Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sajó István. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sajó István. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 4., vasárnap

A Bethlen utcai OTI

Debrecenben 1949-ben, az „első 3 éves tervben” épült meg az OTI / SZTK rendelőintézete a Bethlen utcán. A Bauhaus stílusú létesítményt Králik László, valamint a régi stadion és a csónakázó alkotójaként is ismert Sajó István tervezte. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1949

Nekem anno először akkor lett „gyanús” Sajó István szempontjából ez az épület, amikor észrevettem rajta a jellegzetes zászlórudat. Sajó István ugyanis több épületén alkalmazta ezt az elemet. El is indultam, hogy hátha találok a falon egy másik Sajó-jellegzetességet, a nevét megörökítő kis kőtáblát – és rögtön a kapualjban rá is leltem egy márványlapra, amin a két mérnök szerepel az átadás évével.

Az alkotók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korabeli cikkekből az is tudható, hogy az OTI debreceni székháza a Nagyállomás környékén volt (ez a II. világháborúban megsemmisült), valamint 1942-től a Kossuth utcán is működött, mégpedig az egykori Angol Királynő Hotel megvásárolt épületében. Mindkettőt szűkösnek írták le. A Bethlen utcai új székházban a rendelőkön kívül társalgót, könyvtárt, éttermet és vendégszobákat is kialakítottak. A főkapu két oldalát erősen szocreál stílusú domborművek díszítik, ezeket Vilt Tibor készítette. A jobb látvány érdekében a kompozíciók fotóit összemontíroztam. Íme:

Vilt Tibor művei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A épületegyüttesben ma is rendelőintézet található, de már Debreceni Egyetem Klinikai Központ Járóbeteg Szakellátási Központ a neve. Az új szárnya 1977–78-ban épült, a Kölcsey-művközponttal párhuzamosan. A legutóbbi ottjártunkkor ebben a kék üvegburkolatú részben már régóta nem működött a földszinti gyógyszertár. Volt Debrecenben egy OTI-bérház is, azt ebben a képes cikkben mutattuk be. Lássuk végül azt is, hogy milyen belül napjainkban a Bethlen utcai régi fogadótér, mely hasonlóan csupa márvány, mint például a Nagyállomás mai főépülete!

Régi szárny, előtér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink a környékről:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 20., csütörtök

A Nagyállomás modern főépülete

A debreceni Nagyállomás modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte, és 1961. augusztus 20-án adták át a forgalomnak.

A központi várócsarnok. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1961

Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna a főépületnek. 


A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint ugyanis az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes:


Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A régi palotát pedig – a Napló korabeli cikke szerint – a terv szerint a november 15-ig kellett elbontani.

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útikönyvben

A régi palotát nem mellesleg 1902. július 14-én nyitották meg, és a díszes csarnokát is bombatalálat érte 1944-ben.

A Petőfi tér látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, a posta, valamint a resti, a munkásszálló és a tejivó egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg. Ehhez pedig az Uvaterv, a Fortepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül.

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével írjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A központi váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás főépületének központi várócsarnokában egyebek mellett a monumentális fali képek és a márványlapokban felfedezhető ősállatlenyomatok ejthetik ámulatba a betérőket.

A tejivó. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új „palotához” munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postahivatalról  is szuper külső-belső felvételek találhatók.


Megnéztük, a postai enteriőrben szerencsére ma is megvan a különleges márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult.

A Nagyállomás főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző cikkeink sok szép régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló tudósítása az átadásról

2026. június 3., szerda

Stadionunk története 1934-től

Debrecen mai futballarénája helyén egy igazi sportlétesítmény állt, amit az 1934. június 2. és 10. közötti országos verseny részeként avattak föl. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A régi főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez volt hazánk első földsánc-stadionja, az építésében pedig jelentős számú „ínségmunkaerő” vett részt. A lebontása 2013. január 29-én kezdődött. Az alábbi képen a Dienes-szakközépiskola kocsija és csoportja szerepel az 1970-es virágkarneválon, a Nagyerdei Stadionban. F. k.: Király Julianna


Abban a stadionban a DVSC focimeccsein kívül atlétikai és motorversenyeket, meg persze virágkarneválokat, úttörőavatásokat és Campus Fesztiválokat is lehetett tartani. Sőt, az 1950-es, 60-as években kertmozi is működött a tribünnél.


