Debreceni múltidéző sorozatunk első részében a cívisváros XX. század eleji arcára csodálkozhattunk rá, s ezúttal is ebben a korban maradunk, mégpedig Vértesi
Ferenc kollekciójának legpompásabb másolatait csillantjuk meg.
A
fenti kártyán a nagyerdei Dobos-pavilon tündököl (1885-től
1921-ig állt a fedett uszoda helyén), míg a következő lapon a
helyi kisvasutat ismerhetjük meg az 1911-es villamosítás előtti
időkből. A galéria a képre kattintva is megnyitható.
Maradva
a Nagyerdő környékén, íme egy szép relikvia az ötös fogatról.
A parádés kocsit (és egy villamost) a Simonyi úton örökítették
meg az akkori sok fa között.
A
Debreceni
Képeslapok Facebook-oldalára Vértesi Ferenc egy olyan fotót is posztolt, amin
az előbbinél is hihetetlenebb arcát láthatjuk az útnak. Mindenhol fa, jobbról pedig kisvonat várakozik.
Magazinunk
olvasói ezennel a Kassai úti campus eredeti rendeltetésére is
rácsodálkozhatnak. Az épületegyüttes ugyanis huszárkaszárnya
volt.
Az
alábbi üdvözlőkártyát azért választottuk, hogy mindenki
láthassa, hajdanán milyen dús liget burjánzott a Reformáció
emlékkertjében. A dátum: 1900. Ég és föld a mai növényzethez
képest...
Akkoriban
Csokonai szobrának környezete is sokkal zöldebb volt. Az alkotás
a Kollégium mellett állt, a mai új városháza helyén pedig az
intézmény oktatói lakóházai sorakoztak.
Továbbhaladva
a Kossuth (előzőleg Nagy-Cegléd) utcára, az 1865. október 7-én megnyitott Csokonai Színházat kereshetjük fel, ami 1915 óta viseli a poéta nevét.
Az itt még megcsodálható, díszes kerítését, melyet rég lebontottak, az István Gőzmalom
lakatosai készítették.
A
teátrummal szemben az Angol Királynő Szálló állt. A ma is
meglévő épület híres terme volt a „Bunda”, ahol Ady Endre is sokat
időzött. A Vértesi Ferenctől kapott képeslapmásolat szerint a helyiségben ilyen
freskók szolgálták az otthonosságot és a felhőtlen kikapcsolódást:
Következik
egy olyan fotó, amin ismét kisvonat pöfékel – de már a
belvárosi Frohner Szállónál. A sínek kiágaztak a főutca két
szélére, a Kistemplomot pedig még toronysisak ékesítette.
Az
előző helytől továbbmenve kifelé, a Killer-házhoz értünk,
ahol bank, bútorüzlet és -műhely is működött. Ma ebben
található a Benedek-könyvtár is. De mi lehet a középen előugró
épület?
Vértesi
Ferenc képeslapjairól a fenti kérdésre is választ kapunk. Egy
másik Szálloda, a Royal állt ott. A fejedelmi fogadót 1944-ben
bombázták szét (mellette a nagy zsinagóga).
Még
egy dokumentum a Royalról. A mai Petőfi téren kb. itt áll a Petőfi-szobor.
Érdekesség, hogy a park 2012-es talajmunkái idején a szobor
mögött láthatók voltak a földben a szálloda pincemaradványai!
Ezennel
pedig megérkeztünk a régi Nagyállomáshoz. A fenséges palotát
Pfaff Ferenc tervezte, és 1902. július 14-én nyitották meg. Az 1944-esbombázásokban megsérült, de nem helyrehozhatatlanul. Mégis
lebontották, s a pályaudvar mai épületegyüttese 1961. augusztus 20-án nyílt meg.
Van
egy másik szemléletes képeslapunk is Vértesi Ferencnek
köszönhetően. Ez a felvétel sem igényel külön magyarázatot, elég
csak csendben, hosszan csodálni... (Folytatjuk.)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése