Hajdanvolt csodaszép telek – a Ti archív képeiteken

A Debrecen történelmét lélegzetelállítóan dokumentáló családi kincsestárak kifogyhatatlan ábrázolásai között a régi telekről is meseszép felvételek maradtak fenn.

Ezek közül a Debreceni Képeslapok olvasói is sok-sok relikviával örvendeztetik meg a közösség tagjait. Mostani válogatásunkban elsőként az orvospalota havas arcában gyönyörködhetünk a Vekerdi Károlytól kapott fotográfiának köszönhetően. És ilyen volt a Szent Anna Székesegyháznál 1936 gyönyörű tele (Fortepan / Fóris Gábor, Vastagh Miklós hagyatéka):

A legfelső képen megcsodálható nagy hó is a II. világháború előtt hullott, hiszen a kép készítésekor Tisza István szobra is az eredeti helyén állt még.

Nagy Ferenc festőművész a behavazott Pacsirta utcát is megörökítette, lásd a fenti színes képen.

Lenyűgöző a Kálvin téri Emlékkert 1894-es ábrázolása is (lásd fent), amelyet Mirkovszky Géza alkotott. Alább hasonló szép jelenet ugyanonnan, de már fotón. A képeslapot a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk:

A következő felvételen pedig a Vértessy-kastélyra csodálkozhatunk rá; a gyönyörű birodalom fénykorát idéző képet Vértesi Ferenctől kaptuk. Köszönjük szépen!

Nagyszerű hely volt a nagyerdei Békás-tó is, ahol telente vígan és ingyen lehetett csúszkálni a jégen a kis fahíd körül. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Vekerdi Károly a millió értékes posztja között a Csokonai Színház egy fantasztikus téli arcát megörökítő kópiával is meglepte olvasóinkat. Köszönjük ezt is! 

2012-ig telente a Csónakázó-tó jege is igen vidám és nagy élet kedvelt terepe volt. Ennek emlékét őrzi az alábbi felvétel. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az eddigi képekből az is kirajzolódik, hogy a múlt évezredben a telek is mások voltak, mint ma. Íme az egykori Margit-fürdő korcsolyapályája:

Következő jelenetünk Debrecen egyik kis utcájának havas hangulatát idézi fel.

Fotó: © Soós Katalin, Debreceni Képeslapok

És íme még egy pazar pillanat a téli csónakázóról: jéghokisok kergetik a korongot az Újvigadó előtti jégpáncélon. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ha tél, akkor karácsony és fenyővásár. Az alábbi képeslap tanúsága szerint anno ünnepi fát is árultak a Nagytemplom előtt. Az üdvözlőkártyát ,,László Mrvay" küldte, köszönjük.

A Benedek-könyvtár és a helytörténeti fotótár tárlatán is repróztunk egy meseszép jelenetet. Dobi Oláh István rajzán a behavazott Széchenyi utcára ismerhetünk rá 1936 teléről. Repró: © Debreceni Képeslapok

Lássuk, milyen volt volt az Oláh Gábor utcai koripálya!

Műjégpálya, 1979. Fotó: Helytörténeti fotótár

Összeállításunk végéhez közeledve, jöjjön ismét egy muzeális havas jelenet...

A havas Piac utca 1902-ben

Utolsó reprodukciónkon az Újkerti lakótelep egy szívderítő jelenete. További régi téli felvételeinkben idelátogatva gyönyörködhetsz.

Fenyődíszítés az Újkertben. Fotó: ÚÁMK, 1986

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Karády Katalin Debrecenben

Debrecenben is óriási volt már 1940-ben a „Karády-láz”, amikor Karády Katalin, az ünnepelt díva végre először lépett fel a cívisvárosban. A máskor is Debrecenben szereplő előadóművész 1990. február 7-én hunyt el New Yorkban, visszavonultan. Debrecenben a Karády Katalint Kedvelők Klubja mellett 2017 óta a Bajcsy utcában emléktábla őrzi a nevét, sőt Bakó Endre 2019-ben könyvet is írt róla, melynek címe: Karády-láz Debrecenben.

A haonon megjelent korábbi cikkem szerint az 1910. december 8-án született Karády Katalin 1940-ben még csak egy „haknibrigáddal” jött a cívisvárosba. A Csokonai Színházban lépett fel, de a műsorát a rádióban és a szemközti Angol Királynő Szálló hangszóróiban is sugározták. Elmondása szerint addig se Debrecenben, se vidéken soha nem járt, pedig a világot már beutazta. Beleznay Unger István visszahívta a teátrumba, s végül a tervezett két produkció helyett hármat kellett adni a hatalmas közönségigény miatt. Karády Katalin 1943-ban az Aranybikában lakott, és a hollywoodi sztárokhoz hasonlóan egy amerikai limuzinnal gördült be, óriási felhajtás kíséretében. Kétezer pengőért lépett fel, ami akkor egy kistisztviselő éves fizetése volt, és 6 ezer pengőért már házat lehetett venni. A színházhoz rendőrt kellett hívni, mivel az emberek összevesztek a jegyeken. A művésznő egyébként akkor és máskor se nyilatkozott a magánéletéről, de ezt leszámítva őszintén és kedvesen válaszolt a kérdésekre. Mégis, az elutazása után az addig őt dicsérő lapok is hirtelen szekálni kezdték. Az ellene felhozott kifogások között még az is szerepel, hogy mikrofonba énekel. Ugyanakkor a Debreceni Újság – Hajdúföld nevű orgánum amiatt is szidta, hogy „többször megsértette” a zsidótörvényt.

Karády Katalin 1940-ben. Fotók: Wikipédia

Bakó Endre, a Karády-láz Debrecenben című könyv szerzője felelevenítette azt is, hogy a németek Karády Katalint és a vőlegényét, Ujszászy István tábornokot is elfogták. A férfit meggyilkolták, Karády Katalint hónapokig fogva tartották, megkínozták, és a fogát is kiverték. A legjobb barátnőjével, Frank Irma kalapossal 1950-ben disszidált több országon keresztül az USA-ba. Az itthon maradt hozzátartozóit kitelepítették, és az édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Karády Katalin a tengerentúlon egy kalapszalont vezetett, visszavonultan élt, és nem vállalt fellépéseket. 1990. február 7-én hunyt el. Bakó Endre irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy Karády Katalin imádta a kalapokat, így nem véletlen, hogy egy kalapos volt a legjobb barátja. A filmbeli jelenetben is úgy tudta feltenni a kalapot, hogy megőrültek a nézők, s a frizuráját, öltözékét nagyon sokan utánozták. Pedig Karády Katalin ennél sokkal több volt, hiszen emberségből is megannyi dicső tettet mutatott, és például a lakásán bújtatta a megmentett zsidókat, köztük gyerekeket. Ezért a Világ Igaza kitüntetést is kiérdemelte.

Karády Katalin egy kőbányai, hétgyerekes, sváb családban született 1910-ben, és az eredeti neve Kanczler Katalin. Fiatalított magán, és azt állította, hogy 1912-ben látta meg a napvilágot. Szintén csalt azzal is, hogy szerinte 16 évesen ment feleségül Varga Dezső adótisztviselőhöz, hiszen valójában ekkor már 20 éves volt. Hat évvel később elhatározta, hogy színészetet fog tanulni, s ebben ösztönözte a későbbi menedzsere, Egyed Zoltán színházigazgató is, akinek nagy szerelme volt. Beiratkozott Aczél Annához, a Nemzeti Színház örökös tagjának a tanodájába is, és ott is hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges. Ennek köszönhetően azt is elérték, hogy felléphessen Jób Dániel színházában, majd a Pesti és a Vígszínházban is szerepeket kapott. Az igazi áttörést Zilahy Lajos 1939-es filmje, a Halálos tavasz hozta meg a számára, hiszen a mű óriási siker lett, és az országos hírnevének köszönhetően még a kabarékban is ő volt a téma. Nem meglepő tehát, hogy Debrecenben is óriási érdeklődés mutatkozott iránta.

Jávor Pállal 1941-ben

Kapcsolódó összeállításaink:

•  A Légy jó mindhalálig című film
• A Körhinta című film
• Debreceni fiatal színészek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• Keleti Éva művészportréi 
• Soós Imre
• A Víg Mozi
• A Meteor Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1940-es képeken a Nagyállomás, klinika, reptér, főutca

Debrecen II. világháború előtti tovatűnt arcain merenghetünk azoknak a páratlan múltidéző felvételeknek a segítségével, amelyeket a Fortepan osztott meg. Az első képen az egykori Petőfi téren lévő Nagyállomás-palota sínek felőli homlokzata pompázik.

A belső Nagyállomás. Fotó: Kókány Jenő

A következő fotó a klinikatelep főépületét mutatja be 1940-ből (amit IV. Károly király avatott fel), amikor Tisza István szobra még ott állt.

A klinika főépülete. Fotó: Tordai György

Egy egészen hihetetlen pillanatot is megörökítettek a korabeli művészek. Itt például az epreskerti repülőtér hangárja előtt sorakozó katonákon ámuldozhatunk:

Reptéri sorakozó. Fotó: Nagy Tibor

És íme újra a nyitóképünk, de már az eredeti méretében...

A Nagyállomás főépülete a sínek felől

Utolsó fotónkon szinte hallani a paták ütemes koppanását és a lovak illatát. A csapat az Apollo Mozinál és a hajdani szomszédos Frohner Szállodánál masírozott akkor éppen. Kellemes időutazást kívánunk mindenkinek, mi pedig a 2025-ös jubileumi sorozatunkban hamarosan 1970-be térünk vissza!

Menetoszlop a főutcán. Fotó: Jóna Dávid

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Élet 1940-ben a Kossuth utcai Angol Királynő hotelnél

Debrecenben a Kossuth utcán működött hajdanán egy híres hotel, az Angol Királynő, a belvárosi luxushotelek egyike. A Fortepan erről a pompás műintézményről osztott meg egy 1940-ben készült képet a felvételt adományozó Tordai Györgynek köszönhetően, s mint látható a falfeliratokon, a Németh Nándor által üzemeltetett nevezetes helyen sörcsarnok, borház és étterem is szolgálta a szállodai és más vendégeket (a teljes fotó a cikk végén).

A szálloda egyik érdekessége, hogy Ady Endrének is kedvenc vendéglője volt itt. A 2023-ban renovált hotelépületet és a történetét ebben a cikkünkben mutattuk be korabeli étlappal és sok régi képpel.

A hotel. Fotó: Fortepan / Tordai György

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

• A Verestemplom
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A pénzügyi palota
• A Csokonai Színház
• Az Angol Királynő Szálló
• A Kis Orbán-ház
• Az IPK
• Barokk ékkő a reformkorból
• A rendőrpalota alkotója
• Itt lakott Irinyi János
• Tankcsata és négyes villamos
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Verestemplom beszélő kövei
• Megszépült az egykori Angol Királynő
• Már esti díszfényben fürdik a megszépült színházunk
• Így ragyog a Csokonai Színház a nyári napsütésben
• A püspöki palota és a vármegyeháza Kossuth utcai nővére
• A Kossuth utca

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

35 éve hunyt el Karády Katalin, akinek már az 1940-es első debreceni fellépése is óriási szenzáció volt

Debrecenben is óriási volt már 1940-ben a „Karády-láz”, amikor Karády Katalin, az ünnepelt díva végre először lépett fel a cívisvárosban. A máskor is Debrecenben szereplő előadóművész 35 éve, 1990. február 7-én hunyt el New Yorkban, visszavonultan. Debrecenben a Karády Katalint Kedvelők Klubja mellett 2017 óta a Bajcsy utcában emléktábla őrzi a nevét, sőt Bakó Endre 2019-ben könyvet is írt róla, melynek címe: Karády-láz Debrecenben.

A haonon megjelent korábbi cikkem szerint az 1910. december 8-án született Karády Katalin 1940-ben még csak egy „haknibrigáddal” jött a cívisvárosba. A Csokonai Színházban lépett fel, de a műsorát a rádióban és a szemközti Angol Királynő Szálló hangszóróiban is sugározták. Elmondása szerint addig se Debrecenben, se vidéken soha nem járt, pedig a világot már beutazta. Beleznay Unger István visszahívta a teátrumba, s végül a tervezett két produkció helyett hármat kellett adni a hatalmas közönségigény miatt. Karády Katalin 1943-ban az Aranybikában lakott, és a hollywoodi sztárokhoz hasonlóan egy amerikai limuzinnal gördült be, óriási felhajtás kíséretében. Kétezer pengőért lépett fel, ami akkor egy kistisztviselő éves fizetése volt, és 6 ezer pengőért már házat lehetett venni. A színházhoz rendőrt kellett hívni, mivel az emberek összevesztek a jegyeken. A művésznő egyébként akkor és máskor se nyilatkozott a magánéletéről, de ezt leszámítva őszintén és kedvesen válaszolt a kérdésekre. Mégis, az elutazása után az addig őt dicsérő lapok is hirtelen szekálni kezdték. Az ellene felhozott kifogások között még az is szerepel, hogy mikrofonba énekel. Ugyanakkor a Debreceni Újság – Hajdúföld nevű orgánum amiatt is szidta, hogy „többször megsértette” a zsidótörvényt.

Karády Katalin 1940-ben. Fotók: Wikipédia

Bakó Endre, a Karády-láz Debrecenben című könyv szerzője felelevenítette azt is, hogy a németek Karády Katalint és a vőlegényét, Ujszászy István tábornokot is elfogták. A férfit meggyilkolták, Karády Katalint hónapokig fogva tartották, megkínozták, és a fogát is kiverték. A legjobb barátnőjével, Frank Irma kalapossal 1950-ben disszidált több országon keresztül az USA-ba. Az itthon maradt hozzátartozóit kitelepítették, és az édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Karády Katalin a tengerentúlon egy kalapszalont vezetett, visszavonultan élt, és nem vállalt fellépéseket. 1990. február 7-én hunyt el. Bakó Endre irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy Karády Katalin imádta a kalapokat, így nem véletlen, hogy egy kalapos volt a legjobb barátja. A filmbeli jelenetben is úgy tudta feltenni a kalapot, hogy megőrültek a nézők, s a frizuráját, öltözékét nagyon sokan utánozták. Pedig Karády Katalin ennél sokkal több volt, hiszen emberségből is megannyi dicső tettet mutatott, és például a lakásán bújtatta a megmentett zsidókat, köztük gyerekeket. Ezért a Világ Igaza kitüntetést is kiérdemelte.