A stadion bontása akkor fejeződött be, amikor éppen betölthette volna a nyolcvanadik évét. Következzenek az újonnan elkészült sportkomplexum látképei. A létesítmény mindvégig szervesen beleilleszkedett a Nagyerdőbe, pedig 20 ezer férőhelyes volt. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal:


Ebben az összeállításban nemcsak a régi stadionról mutatunk be néhány fotót, hanem mellettük természetesen az új aréna építéséről és kész látványáról is található itt pár felvétel.

A régi tribün ülőhelyei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdőben kialakított, ovális alakú telepet 1934-ben nyitották meg, többnapos ünnepségekkel.

Tabló: Helytörténeti Fotótár

A beruházás annak a nagyszabású fejlesztéssorozatnak a része, amelynek eredményeként megvalósult az egyetem, valamint a klinika, a Köztemető, a parkerdő, a csónakázó és a fedett uszoda is. Az átadási ünnepségsorozat művészi emlékplakettjeinek képeit V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra:


A cívisváros akkor korszerűnek számított stadionjának fő tervezője Sajó István és Borsos József volt. Munkájuk jellegzetessége a két maratoni kapu is, amiket – szintén egyedi módon – debreceni klinkertégla burkolt.

Az állatkert felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Tóth Lajos és fiai építészmérnökök építették, és a vasbeton elemeket is ők tervezték. Íme a lebontott stadion falain elhelyezett tervezői táblák egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Az 1980–90-es évektől egyre kevesebbet költöttek a komplexum állagmegóvására és felújítására (miként például a csónakázóra és a strandra is), és emiatt fokozatosan lepusztult ez a hajdani, szép sportfellegvár.

A lazítómedence. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pénztár a víztoronynál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tribünbontás, 2013 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lerombolt lelátó- és öltözőépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hosszas agónia után, 2013. január 29-én kezdődött meg a régi stadion bontása, míg a Bordás Péter által tervezett, új futballstadiont 2014. május 1-jén adták át. Az építkezést hivatalosan rekonstrukciónak nevezik, mivel nem rombolták le teljesen („csak” kb. 99 százalékban) a régi helyet. Ilyen volt a „rekonstrukciós” tábla felállítása 2013 januárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Megérkezett a bontó-építő brigád mobil irodája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Nézzük tovább az építkezés folyamatát!

Állatkert felőli lábazatok

Már piroslik a téglafalazat a Diszkoszvető mögött

A külső ponyva felhúzása. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ez már 2014, de fűre lépni még szigorúan tilos:

. Alakul a gyep is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Itt pedig már a lelátó is elkészült

A legutolsó művelet a 2014. május elsejei megnyitó előtt:

Jön az s betű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Esti pompában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi stadion tervezője, Sajó István 65 éves korában, 1961. március 11-én hunyt el. Éppen az általa tervezett Nagyerdei Stadionban nézett futballmeccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az új létesítmény 2014. május 10-i avatásán az Újpestet fogadta a DVSC, és 3–1-re nyert.

2014. május 10. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1967-es virágkarnevál. F. k.: Berczi Ferencné

2026. március 16., hétfő

Ősi debreceni helyünk, a Hatvan utca


Debrecenben a Hatvan utca a Kossuth teret és a Segner teret köti össze.
Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A püspöki palota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Más megközelítés szerint a Hatvan utca a püspöki palotától halad nagyjából a Hidas Presszóig.

A Hatvan utca elejének páratlan oldala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca páratlan oldalának elején lévő mai épületekről ebben az összeállításunkban találhatók további fotóink. Az utcáról készített videónk itt tekinthető meg.

Itt volt a Csokonai-ház. Fotó: Fortepan, Fóris Gábor, Vastagh Miklós, 1936

1973 őszéig itt, a Hatvan utcán végigfutva, az Aranybika és Nyulas között közlekedett az emlékezetes 5-ös villamos is.

A páratlan oldal a Csokonai-háznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen utcanevei című, 1984-es könyv szerint (amit dr. Nábrádi Mihály szerkesztett) először a városi tanács 1547–57. évi jegyzőkönyvében olvashatunk róla ,,platea Hatvan" formában, latinul.

A Hatvan utca 6. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a mű, valamint Tóth Pál Debreceni utcanevek című könyve is kitér arra, hogy az utcának 30–30 háza volt, és erről is kaphatta a nevét.

1905-ben postázott képeslap a Hatvan utcáról

Szintén sokan tudják, hogy a Hatvan utca is kifelé szélesedik. Ennek oka az állattartás és -terelés idejébe vezethető vissza, amikor reggelente a városból ki, esténként pedig hazavonultak a jószágok...

A páros oldal eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nevezett két helytörténeti dolgozat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy innen a Hortobágyon és a tiszafüredi réven át jutott az utazó a Tisza túlsó partjára, majd Hatvanon keresztül Pestre.

1906, a mai postapalota és Államkincstár helyén

A fenti rész már a postapalotával

Ennek a fent említett országútnak, mely Pest városába a Hatvani kapun át vezetett, volt fő állomása Hatvan. Az út Debrecenben található szakasza minden bizonnyal emiatt is kapta a Hatvan utca nevet.

Itt volt Csokonai szülőháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mai Hatvan utcát korábban Nagy-Hatvan utcának, a Jókai utcát pedig Kis-Hatvan utcának nevezték.

Hatvan utca 4–12. Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts, 1932

A Hatvan utca híres épülete a Sajó-bérház a 6. szám alatt, átellenben pedig a postapalota és az államkincstár is. 

1909-es képeslap a Hatvan utca felső részéről

A Hatvan utca 24. szám alatt diszkréten áll a 2021-ben 100 éves unitárius imaház. Szabó József és Zsófia örökhagyók ingatlanadománya révén székely unitárius családok építették fel.

A 2026-ban 105 éves unitárius imaház,. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emlékezetes a Hatvan utca régmúltjából az Engel Károly-féle fűszer- és festéküzlet is, mely a mai Pásti utca sarkán működött:

Szemet gyönyörködtetően rendbe tették a Hatvan utca 23. szám alatti épület (1892) homlokzatát. 

A Bethlen utcai sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt, a Hatvan utca 23. szám alatt működött 23 évig a múzeum, és e helyen állt Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is, ami az 1802-es nagy tűzvészben égett le. A ház mai felvételeit lásd a fentebbi képeinken.

Az egykori Csók utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A páros oldalban, a Tóth Árpád utca melletti tömbben fedezhető fel az alábbi „patinás” cégtábla:

Mindemellett a környék egyik méltán leghíresebb épülete a Fazekas Mihály Gimnázium palotája és intézménye a Hatvan utca 44. szám alatt, a Tóth Árpád utca mellett. 

A Fazekas-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gimi 2023-ban 150 éves, hiszen az elődjének számító intézmény1873. november 3-án „Debrecen szabad királyi város reáliskolája” néven nyitotta meg a kapuit.

Fazekas-gimnázium, 1973, HBN-fotó

Ebben az időben még csak fiúk számára oktatta a modern nyelv-, matematika- és természettudomány-központú tananyagait. A gimnázium mai épületét 1891-ben kezdték építeni Meixner Károly tervei alapján, majd a diákok 1893 szeptemberében vehették birtokukba.

A Hatvan utca 61. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekes egybeesés, hogy az utca kapcsán sokat emlegetett Csokonai Vitéz Mihály 100 évvel korábban, 1773. november 17-én született. Akár az ő nevét is viselhetné az alma mater!

A Hidas Presszó épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utunk végére pedig immár elérkeztünk a mai Segner tér közeléhez, a Hidas Presszóhoz, mely arról is nevezetes, hogy itt csodálható meg Debrecen legnagyobb retrotábla-gyűjteménye (lásd ebben a videós bejegyzésünkben)!

A Hatvan utca 70. alatti kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A presszóval szemközt pedig egy szintén patinás patika működik.

Segner tér, 1938. (Fortepan, Fóris Gábor, Vastagh Miklós)

Ha érdekel a szintén gazdag történelmű és építészeti adottságú Széchenyi utcánk históriája sok mai és régi szép képekkel, akkor látogass erre a múltidéző összeállításunkra.

A Sajó-bérház archív látképe. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!