Régi családi képek debreceni híres emberekkel – boldog anyák napját kívánunk!

Debrecen régmúltjának hajdani családairól, szülőiről és gyerekeiről is megcsodálhatók felvételek a Fortepan kollekciójában. A 2024-es anyák napja alkalmából ilyen fotók közül válogatunk, s az első jelenet máris a Déri teret mutatja, ahol kislányok fényképezkednek az anyukájukkal 1939-ben (a teljes fotó a cikk végén). A következő kép Sajó István építész családját örökítette meg 1946-ban.

Sajó István a feleségével és a lányaikkal a Vásáry utcai otthonukban, 1946-ban. Fotó: Fortepan / Sajó István

Meghitt pillanatban kapták lencsevégre Gulyás Pál költőt és a szeretteit is 1930-ban.

Hajó utca 8., Gulyás Pál költő a családjával a házuk kertjében. Fotó: Fortepan / Németh László Társaság, 1930

A híres embereken kívül „névtelen” elődeink régi szép életképeiben is gyönyörködhetünk. A következő fotográfia a klinikán készült az ott világra jött babával.

Idilli családi jelenet 1954-ben, a nagyerdei szülészeten. Fotó: Fortepan

Ne feledkezzünk meg az anyák társairól, az apákról se, hiszen velük teljes az anyák napja. Ezekkel a csodás képekkel kívánunk Mindenkinek Boldog anyák napját!

Boldog apa a Déri téren, 1941-ben. Fotó: Fortepan / Hegedűs Judit

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Idilli családi jelenet a Déri téren, 1939-ben (nyitóképünk teljes méretben).
Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts

A Rickl- és a Lábasház (1792)

Debrecen két ősi, történelmi épületéhez látogatunk el most a 120 éves és friss fotók révén: a Piac utca 39. szám alá.

Fotók: Ruzicska Gyula. Nagyításért kattints a képre!

Az épületegyüttes elődje a XVI. században készülhetett. A dinasztiaalapító Rickl József Antal (1748–1811), pesti német kereskedő 1789-ben vette meg az itteni boltot, házat és telket. Állítólag kilépte a főutcát, hogy a közepén legyen az üzlete. A hátsó udvarban lévő Lábasház legrégebbi részét is ő építtette 1792-ben. Ennek a mai szerkezete 1850 körül alakult ki, s a gyarmatáru-kereskedést szolgálta ki. Az első udvar után csörlős árumozgató raktárak, lentebb pedig kert és ecetház is volt. Süli-Zakar István könyve szerint a Rickl-ház a Lábasháznak a bővítménye, amit az 1820-as években építtetett Rickl József Zelmos, aki a Török Császárhoz nevű fűszerkereskedést is vezette. A bolt mennyezetén egy cápapreparátum lógott, aminek szájában a segédek és az inasok az irataikat tartották. Napjainkban a szépen felújított helyiségben vendéglő üzemel.

Az ősi kalmár nagymódot hirdette a jellegzetes rézoroszlános tölgyfakapu is, ugyanakkor a patinás ház Szabó Magda „Régimódi történet”-ének is fontos színhelye. 1848 telén Petőfi itt cserélt kardot Rickl József nemzetőr főhadnaggyal. Az ereklyét a cári orosz megszálláskor a csatornában rejtegették, de aztán a II. világháborúban nyoma veszett. A Rickl-kereskedés 1913-ban szűnt meg, majd az épületet 1951-ben „államosították”. Az itt élő, utolső Rickl-családtagot, Dax Matildot a mosókonyhába száműzték. Napjainkban a műemléki védettségű Lábasház sok évig üres, kiadó/eladó volt. Jó 30 éve a SZÜV Lícium Rt. újíttatta fel, s működött benne. Mára új tulajdonosa van, aki szépen rendbe tette, és vendéglátóhelyet alakított ki benne. A cikkünkben és az alábbi galériánkban bemutatott fotókat és az ingatlan történetét Süli-Zakar István dolgozta fel a cég által kiadott 1990-es, szép könyvben. Fotók: Archív, Hapák József, Ruzicska Gyula, Debreceni Képeslapok.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított Lábasház a Rickl-ház felől, napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Boldogság az indián nyárban: szalonnasütés ebédidőben

Debreceni csapatunkkal ismét egy gasztronómia kirándulásra vállalkoztunk, s ezúttal a cívisvárostól 18 kilométerre lévő Nagyhegyesen sütöttünk szalonnát ebédre 2023. október 7-én. Nem volt hőség, de csodálatosan sütött a Nap, így a tüzet fél 1-kor gyújtottuk meg, s hamarosan már készülhettek is az ínycsiklandozó zsíros kenyerek. A fő alapanyagunk szép vastag, sózott zsírszalonna volt, s a vele meglocsolt fehér kenyérhez hagymát, paprikát, uborkát és paradicsomot is falatoztunk. Mindehhez ízlés szerint sör és üdítők dukáltak, sőt, egyikünk kolbászt is sütött. A mennyei illatok és a verőfény még egy szitakötőt is odacsaltak a fejünk fölé, s szinte végig a vezetéken lustálkodva élvezte a hangulatot. Aki pedig még bírja szusszal, a minapi lecsófőzésünket itt idézheti fel akkori képekkel.

Egy éhes szitakötő. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kell több a boldogsághoz? Fotók: © Debreceni Képeslapok

A békebeli Nagyerdő mesés parkja és a régi strand

Debrecen 1935 és 1940 közötti életéről küldött értékes, szép fényképeket Kedves Olvasónk, Répás Zoltán a családi archívumukból. A fenti fotón a klinika főépülete előtti díszpark korabeli arcát és persze a bájos hölgyet és az öltözékét csodálhatjuk meg. A háttérben Tisza István szobra látszik, amit eredetileg ott állítottak fel. Lélegzetelállító különlegesség az is, hogy akkoriban milyen nagy, szép növények és azok míves, dekoratív tartói ékesítették ezt a nem véletlenül kiemelt övezetet.

Kirándulók a Nagyerdőben, az 1930-as évek végén. Fotók: © Répás Zoltán családi archívuma

Ma már hihetetlen és szívdobogtató az is, hogy milyen volt a parkerdő 1930-as évekbeli kialakításakor a sziklás csobogó japánkertje. A következő képek révén ennek látványába is belefeledkezhetünk, ahogyan a fotókon szereplő emberek ruházata és legfőképpen az arcuk kisugárzása is nagy élmény.

Egy szépséges nő a nagyerdei sziklakert dombján, az 1930-as évek végén. Fotók: © Répás Zoltán családi archívuma

Elérkeztünk az összeállításunk címében is jelzett régi Nagyerdei Strandra, ahol a képeket küldő Répás Zoltán korabeli családtagjai mesés környezetben, önfeledten élvezhették a békebeli Nagyerdőn a természet szépségét és az idilli együttlétet...

Családi idill a Nagyerdei Strandon, az 1930-as évek végén. Fotók: © Répás Zoltán családi archívuma

Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet! Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szépséges nő az orvostudományi egyetem főépülete előtt díszparkban, az 1930-as évek végén (nyitóképünk teljes méretben).
Fotók: © Répás Zoltán családi archívuma