Karády Katalin egy kőbányai, hétgyerekes, sváb családban született 1910-ben, és az eredeti neve Kanczler Katalin. Fiatalított magán, és azt állította, hogy 1912-ben látta meg a napvilágot. Szintén csalt azzal is, hogy szerinte 16 évesen ment feleségül Varga Dezső adótisztviselőhöz, hiszen valójában ekkor már 20 éves volt. Hat évvel később elhatározta, hogy színészetet fog tanulni, s ebben ösztönözte a későbbi menedzsere, Egyed Zoltán színházigazgató is, akinek nagy szerelme volt. Beiratkozott Aczél Annához, a Nemzeti Színház örökös tagjának a tanodájába is, és ott is hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges. Ennek köszönhetően azt is elérték, hogy felléphessen Jób Dániel színházában, majd a Pesti és a Vígszínházban is szerepeket kapott. Az igazi áttörést Zilahy Lajos 1939-es filmje, a Halálos tavasz hozta meg a számára, hiszen a mű óriási siker lett, és az országos hírnevének köszönhetően még a kabarékban is ő volt a téma. Nem meglepő tehát, hogy Debrecenben is óriási érdeklődés mutatkozott iránta.

További portréink sok fotóval és reprodukcióval:

• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A Művész Úr
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• Attila
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• A Sesztina dinasztia tragikus története
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember - Steinfeld Mihály
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• A debreceni „Kossuth Lajos”

Jávor Pállal 1941-ben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok

Debrecenben négy különleges bronzszobor található a magasban a Piac utca 45. szám alatti homlokzathoz simulva. A fenti képen a valós elhelyezkedésüket mutatjuk be (a szemközti lakóházból fotózva), a következő montázsunkon pedig egymás mellé szerkesztettük őket a csoport tagjainak jobb láthatósága és értelmezése érdekében. A Kereskedelem, Szorgalom, Mezőgazdaság és Ipar című alkotásokat Gregersenné Lux Alice szobrászművész készítette. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kereskedelem, Szorgalom, Mezőgazdaság és Ipar című alkotások. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Csanak-ház és a Svetits-bérház közötti épület, amin megcsodálhatók, eredetileg az egykori Hitelbanké volt, és Padányi Gulyás Jenő tervezte. Készítésének 1938-as évszámát koszorúkba foglalva fel is tüntették a ház tetején, de ezek mára sajnos letörtek. A hely arról is nevezetes, hogy a felső szintjén működött a Medgyessy Kör. De visszatérve a szobrokra: időszerűnek tűnik a restaurálásuk!

Íme, a teljes Hitelbank-palota, amit a szép szobrok díszítenek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy óriási debreceni szobor, amit a többség sose láthat

Debrecen kevesek által ismert és megtekinthető szobra a Füredi úti Kossuth Laktanyában található, az alakulótérhez közeli kis ligetben. A csaknem ötméteres magassága miatt is különleges műnek nem ez az első helye, ugyanis előzőleg a Honvédtemetőben, eredetileg pedig a mai Nagy Lajos király téren volt.

Az 1987 májusa óta a Kossuth Laktanyában megbújó kompozíció. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Márton Ferenc által készített alkotást 1940. május 29-én leplezték le az első területén (az akkori Horthy sugárúton), míg a mai otthonában, a laktanyában 1987. május 14-én állították fel, tehát még a Kádár-korszakban, de a már egyre megengedőbb utolsó időszakában. A szobor helyét a sugárúton (az akkor már Tanácsköztársaság útja nevű sugárúton) 1961-ben a Proletár című Kiss István-bronzalak vette át, a bakaszobrot pedig áttelepítették a Honvédtemetőbe. Ott tulajdonképpen jobb helyen lenne ma is, hiszen akkor bármikor láthatnánk. A kompozíció címét a következő fotón mutatjuk.

A katonaszobor talapzatán található márványtábla felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• A Nagyerdőben elásott Sesztina-padok
• Mini Debrecen-szobor a főtéren

A honvéd- és népfelkelőezred emlékműve a Kossuth Laktanyában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1940-ben felállított szobor az eredeti helyén. A képeslapmásolatot V. Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk, köszönjük!