Debreceni Képeslapok: film

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: film. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 27., hétfő

A Queen koncertje a Népstadionban (1986. július 27.)

Debrecenből is nagyon sokan utaztak a Queen együttes koncertjére 1986. július 27-én a budapesti Népstadionba, majd pedig szintén nagyon sokan nézték meg a koncertről készült magyar filmet 1986 karácsonyától mind a mai napig. Fotók: Wikipédia

A fenti videóban a Zsomolyai János által rendezett koncertfilmben gyönyörködhetünk. E mostani összeállításunkkal erre a korszakalkotó eseményre emlékezünk. Íme a koncert egyik belépőjegye:

Az akkori Queen együttest Freddie Mercury (ének), Brian May (gitár, vokál), John Deacon (basszusgitár, vokál) és Roger Taylor (dob, vokál) alkották. Freddie Mercury (Farrokh Bulsara) 1991. november 24-én hunyt el, és 2026. szeptember 5-én lenne 80 éves. A 74 esztendős John Deacon mára visszavonult, viszont a 79 éves Brian May és a 77 éves Roger Taylor ma is aktívak, és továbbvitték a Queen bandanevet.

A Queen 1986 körül

A 70 ezer ember előtt adott pesti Queen-koncert felvételét a magyar állam költségére a Mafilm forgatta tehát Zsombolyai János rendezésében. Az anyagot a következő esztendőben adták ki VHS-en. A koncert egyik legismertebb momentuma, amikor Freddie Mercury elénekli a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdalt a telt házas stadion kórusával, illetve, amikor a hajóúton megjegyzi, hogy megvenné a magyar Parlament épületét...

A DVD-koncertfilm borítója

Kapcsolódó összeállításaink:

A HB Naplóban megjelent filmajánló 1986 karácsonyán

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A VHS-koncertfilm borítója

2026. július 20., hétfő

A magyaros viselet megalkotója: Zsindelyné Tüdős Klára

Debrecenben 1895. július 20-án jött világra a ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv-író, -rendező, néprajzkutató és emlékiratíró Zsindelyné Tüdős Klára (Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára).

Férjével 1938-ban. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia szócikke szerint liberális, szabadelvű családban született. Az apja Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918) volt. Az édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja. A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadi ápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni. 1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre. Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.

1940-ben. Forrás: Asszonyszovetseg.hu

1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter). 1940-ben, férje támogatásával alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, amit paraszti származású tehetséges gyerekek felkarolására, oktatására hozott létre. 1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára az első magyar nőként, saját forgatókönyve alapján készítette el a Fény és árnyék című filmet, melynek rendezője, jelmeztervezője és producere is ő volt. 1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A II. világháború idején a svéd misszióval sok üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, s csaknem 100 zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is. Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét. A háború után evangelizálva járta az országot. 1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, és 1951-ben a férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként. Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően az Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz és hat unokájához költözött, de már 1966-ban hazatért. 1980. április 16-án hunyt el a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban, s a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét Debrecenben többek között emléktábla őrzi a Péterfia utcán.

Filmrendezőként. Forrás: Film-színház-irodalom

További portréink sok fotóval:

DBKL

2026. március 4., szerda

Árvácska

Debrecenben 1976. március 4-én mutatták be a mozik a Móricz Zsigmond regényéből készített filmet, az Árvácskát. Az alkotást Ranódy László rendezte, a címszerepet pedig Czinkóczi Zsuzsa alakítja. A filmben Maros Rudolf zsoltárait a debreceni Kodály Kórus énekli. Az ebből az alkalomból közölt újságcikkből megtudható az is, hogy Ranódy Lászlónak Debrecen s ez a táj mindig is kedves volt. A Ludas Matyin kívül itt forgatta Nyilas Misi igazságkereső kálváriáját, s ezen a pusztai tájon álmodta meg Árvácska szenvedéseit. Az interjúban elmondta azt is, hogy már nem tudná filmre vinni Móricz Zsigmond másik regényét, a „Légy jó mindhalálig”-ot. Szerinte a Darabos utca környékét nem lett volna szabad lebontani. De talán mindennél súlyosabb gondatlanság az, amely a magyar faluképet eltüntette végérvényesen, visszahozhatatlanul.

