Az óriási gázrobbanásból született Kráter-tó

Debrecenből is látni lehetett azt a 100 méter magas lángoszlopot, ami 1961. augusztus 23-tól a gázkút berobbanása miatt több napon át tombolt Nagyhegyesnél. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai Kráter-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői túra- és pihenőhelyet: a Kráter-tavat. A fejlesztéseknek köszönhetően immár jó minőségű aszfaltút visz be ide. A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta.

A tűz a HBM Tanács fotóján. Repró: © Debreceni Képeslapok

Íme egy napjainkban készített videónk erről a festői helyről:

A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt). A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést.

Pihenés a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké. 2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott.

Egy szuper főzőhely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat. A MOL ugyanakkor mini fúrótornyot és emléktáblát is felállított a parkban. A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt.

Horgász a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fúrótoronymakett a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A Keleti-főcsatorna
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A hajdani Margit-fürdő 
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• A balmazújvárosi Kamilla Gyógyfürdő
• Szent Margit nyomában
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Túra a tiszacsegei kompnál és csárdánál
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A kiskunmajsai Jonathermál
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben 
• A Telegdi-sófürdő 
• A Cserkész-tó 
• A Vértessy-strand 
• A Kincses-tó

A 15 évig épült „folyónk”: a Keleti-főcsatorna

A debreceniek közül is sokaknak van nyaralójuk a Keleti-főcsatorna valamelyik szakaszán, illetve életvitelszerűen is egyre többen laknak ott. A parti házak között nagyon sok olyan található, ami ma is az 1970-es évek építészeti stílusát idézi. Ízelítőnk a hely tavaszváró hangulatából:

Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Stég a Keleti partján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főként öntözési célokat szolgáló Keleti-főcsatornáról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 98 kilométer hosszú, s a Tiszát és a Berettyót köti össze Tiszalök és Bakonszeg között. A Wikipedia leírása szerint a létesítményt 1941. augusztus 8-tól 1956. július 14-ig építették, több ütemben.

A nagyhegyesi híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Keleti-főcsatornának 26, különféle hídja van. Mi a 33-as főút melletti, nagyhegyesi részen álltunk meg, s betértünk a faluba is.

A nagyhegyesi híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyhegyesen a Rickl Antal Vilmos nevét viselő könyvtár épületét csodáltuk meg, valamint az ottani, 1848/49-es emlékművet (fotóikat lásd a cikk végén). A Rickl névnek a debreceniek számára is ismerősnek kell lennie, hiszen a Piac utca 39. szám alatti, ma is meglévő épületegyüttesben működött a híres Rick-üzlet és Lábasház. A község másik világhírű nevezetessége, a Nagyhegyes melletti Kráter-tó tó története pedig ebben a cikkünkben is felidézhető videóval is régi-új képekkel.

A Keleti a hídról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagyhegyesi könyvtár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Az egri 360 éves minaret
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Az egri Szépasszony-völgy
• Az egri bazilika
• A 250 éves egri líceum
• Miskolc
• A jégbe zárt Lillafüred
• A diósgyőri vár
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

Az 1848/49-es emlékoszlop. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma 63 éve tört ki a hatalmas robbanás és lángoszlop, amelyből oázis született: a festői Kráter-tó

A nagyhegyesi Kráter-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenből is látni lehetett azt a 100 méter magas lángoszlopot, ami 1961. augusztus 23-tól a gázkút berobbanása miatt több napon át tombolt Nagyhegyesnél. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A tűz a HBM Tanács fotóján. Repró: © Debreceni Kpeslapok

Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői túra- és pihenőhelyet: a Kráter-tavat. A fejlesztéseknek köszönhetően immár jó minőségű aszfaltút visz be ide.

A tó átmérője 150 méter, a mélysége 5 méter

A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta. Íme videónk a helyről:

Összeállításunk fotóit a legfelső, az archív kép és a videó kivételével a kerékpáros túracsoportunk korábbi kirándulásán készítettük, amikor helyiek fogadtak és kalauzoltak minket.

Megérkezve a tóhoz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt).

A történetet hallgatva. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést.

Pihenés a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké.

Vendéglátóinkkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott. Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat.

Egy szuper főzőhely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A MOL ugyanakkor mini fúrótornyot és emléktáblát is felállított a parkban.

A szabadtéri múzeumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt.

