Debrecen egyik híres vendéglátóhelye a Látóképi Csárda, mely a város nyugati határában, a 33-as főút mellett áll évszázadok óta. E történelmi fogadónkhoz látogattunk a közelmúltban.
 |
| Az emblematikus felirat. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A patinás vendéglátóhely történetéről a parkolóban található szép táblákon (fotójukat lásd lentebb), valamint a csárda honlapján olvashatók értékes információk. Ez utóbbiból idézve, megtudható, hogy a Látóképi (régi nevén Fegyverneki) Csárda 1731-ben épült a mátai országút újvárosi elágazásánál, Kiss Gáspár és Szőke János tőzsérek vállalkozásaként.
 |
| A csárda 1941-ben. Fotó: Forteapan / Hegedűs Anikó |
Az országút megnövekedett forgalma miatt a házat többször átépítették, így végül az 1816-ban megtervezett bővítés révén az addigi L alakú épület U elrendezésű lett. A fenti kép kapcsán olvasónk, Dunka Gyuri a Facebook-oldalunkon felidézte: „Gyakran meglátogattuk a Hunyadi TSz ondódi telepéről, ahol a Hunyadi SE lovasszakosztájának a sportistállója volt. A képen a Debreceni Àll. Méntelep lovasa látható, a csődörösök erre jártatták az állami nóniusz fedezőméneket. Találkahely volt.”
 |
| A hátsó fertály. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A csárda előtt öreg, téglával rakott, 5 méter átmérőjű csordakút állt. Ezt 1928-ban betemették. Az új kút 2,4 méter átmérőjű volt, és a vizet csaknem 9 méter mélységből hozták fel.
Cikkünk Facebook-megosztásához Garabuczi Sándorné annak az érzésének is hangot adott, hogy imádja a Körhinta című filmet Törőcsik Mari és a csodálatos Soós Imre főszereplésében. Ott látható a Látóképi Csárda, mint tejátvevőhely.
 |
| A terasz oldalában. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A Látóképi Csárda múltidéző leírása arra is rámutat, hogy a vendéglőt az 1923-as Alföld-fásítási törvény megszületéséig akác- és eperfacsoport övezte, később kis erdő és gyümölcsöskert. Kultúr- és építéstörténeti jelentősége és értéke miatt a csárdát az Országos Műemléki Felügyelőség 1985 augusztusában városképi jelentőségű építménnyé nyilvánította.
 |
| A képet Mj Horváth-nak köszönjük! |
Cikkünk Facebook-megosztásához Nagy Csaba nyugdíjas építész e szavakkal szólt hozzá: „1986-ban a csárda felújításában mint művezető részt vettem, akkor szintező műszerrel bemértem, mert még tiszta időben nem takarta semmi. A Nagytemplom mögötti fák koronájának a tetejével szinelt.”
 |
| Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben |
Oskar von Roscher leírta: „A monda szerint ott függött egy portréfestmény, aminek az egyik szeme helyén egy lyuk volt. Azon keresztül kukucskáltak a hortobágyi betyárok, ha a zsandárok jöttek. Innen ered a neve, a Látóképi Csárda, ha igaz.”
Forgács Attila ugyanakkor amondó, hogy „a Látóképi Csárda küszöbéről lehetett látni a Nagytemplom óráját. Emiatt látókép a csárda jelzője.”
 |
| A parkolónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| Táblák a parkolóban Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:
- A Hortobágyi Csárda
- A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
- Ballada az Aranykakas vendéglőről
- A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
- A Miklós utcai Kismozdony emléke
- A józsai 300 éves Rózsás Csárda
- A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
- A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
- Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
- Az Utopia Disco
- Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
- Az Egyetem Kávéház
- A Kondorosi Csárda régen és most
- A Kisfürdő és a Szikla
- Az Angol Királynő Szálló
- A Halápi Csárda
- „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
- Volt egyszer egy Ifipark
- A lebontott Nagyerdei Kemping
- A Viktória
- Az Aranybika
- A füredi úti Oázis Presszó
 |
| Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben |
