a Dollárház, melyben Csemege és Ezermester is működött a lakások alatti soron.

A Dollárház. Fotó: Bojár Sándor

Az alábbi kép a Rákóczi utcai piac felől készült, amikor még nem adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot.

Nyitóképünk teljes méretben

Nem messze, a következő fotón látható utcarésznél volt a régi Csapó-kanyar, ahol a Ruzicska-cukrászda is működött, s abban is átment a hajdani 6-os villamos.

Csapó utcai kontraszt. Fotó: Bojár Sándor

És íme a Petőfi tér azzal a hatalmas szalagházzal és parkkal, amiket a nagy zsinagóga, valamint a lebombázott Royal Hotel helyére építettek.

A Petőfi tér. Fotó: Ladinek Viktor

Természetesen a Nagyerdő se maradt ki a sorból, s az 50 évvel ezelőtti fotósok a Kohászüdülőt is lencsevégre kapták, ami a betemetett csónakázóval szemben áll(t).

A Kohászüdülő. Fotó: Ladinek Viktor

E cikkünkben felidézzük a Pallagi úti idősek otthonát is, melynek 1975-ben még sértetlen volt a falát díszítő sgraffitoja, és visszatér a mába egy korabeli szuveníres bódé is. Az 1975-ös virágkarnevál pillanatait pedig ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.

Az idősek otthona. Fotó: Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Újságos a főutcán. Fotó: Urbán Tamás

A Hunyadi utcai Lenin-szobor tündöklése és bukása

Debrecen is nagy megemlékezéseket és ünnepségeket rendezett Vlagyimir Iljics Lenin születésének 105. évfordulóján, 1975. április 22-én. Ennek részeként „a város fejlődését reprezentáló Hunyadi utcán, Debrecen új városnegyedében” avatták fel Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, a Lenin-szobrot. A kompozíciót már 1975. március 5-én felállították a Református Kollégium mellett.

Lenin-szobor, 1983. Fotó: Csobaji Előd

Ott volt egykor a Hüvelyes utca és az a ház, ahol a kollégiumi tanulmányai idején Kölcsey Ferenc lakott. A nagy napon, 1975. április 22-én 10 óra előtt néhány perccel díszőrségváltással vette kezdetét az ünnepség. A Napló tudósítása szerint pontban 10 órakor a szobor talapzatához vonult a munkásőrség díszszakasza, és a honvédzenekar eljátszotta a magyar és a szovjet himnuszt, miközben felvonták a nemzeti színű és a vörös lobogót.

Újságcikk a szobor felállításáról

Ezután Sárközi Zoltán színművész részletet szavalt Képes Géza: Lenin című verséből. A szavalat után köszöntötték a szoboravatás közönségét és a díszelnökséget. Megjelent a szoboravatási ünnepségen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Debreceni Ruhagyár pártbizottságának titkára, Balogh Mihályné, továbbá az MSZMP Központi Bizottságának tagjai.

Lenin. Fotó: Fp., Mezei Attila, Leczfalvi

Ott voltak megyénk politikai és társadalmi életének vezetői, és részt vett az ünnepségen a Lenin-szobor alkotója, Kalló Viktor is. A szobor leleplezése előtt dr. Postás Sándor, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a Debrecen Városi Pártbizottság első titkára mondott avatóbeszédet.

Koszorúzás 1979-ben. Fotó: Fp / MHSZ

Postás Sándor hangsúlyozta: „Kiemelkedő köztéri emlékművel gazdagodik ma városunk, Vlagyimir Iljics Lenin szobrával. A nagy forradalmár születésének 105. évfordulóján olyan emlékművet avatunk a 30 éve szabad Debrecenben, amelynek művészi, esztétikai értéke mellett a jelen és a leendő számára is fontos politikai jelentősége van.” A politikus bejelentette: „Lenin szobra mellett épül fel a megye és a város új művelődési központja, amely a város szellemi életének egyik fő műhelye lesz. Ez is jelképes figyelmeztetés: gazdagítsuk ismereteinket állandóan, hogy meg tudjuk valósítani a céljainkat. A mi legfontosabb feladatunk most felsorakozni a XI. kongresszus határozatainak sikeres megvalósításáért. Így valósíthatjuk meg igazán az emberiség nagy tanítójának, Vlagyimir Iljics Leninnek az eszméit.”

Az épülő Kölcsey. Fotó: Városházi Archívum

A Lenin-szobor csupán 15 évig állhatott a helyén, ugyanis 1990.március 20-án egy napon döntötték le a Tanácsköztársaság útján álló Proletár szoborral (lásd az utolsó fotón). Mindkét alkotás sok éven át a Hosszúpályi úti Víg-kend Majorban volt, ám a hírek szerint mára onnan is eltűntek.

Napozás a lépcsőn. Fotó: Pathó Sándor, 1977

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A 39-es gyalogezred emlékműve
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• Gróf Tisza István szobra

 

Ledöntve. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Sumen Étterem és a Márka Bár a Dobozin

Debrecenben a Dobozi-lakótelep Tanács utcájában (a mai Víztorony utcában) 1975. november 28-án adták át az új „vendéglátó kombinátot”, amit az emeleti Sumen étterem és Márka Bár, valamint a lenti finomfalatok-jellegű üzlet alkotott. Az 1060 négyzetméter alapterületű létesítmény 250 vendéget befogadó étterméhez részben fedett tetőterasz csatlakozott, ahol nyaranta esti filmvetítések is voltak.

Régi fotók: HBN / Iklódy János

A HB Napló beszámolója szerint különösen szépen kialakított rész volt a Márka Bár és az alatta lévő üzlet is. A tetszetős térelválasztó elemekkel, bolgár szőttesekkel, valamint Égerházi Imre festőművész Sumenben készült alkotásaival díszített étterem naponta 11-től este 11-ig bolgár ételspecialitásokkal várta az étkezni, szórakozni vágyó vendégeket. A másodosztályba sorolt üzlet a déli órákban előfizetéses étkeztetést bonyolított le, önkiszolgáló rendszerben. Ugyanakkor a Márka reggel 7-kor nyitott, és este 7 óráig állt a vendégek rendelkezésére. Az étterem helyén később egy ideig diszkó is működött, ami fölöttébb zavarta a pár méterrel arrébb lakó emberek hétvégi nyugalmát. Ez azonban már a múlt, hiszen immár az Abigél középiskola működik a fenti szinten (lásd a cikk végén). Érdekesség, hogy a Sumen Étterem korábban, 1969. augusztus 20-tól a Régi Posta Fogadó épületében működött, szintén a magyar–bolgár barátság és a Debrecen testvérvárosával, Sumennel ápolt jó viszony jegyében. Arról az időről ebben az összeállításunkban írtunk régi képekkel.

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• A Kossuth utcai tejivó
• Az Omnia Kávészalon
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• A Ludas Matyi Espresso
  
• A Nagyállomás tejivója
• Volt egyszer egy Resti
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Az Utopia Disco
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Kismozdony
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A Pulykakakas Ételbár
• A Hortobágyi Csárda
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco
• Az Éva Bár
• A Csillag Csemege a Hámán Katón
• A Don-kanyar
• Gofriárus a Centrumnál

Ma középiskola működik itt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának 1975. október 3-i bajnoki győzelme

Debrecenben szinte mindenkit egy dolog foglalkoztatott 1975. október 3-án: a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának mérkőzése. Ezen ugyanis a következő meccstől függetlenül már elnyerhette a bajnoki címet a gárda. Az aranyérem esélye már az összecsapás előtt, szeptember 28-án felcsillant, miután „idegfeszítő küzdelemben D. Dózsa – Bp. Honvéd: 22–21 (11–11)” lett az eredmény.

A Debreceni Dózsa 1975-ös bajnokcsapata

Az 1975-ös bajnoki évad utolsó debreceni hazai mérkőzése október 3-án kivételesen délután fél 4-től volt a Mikes Kelemen utcai Kisstadionban. A bajnokság küszöbén álló Dózsa a Pécsi MSC együttesét fogadta, amely a kiesés elkerüléséért küzdött. A Hajdú-bihari Napló cikke szerint aznap délután már jóval a kezdés előtt lezárták a pénztárakat, mivel ember ember hátán tolongott a nézőtéren. A 8 ezer szurkoló kitörő éljenzéssel fogadta a bemelegítésre pályára lépő Dózsa csapatát, a DVSC és a DMTE labdarúgói pedig virággal köszöntötték az együttest. Az Ökrös István szakedző által vezetett D. Dózsa a Szabó – Lukács L., Gottdiener, Kormos, dr. Süvöltős, Varga, Sárközi – csere: Pócsi, Mészáros, Molnár, Kordás, Takács összeállításban szerepelt. A mérkőzést Vass és Bódi vezette. Varga István már az első percben megszerezte a vezetést a Dózsának... – végül pedig eldőlt, hogy bajnokságot nyert a belügyi csapat: D. Dózsa – Pécsi MSC: 30–23 (16–10). A Dózsa azért lehetett bajnok a következő fordulótól függetlenül is, mivel a vetélytársa, a Bp. Honvéd 27–22-re kikapott a Szondi SE-től. Ennek köszönhetően húsz év után nyert ismét debreceni együttes magyar bajnokságot ebben a sportágban, a férfiak mezőnyében pedig először. A mérkőzés lefújása után a bajnokcsapatot éljenező szurkolók elözönlötték a játékteret. Debrecenben még az idősebb emberek sem emlékeznek olyan ünneplésre, amilyenben részesítették a szurkolók a bajnokságot nyert Debreceni Dózsa csapatát. Határtalan volt az öröm, a mérkőzés lefújása után a Dózsa-játékosok testi épsége forgott veszélyben, amikor a pályát elözönlő szurkolók ölelgették, szorongatták, a levegőbe dobálták a debreceni játékosokat, és pillanatok alatt lecibálták róluk a mezeket, amiket darabokra tépve vittek haza emlékül. Később a szurkolók csoportokban vonultak végig a város utcáin, és éltették a Dózsát, a bajnokcsapatot.

A Debreceni Dózsa 1975-ös bajnokcsapata

Az 50. évforduló és a bajnokcsapat tiszteletére múltidéző kiállítás nyílt a Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. szeptember 30-án. Az október 30-ig, díjtalanul megtekinthető tárlat megnyitó ünnepségén Vass Attila Tamás programrendező ismertette: ez az esemény is egy társadalmi összefogás eredményeként született meg, ahogyan 50 éve, sokkal nagyobb formában, a Debreceni Dózsa diadalmenete is valóságos helyi társadalmi üggyé terebélyesedett. A relikviákat felajánló támogatóknak köszönhetően nemcsak értékes és kiváló fotók, tablók csodálhatók meg, hanem például zászlók, melegítő, korabeli újságok, kiváló interjúkat tartalmazó Dózsás könyvek, valamint kitüntetések, dísztárgyak és szurkolói zsebnaptárak is. A személyes emléktárgyak nagyrészt Szabó István kapus, Varga István átlövő és Pócsi Attila kapus hagyatékából származnak. Az ünnepi alkalomhoz a bajnoki cím jubileumán kívül több aktuális évforduló is kapcsolódik. Hiszen például az egyesület 1950. augusztus 4-én alakult meg. A Mikes Kelemen utcai Dózsa-stadiont 1968. augusztus 18-án adták át. A Debreceni Dózsa játékosai közül is többeknek mostanában emlékezünk a születésnapjukra. Molnár Ferenc például augusztus 26-i születésű, dr. Süvöltős Mihály augusztus 29-i, Kordás István szeptember 3-i, míg Varga István szeptember 7-én, Sárközi László pedig október 6-án látta meg a napvilágot. Isten éltesse őket sokáig itt közöttünk! Azok pedig, akik már nem lehetnek velünk: a szívünkben és az emlékeinkben éljenek tovább mindörökké! – hangsúlyozta a tárlatrendező.

A 2025. szeptember 30-i ünnepség a fenti videóban idézhető fel Égerházi Péter újságíró köszöntőjével és a csapatkapitány dr. Süvöltős Mihállyal  készített pódiumbeszélgetéssel.

Az egész oldalas Napló-összeállítás első része

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Az NB I. ötszörös gólkirálya: Varga István
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• Nagy Jenő testnevelő, edző
• Loki–Nyíregy „Csontival”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok

Az egész oldalas Napló-összeállítás második része

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Emlékkiállítás a Debreceni Dózsa 1975-ös bajnok férfi kézilabdacsapatáról

A Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának 50 évvel ezelőtt, 1975. október 3-án kivívott bajnoki győzelme tiszteletére nyílik múltidéző kiállítás 2025. szeptember 30-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár II. emeleti Helytöri Klubjában. A korabeli fotókat, zászlókat, kitüntetéseket, sportszereket, sajtótermékeket, szurkolói emlékeket stb. is felvonultató tárlatot Égerházi Péter újságíró nyitja meg, ezt követően pedig dr. Süvöltős Mihály csapatkapitánnyal Vass Attila Tamás, a program rendezője beszélget. Ekkor többek között megidézik azt a dicső korszakot, amelyben az 1975-ös bajnoki és az 1978-as kupagyőztesi címet is elhódította a Debreceni Dózsa. Az ünnepségen díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. Frissítés: a bemutatott relikviák 2025. november 14-ig tekinthetők meg, s november 4-én 16 órától dr. Süvöltős Mihály csapatkapitány tart tárlatvezetést.

Fotó / Grafika: Kapitány Ferenc, Méliusz-könyvtár

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Amikor a Debreceni Dózsa lett a bajnok
• Az NB I. ötszörös gólkirálya: Varga István
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• Nagy Jenő testnevelő, edző
• Loki–Nyíregy „Csontival”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 50 éve kezdték gyártani Debrecenben a Traubisodát

A Debreceni Állami Gazdaság Traubisoda-üzemét 1975. augusztus 29-én avatták fel. Az ünnepélyes átadáson Nyerges János, a gazdaság igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük azokat az osztrák és olasz partnereket, akik segítettek az üzem létrejöttében. Elmondta, hogy nagy szükség volt az üzem létrehozására, hiszen eddig nem volt kielégítő az üdítőital-ellátás.  A Napló tudósítása szerint a beruházást igen rövid idő, 9 hónap alatt valósították meg. A megnyitó után Czakó Gyula építésvezető átadta az üzem jelképes kulcsát Nyerges Jánosnak, a Debreceni Állami Gazdaság igazgatójának, majd kitüntetéseket nyújtottak át azoknak a dolgozóknak, akik legtöbbet tettek az üzem mielőbbi átadásáért.

Az állami gazdaság. Fotó: IPK Vállalat, 1978

Egy másik cikk szerint a debreceni nagyüzem jelentős mennyiségben termesztett szőlőt is – a fő profil, a gyümölcs mellett –, amelynek egyik feldolgozási módja a Traubisoda-gyártás. A magyar élelmiszer-gazdaságban korábban az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdaság termelt, a kereskedelem pedig megvásárolta és értékesítette ezeket a termékeket. Az állami gazdaságban ezt a korábbi – nem túl kedvező – gyakorlatot szándékoztak megváltoztatni, amikor elhatározták, hogy bizonyos ágazatokban teljes vertikumot alakítanak ki, vagyis termelnek, feldolgoznak és értékesítenek is. A természetes alapanyagú, mindenféle tartósítószer felhasználása nélkül készült üdítők akkor is a nyugat-európai szabványnak megfelelő technológiával készültek.

Traubi a bringán. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Magyarországon osztrák licencia alapján, először 1971 augusztusában kezdték meg a Traubisoda üdítőital gyártását a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai üzemében.A külföldön akkor már népszerű, kellemes savanykás ízű üdítővel rövidesen megismerkedhetnek a hazai fogyasztók is – adta hírül a korabeli Napló. A nálunk is közkedveltté vált szénsavas szőlőlé gyártási licencét 1970 októberében vásárolta meg a badacsonyi gazdaság az osztrák Lenz Moser Haus cégtől, s nem egészen 10 hónap múlva már termelt a 17 millió forintos beruházással épült üzem. Sőt, 1972-ben már megközelítőleg 15 millió palackot töltöttek meg Traubival. Hazánkban később a Badacsonyin és a Debrecenin kívül a Kunbajai és a Csányi Állami Gazdaság is gyártotta ezt az üdítőitalt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

További üzemeink története régi képekkel:

• Barnevál
• Biogal
• Dohánygyár
• Göcs
• Debreceni Ruhagyár
• István Gőzmalom
• Húsipari vállalat
• Debreceni Konzervgyár 
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A kabai cukorgyár

A Napló cikke az üzem átadásáról

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

 

Tíz évvel később. Cikk / Fotó: HBN

50 éve lett bajnok a Debreceni Dózsa – a győzelemre emlékező kiállításhoz keresnek régi fotókat, relikviákat

Debrecen ma is népszerű egykori kiváló NB I.-es férfi kézilabdacsapata, a Debreceni Dózsa 50 évvel ezelőtt, 1975-ben nyerte el a bajnoki címet. Ennek tiszteletére rendez kiállítást a Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlege. A rendezők azt kérik, hogy akinek van régi fotója, relikviája, emléktárgya (zászló, mez, jegy, serleg, érem stb.) a csapatról abból az időből, bocsássa rendelkezésükre a tárlat idejére. Bevinni nyitva tartási időben lehet, elektronikusan küldeni a helyismeret@meliusz.hu címre.

A tárlat megnyitója a győzelem évfordulójához igazítva 2025. szeptember 30-án 17 órától lesz az intézmény II. emeleti Helytöri Klubjában.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Debreceni Dózsa SE

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Amikor a Debreceni Dózsa lett a bajnok
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• Az 1979-es Loki–Nyíregy 28 ezer nézővel

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 50 éve futott ki utoljára a debreceni 4-es villamos

Debrecen villamosai közül a 4-es tuják 1911-től 1962-ig a városháza, valamint a vágóhíd között közlekedtek a Kossuth utcán és a Nap utcán át. Utána a kocsik a Béke útja (ma Szent Anna utca) és a vágóhíd között jártak a vonal 1975. június 24-i megszüntetéséig.

Négyes tuja a Kossuth utcán. Forrás: Méliusz-könyvtár

A fenti jelenet a Verestemplomnál történt, és a jobb oldalán Irinyi János lakóháza is látható. Az alábbi muzeális kép pedig a Kis Orbán-háznál készült még a 4-es vonal gőzvonatos hőskorából:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Korábban, 1896-ban már megépült a Városháza és a Dohánybeváltó közti egyvágányú pálya. A Wikipédia leírása szerint a személyszállítást ekkor még lóvasúti, a teherszállítást pedig gőzvontatású szerelvényekkel végezték. A következő archív képen a Csokonai Színháznál látható lóvasút...

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

A vonalat az 1911-es villamosításkor hosszabbították meg a vágóhídig. Az alábbi pazar légifotón a Nap utcai szakasz is látható, melyen a Verestemplomtól közlekedtek a kocsik az Attila téri templomig, és onnan tovább a felüljárón át a Vágóhíd utcán.

A Nap utcai szakasz. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia múltidézéséből megtudható az is, hogy a 4-es villamos Béke úti végállomásának az 1-es vonal Nagyerdő felé haladó vágányával üzemi kapcsolata volt, míg a vasútállomás felé egy visszafogó váltó segítségével kapcsolódott. A következő két kép a pénzügyi palotánál született.

Kossuth utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

A 4-es vonalon az Attila téri templomnál volt az első kitérő, majd a szerelvények átmentek a Vágóhíd utcai vasúti felüljárón (utána újabb kitérő volt), s onnan a Diószegi út sarkáig, a Barneválig közlekedtek – mígnem beköszöntött az 1975. június 23-i utolsó nap... Akkortól az új kettes pálya 2014-es átadásáig csak egy villamosvonala volt Debrecennek.

A Kossuth utcán. Fotó: Fp / Szánthó Zoltán, 1961

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• 140 éves a debreceni tömegközlekedés
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az új 2-es villamosvonal
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• A pallagi villamosjáratok
• 30 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A debreceni Malév-reptér
• A Debrecen tengerjáró hajó

Az Attila térnél. Fotó: Fp / Magyar Rendőr, 1962

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!