Kellemes pecahely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A nagyhegyesi Rickl-kúria
• A Keleti-főcsatorna
• Nagyhegyesi cseresznyeszüret
• Szalonnasütés ebédre

Túracsapatunk útban a tóhoz. Fotó:© Papp Lajos

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képexlapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fúrotoronymakett a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Pünkösdi szüret: terméstől roskadoznak a cseresznyefák

Érik a cseresznye! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyes részein több gyümölcsfajta szenvedett fagykárt 2024 tavaszán. Vannak azonban olyan környező települések, amiket elkerült a baj, így ennek köszönhetően pünkösdkor már cseresznyét is lehetett szüretelni. Mi a 18 kilométerre fekvő Nagyhegyes egyik hatalmas cseresznyefáját „szálltuk meg” ekkor, hogy leszedjük róla a szép sötét szemeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Lenti piros cseresznyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cseresznyefa lenti ágain még kevésbé érett gyümölcsök is bőségesen vannak, ám a fentebbi részeken garmadával kelletik magukat a mézédes, lédús, ellenállhatatlan fürtök.

Egy szépen megnőtt szem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magasban lévő szemek elérése érdekében létrákra volt szükség, és az erősebb ágakra is fel kellett másznunk. Szerencsére a cseresznyefa az idős kora ellenére is sérülés nélkül elbírta a terhünket. A leszedett gyümölcs egy része friss csemege lett, a többiből befőtt és süteménytöltelék is készül.

Ínycsiklandó finomság! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyhegyesi összeállításaink:

• A Kráter-tó
• A Keleti-főcsatorna

Hamarosan szedhetők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ilyen óriási a fa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy debreceni kalmár 170 éves nagyhegyesi kúriája

Debrecen gazdag kereskedői közül többen fektették be a pénzüket a cívisvároson kívül is. Például a Rickl-dinasztia tagja, Rickl Antal Vilmos és a neje, Kis Orbán Johanna (aki a Kis Orbán-családból származott) a Debrecentől 18 kilométerre fekvő mai Nagyhegyesen is vásároltak birtokot. Az ottani kúriájuk – Virányi Zsolt leírása szerint – az 1850-es években épült, vélhetően a családfő tervei szerint.

A nagyhegyesi Rickl Antal Vilmos Könyvtár főhomlokzata 2024 márciusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kiserdő út 1. szám alatti, 2008 óta védett és 2010-ben helyreállított épületben ma a község könyvtára működik, míg anno az államosítás után TSZ-iroda, majd általános iskola (a Korom-iskola) kapott helyet itt. Érdekesség az is, hogy Rickl Antal Vilmost ugyanaz az Orlai Petrics Soma festette meg annak idején, mint aki Petőfi Sándort is megörökítette a híres „didergős” képén.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Orlai Petrics Soma 1852-es festménye Rickl Antal Vilmosról. Reprodukció: Nemzeti Portrétár

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A 15 évig épült folyónk: a Keleti-főcsatorna
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Az egri 360 éves minaret
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Az egri Szépasszony-völgy
• A 250 éves egri líceum
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

Boldogság az indián nyárban: szalonnasütés ebédidőben

Debreceni csapatunkkal ismét egy gasztronómia kirándulásra vállalkoztunk, s ezúttal a cívisvárostól 18 kilométerre lévő Nagyhegyesen sütöttünk szalonnát ebédre 2023. október 7-én. Nem volt hőség, de csodálatosan sütött a Nap, így a tüzet fél 1-kor gyújtottuk meg, s hamarosan már készülhettek is az ínycsiklandozó zsíros kenyerek. A fő alapanyagunk szép vastag, sózott zsírszalonna volt, s a vele meglocsolt fehér kenyérhez hagymát, paprikát, uborkát és paradicsomot is falatoztunk. Mindehhez ízlés szerint sör és üdítők dukáltak, sőt, egyikünk kolbászt is sütött. A mennyei illatok és a verőfény még egy szitakötőt is odacsaltak a fejünk fölé, s szinte végig a vezetéken lustálkodva élvezte a hangulatot. Aki pedig még bírja szusszal, a minapi lecsófőzésünket itt idézheti fel akkori képekkel.

Egy éhes szitakötő. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kell több a boldogsághoz? Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hatalmas robbanásban született oázis: a Kráter-tó

A nagyhegyesi Kráter-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenből is látni lehetett azt a 100 méter magas lángoszlopot, ami 1961. augusztus 23-tól a gázkút berobbanása miatt több napon át tombolt Nagyhegyes mellett.

A tűz a HBM Tanács fotóján. Repró: © Debreceni Kpeslapok

Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői kirándulóhelyet: a Kráter-tavat.

A tó átmérője 150 méter, a mélysége 5 méter

A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta. Íme videónk a helyről:

Összeállításunk fotóit a legfelső, az archív kép és a videó kivételével a kerékpáros túracsoportunk korábbi kirándulásán készítettük, amikor helyiek fogadtak és kalauzoltak minket.

A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt).

A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott. Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A MOL ugyanakkor mini fúrótornyot és emléktáblát is felállított a parkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A nagyhegyesi Rickl-kúria
• A Keleti-főcsatorna
• Nagyhegyesi cseresznyeszüret
• Szalonnasütés ebédre

Túracsoportunk útban a tóhoz. Fotó:© Papp Lajos

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képexlapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fúrotoronymakett a tó mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok