Az első gyorsétterem Debrecenben

A gyorsétterem az átadáskor. Fotó: Iklódy János

Debrecen első nemzetközi gyorsétterme 1991. október 8-án nyílt meg a nagyközönség számára a Hungária-palotában, az egykori Hungária Étterem helyiségében, ami a Piac utca és az Arany János utca sarkán található 1889 óta.

A gyorséttermes időkben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az átadásról beszámoló Napló-cikkben ez olvasható: a tervezéstől a megvalósításig tíz hónap telt el, hogy Debrecen egyik legpatinásabb vendéglőjéből kialakítsák az ötödik magyarországi éttermet. A régi Hungária helyén mintegy 100 millió forintos beruházás révén alakították ki az európai színvonalú gyorséttermet. A világ 53 országában csaknem 14 ezer üzletet működtető cég legújabb egységének terveit a Diplomáciai Testületeket Ellátó Vállalat mérnökei készítették, a kivitelezési munkálatokat a HÁÉV végezte. Cserháti Gabriellától, az étterem fiatal vezetőjétől megtudták: a debreceni üzletben 80 alkalmazott dolgozott, akiket az amerikai normáknak megfelelően ő maga választott ki a rengeteg jelentkező közül. A cégnek azóta immár több étterme is üzemel Debrecenben, az első éttermet pedig a közelmúltban költöztették el a Hungária-palotából a MÁV-székházba. A Gambrinus köznél hajdan működő gofrizó emlékét ebben az összeállításunkban idéztük fel.

Az 1991-es nyitás előtti egyik sajtóhirdetés

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

• Zöldfa
• Fekete Bárány
• Sport Étterem
• Apollo-videópresszó
• Toronyház Bisztró
• A Halászcsárda a Hal közben
• „A” Játékbolt
• Kinizsi Söröző
• A Csapó utcai piac
• Omnia Kávészalon
• Csillag Étterem
• Orange Bár
• Kaszanyitzky
• Csemege és Ezermester a Dollárházban
• Parasztbolt
• Gambrinus Étterem
• Lilla Ételbár
• Várkapu Étterem
• Borsodi Söröző
• Rákóczi utcai piac
• Bocskai Étterem
• Don-kanyar
• Lublin Étterem
• Csokonai Kávéház
• Centrum Áruház
• A Sportszer

A csodálatos Hungária-palota 1915-ben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Meki-magazin 1. és 2. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Látóképi Csárda

Debrecen egyik híres vendéglátóhelye a Látóképi Csárda, mely a város nyugati határában, a 33-as főút mellett áll évszázadok óta. E történelmi fogadónkhoz látogattunk a közelmúltban.

Az emblematikus felirat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A patinás vendéglátóhely történetéről a parkolóban található szép táblákon (fotójukat lásd lentebb), valamint a csárda honlapján olvashatók értékes információk. Ez utóbbiból idézve, megtudható, hogy a Látóképi (régi nevén Fegyverneki) Csárda 1731-ben épült a mátai országút újvárosi elágazásánál, Kiss Gáspár és Szőke János tőzsérek vállalkozásaként.

A csárda 1941-ben. Fotó: Forteapan / Hegedűs Anikó

Az országút megnövekedett forgalma miatt a házat többször átépítették, így végül az 1816-ban megtervezett bővítés révén az addigi L alakú épület U elrendezésű lett. A fenti kép kapcsán olvasónk, Dunka Gyuri a Facebook-oldalunkon felidézte: „Gyakran meglátogattuk a Hunyadi TSz ondódi telepéről, ahol a Hunyadi SE lovasszakosztájának a sportistállója volt. A képen a Debreceni Àll. Méntelep lovasa látható, a csődörösök erre jártatták az állami nóniusz fedezőméneket. Találkahely volt.”

A hátsó fertály. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csárda előtt öreg, téglával rakott, 5 méter átmérőjű csordakút állt. Ezt 1928-ban betemették. Az új kút 2,4 méter átmérőjű volt, és a vizet csaknem 9 méter mélységből hozták fel.

Cikkünk korábbi Facebook-megosztásához Garabuczi Sándorné annak az érzésének is hangot adott, hogy imádja a Körhinta című filmet Törőcsik Mari és a csodálatos Soós Imre főszereplésében. Ott látható a Látóképi Csárda, mint tejátvevőhely.

A terasz oldalában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Látóképi Csárda múltidéző leírása arra is rámutat, hogy a vendéglőt az 1923-as Alföld-fásítási törvény megszületéséig akác- és eperfacsoport övezte, később kis erdő és gyümölcsöskert. Kultúr- és építéstörténeti jelentősége és értéke miatt a csárdát az Országos Műemléki Felügyelőség 1985 augusztusában városképi jelentőségű építménnyé nyilvánította.

A képet Mj Horváth-nak köszönjük!

Cikkünk Facebook-megosztásához Nagy Csaba nyugdíjas építész e szavakkal szólt hozzá: „1986-ban a csárda felújításában mint művezető részt vettem, akkor szintező műszerrel bemértem, mert még tiszta időben nem takarta semmi. A Nagytemplom mögötti fák koronájának a tetejével szinelt.”

Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben

Oskar von Roscher leírta: „A monda szerint ott függött egy portréfestmény, aminek az egyik szeme helyén egy lyuk volt. Azon keresztül kukucskáltak a hortobágyi betyárok, ha a zsandárok jöttek. Innen ered a neve, a Látóképi Csárda, ha igaz.”

Forgács Attila ugyanakkor amondó, hogy „a Látóképi Csárda küszöbéről lehetett látni a Nagytemplom óráját. Emiatt látókép a csárda jelzője.”

A parkolónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Táblák a parkolóban Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• Az Omnia Kávészalon
• Gyönyörű lett a Régi Vigadó
• A Nagyállomás tejivója
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A Ludas Espresso
• Az Egyetem Kávéház
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Tejbár a Nagyállomáson
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• Amikor fél konyak 130 Ft volt a Halápi Csárdában
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A Kossuth utcai tejivó
• Amikor még Vadász volt a Halápi Csárda
• A Petőfi téri Kis Pipa
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• Ételbár a nagypiacnál: a Pulykakakas
• A Hortobágyi Csárda
• Feltámadt a nagyerdei Pálma
• A Szőlőskert tanszék
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco
• Az Éva Bár
• A Turmix Bár
• Az Alföldi Nyomda ebédlője
• Mi lett a Levelesből?
• A Fácán 

Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben

Újra a debreceni főtéren a Márton-napi libalakoma

A debreceni hagyományos gasztronómiai nagyrendezvények egyike a Márton-napi libalakoma.

Pompás étkek a tepsikben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A korábbi kihagyások után a gasztro buli ismét a főtéren várja a libahúsból készült ételek kedvelőit.

Mi szem-szájnak ingere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. november 10. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023. november 10. és 12. közötti forgatagban természetesen más finomságok is vannak, és megannyi program is zajlik. Mostani felvételeinket a fesztivál első napján készítettük.

Falatozók a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Porciózás a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ínycsiklandó csemegék között lángos, sajtfélék, valamint forralt borok is kóstolhatók s hazavihetők.

Készül a lángos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ki éhezett és szomjazott meg?

Kuriózumokra is bukkanhattunk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sajtok kedvelőinek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sétánkat az itókáknál és egy csilisnél folytatjuk, s egy fontos plakátot is szemügyre veszünk. Kellemes kikapcsolódást, szuper időt és jó étvágyat Mindenkinek!

Guszta nedűk! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ui.: A következő fotó csalóka, ugyanis nem egy óriási paprika lebeg a Nagytemplom tornyai között: a vicces látványt csupán a perspektíva játéka okozza.