Fotók: a film korabeli reklámkiadványai

Sára Sándorral, az Árvácska operatőrével több ezer kilométert utaztak az országban, hogy egy régi parasztházakból álló házsort találjanak. Végül Tiszaörsre esett a választásuk. Ranódy László úgy vélte: Móricz életművének egyik legnagyobb alkotása az Árvácska, s még olvasva is nagy érzékenység kell, hogy a hiteles atmoszférát és hangvételt halljuk ki belőle. Sokszoros nehézség ezt filmben megfogalmazni. Nem sokkal a Légy jó mindhalálig után olvasta, s akkor döbbent meg, hogy az ő gyermekkori emlékeit idézi. Árvácska neki padtársa volt, Julisnak hívták, még verébpaprikást is együtt főztek. Azóta nyugtalanította ez az emlék. Amikor az Árvácska megszemélyesítőjét kereste, a gyermekkori emlék a Móriczi képpel kezdett egybecsúszni. Ebben a látomásban fogalmazta meg Móricz Zsigmond zsoltárait. Sok ezer gyereket megismertek, voltak jelöltjeik Debrecenből is, de végül tanyasi iskolákat kerestek fel, s úgy találtak rá Czinkóczi Zsuzsira, a jászszentlászlói iskola másodikos tanulójára. A filmhez neki nem kellett tanulnia, hiszen például a tehénnel magabiztos természetességgel bánt, mivel otthon a tanyán naponta legeltette a tehenüket, ami egyébként a filmben is játszik, és Boris névre hallgatott.

A HB Napló 1976. március 4-i előzetese

1976 márciusának elején Ranódy László és Czinkóczi Zsuzsika Debrecenbe látogatott, s a nézők is meggyőződhettek arról, hogy nem illusztrálta a regényt, hanem újjáteremtette az Árvácska világát – filmen. Minden igaz, hiteles Ranódy látomásában, igazak a sorsok, az emberek, igazak a szereplők (Bihary Józseftől az Árvácskát alakító kicsi parasztleánykáig), igazak a mozdulatok, igazak a házak, a mezők, a szőlők. Ilyen az Alföld, ilyen volt Móricz korában, elhagyatott olykor, de mindig ott kószáltak felette a zsoltárok. Igaz a láng is, amely a kivert Árvácska gyertyájából lobban. S megvilágítja az utat előre és hátrafutón. Nagyot cselekedett Ranódy László: a regényhez magasodó filmet teremtett – fogalmazott a cikk.

Fotók: a film korabeli reklámkiadványai

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

A HB Napló 1976. március 4-i összeállítása

DBKL

2026. február 13., péntek

Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

DBKL

2026. január 27., kedd

Az Uránia Mozgó

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium.

Debrecen egyik híres kulturális intézménye a régi Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol eredetileg, 1914. január 28-tól itt üzemelt az Uránia Mozgó nevű mozink, Suchán Rezső jóvoltából. Összeállításunkban erre a 850 ülőhelyes, egykori filmszínházunkra (és a folytatásra) emlékezünk. Ez volt Debrecen legnagyobb moziterme, ahol – Szűcs Ernő leírása szerint – mélyen benyúló erkély- és páholyülések is szolgálták a nézőket. A mozit és a bérházat Bisothka István építette.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

1930-ban már „csak” 724 férőhellyel rendelkezett a korszerűsítés miatt. Az első képeslapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható. A filmszínház nevét 10 évvel később változtatták Hungáriára, van is olyan 1940-es fotó, amin a feliratcsere is látszik. Ekkoriban már egy új társaság tulajdonában működött a mozi.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A palotában 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban. Akkor még megvoltak az épület szép erkélyrácsai és homlokzati angyaldíszei is.

A Hungária avatása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Még íves tetővel (1964). Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az új lakóháznak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

Reprónk a tervező Mikolás Tibor életműtárlatáról

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra.

A tetőzet bontása. Fotó: Fp., Artfókusz, 1963

Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

Előcsarnok, 1963. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

Mai látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

2025. december 25., csütörtök

Az 1912 karácsonyán megnyílt Apollo Mozi

Esti fények. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen mai legrégebbi működő mozija a kezdetek óta a Piac és a Miklós utca sarkán üzemelő Apollo Mozi. A filmszínházi tevékenységre Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd hoztak létre részvénytársaságot. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kép jobb alsó sarkában a mozi első cégére

Az építkezés alatt itt is voltak akadályok (beomlott az emeleti páholykeret), ám az Apollo végül 1912 karácsonyán megnyílt. Béber László leírása szerint (lásd a cikk végén) a nézőtéren eredetileg emeleti közép- és a Miklós utca felől oldalpáholyok is voltak. A bejáratok ez utóbbi felől nyíltak, s a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett. Újításként nem vászonra, hanem gipszfalra vetítettek. Az igazgató kitűnő szakember, Deésy Alfréd, a színház értékes tagja, a későbbi jeles filmrendező volt.

Az Apollo-tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint tudjuk, a Meteor Mozi akkor már javában fogadta a közönséget, hiszen 1911. október 1-jén nyitotta meg Csomor Gyula. Aztán, 1913. december 7-én megnyílt a részvénytársasági Arany Bika Mozgószínház is. Az még nem a Víg mozi helyiségében volt, hanem színháznak épült a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai részen. Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak. A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

A mozik az éles versenyben a nagy sztárokat, Asta Nielsent, valamint Henny Portent, Susanne Grandaist és Waldemar Psylandert vetették be egymás ellen a plakátokon, 3 órás nagy filmeket vetítettek, köztük az emlékezetes cirkuszfilmet „A négy ördög”-öt és a „Quo vadis?”-t, és megjelent az első szkeccs: Weisz Pista, a huszár. A mozikat akkor veszély is fenyegette, mert egyesek a válsággal küzdő színigazgató, Mezei Béla javára meg akarták adóztatni a mozijegyeket. A tanács a kísérletet azonban azzal utasította el, hogy „ez a legszegényebb népréteget sújtaná”. Hála Istennek!

A mozikban akkor már 5–6 tagú szalonzenekarok játszottak, s mind kedveltebbek lettek a híradók: a meggyilkolt félvilági nő, Mágnás Elza temetése, a schizma-per, FTC–MTK-rangadó. (Jellemző ezek frissességére, hogy a debreceni bombamerényletről készült Pathé-híradót harmadnap már vetítették a mozik.) Még két esemény hozta mozgásba a közönséget: Waldemar Psylander fellépése az Urániában egy szkeccsben, és az, hogy a főkapitány ugyancsak az Urániában betiltotta a Rocambole-t. Aztán kitört a mindent elsöprő I. világháború, s lezárult a debreceni mozik első korszaka...

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

Fotó: Fortepan / Horváth Dániel, 1948

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

2025. december 16., kedd

A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház

Debrecen egyik leghíresebb kulturális intézménye az Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol előzőleg, 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban.

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). S hogy mi lehetett eredetileg a palotában? Az Uránia Mozgó nevű mozink! Ez a filmszínház 1914. január 28-tól itt üzemelt, és 1930-ban Debrecen első hangosfilm-bemutatóját is itt tartották.

A régi Kálvin tér a Csokonai-szobornál

A fenti lapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az újnak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

A képet a Mikolás-tárlaton repróztuk a Méliusz Könyvtárban

A Mikolás-ház helyén előzőleg egy teljesen más ház volt. Ez a Déri Múzeum Fotótárának a felvételén is jól kirajzolódik a Református Kollégium bal oldalán:

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra. Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

A hajdani patika épülete az Egykor.hu oldalon

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

DBKL

Mozitörténeti bónuszmelléklet:

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

Keresés ebben a blogban

2026. július 27., hétfő

2026. július 20., hétfő

2026. március 4., szerda

2026. február 13., péntek

2026. január 27., kedd

2025. december 25., csütörtök

2025. december 16., kedd