Csili a Nagytemplom fölött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Boldogság az indián nyárban: szalonnasütés ebédidőben

Debreceni csapatunkkal ismét egy gasztronómia kirándulásra vállalkoztunk, s ezúttal a cívisvárostól 18 kilométerre lévő Nagyhegyesen sütöttünk szalonnát ebédre 2023. október 7-én. Nem volt hőség, de csodálatosan sütött a Nap, így a tüzet fél 1-kor gyújtottuk meg, s hamarosan már készülhettek is az ínycsiklandozó zsíros kenyerek. A fő alapanyagunk szép vastag, sózott zsírszalonna volt, s a vele meglocsolt fehér kenyérhez hagymát, paprikát, uborkát és paradicsomot is falatoztunk. Mindehhez ízlés szerint sör és üdítők dukáltak, sőt, egyikünk kolbászt is sütött. A mennyei illatok és a verőfény még egy szitakötőt is odacsaltak a fejünk fölé, s szinte végig a vezetéken lustálkodva élvezte a hangulatot. Aki pedig még bírja szusszal, a minapi lecsófőzésünket itt idézheti fel akkori képekkel.

Egy éhes szitakötő. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kell több a boldogsághoz? Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mennyei pásztorételünk, a slambuc

Debrecen és a Hortobágy egyik leghíresebb és egyik legízletesebb népi étele a slambuc. Ennek a hagyományos eledelnek a két fő hozzávalója a lebbencstészta és a krumpli. A cívisvárosban is több helyen készül az otthoniakon kívül ez a finomság, melynek az egyik legismertebb mestere Kovács István (lásd az alábbi felvételeinken). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ő a Bajcsy utcai borozó-galériában kínálja a maga által kikísérletezett és saját kezűleg előállított slambucát. A ház 1710-ben épült, és a 18. században is már borospinceként üzemelt. Idejárt borozni a tanítványaival Csokonai Vitéz Mihály is. Az utca neve pedig volt József király herceg, Nagy új és Új is.

Bográcsos ételt készítő hortobágyi pásztorok a tűz körül. Ismeretlen szerző képeslapfotója, 1958. Repró: © Debreceni Képeslapok

A slambucról Kovács István kifejtette: van a mezítlábas, és van a pirított, ő azonban – borász nyelven – küvésítette a slambucot. Ez azt jelenti, hogy keveri a kétféle módon elkészített tésztát. Rájött ugyanis arra, hogy a slambuckészítéshez nem kell Michelin-csillagos szakácsnak lenni: a legegyszerűbb pásztorember meg tudja főzni. De azt is mondta, hogy ez neki kevés. Hiszen jót és finomat bárki tud főzni, az ételt azonban addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!

Ebbe a slambucba erős paprika is került a kertbarátok főzőversenyén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kovács Istvánnal készített interjúm a borászati, gasztronómiai mesterségéről és a művészetpártolói hitvallásáról erre a cikkre látogatva olvasható el teljes terjedelmében. Ebben természetesen a jó slambuc titkáról is fellebbenti a fátylat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A homokkerti kertbarátok egyik korábbi hagyományos slambucfőző versenyén tett látogatásunk élménybeszámolója pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel videóval és sok fotóval.

„Az ételt addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!” Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Slambucfőzők versenye

A debreceni tájegység jellegzetes népi eledelének, a slambucnak a készítői versengenek a Homokkerti Közösségi Ház udvarán, október első szombatján.

A csodálatos napsütéses időjárásban megrendezett gasztronómiai vetélkedőn 15 bogrács körül sürögnek-forognak a résztvevők. Közben pogácsáznak, itókát kortyolgatnak, s jókat beszélgetnek, nevetgélnek a szuper társaságban.

A legtöbb csapat csupán szalonnát, tésztát, krumplit, valamint sót és vizet használ a slambuc elkészítéséhez. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

Némelyikük piros paprikával is ízesíti, és csak egy-két versenyző pirítja meg a tésztát (ami pedig leginkább házi lebbencs). Az illata és a látványa azonban mindnek fenséges!

Összeveszni persze egyikük se fog azon, hogy miként is készül az ,,igazi" slambuc. Elfogadják, ha a másik nem pont úgy csinálja, mint emezek. A zsűri úgyis körbejár, egyenként megkérdezi az összetevőket és a főzési módot, s végül természetesen meg is kóstolja a slambucokat...

...amik bárhogyan is születtek, például forgatással, kavarással avagy erős paprikával, egészen biztosan mind isteni ízű remekmű! Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!