 |
| Esti fények. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
 |
| A kép jobb alsó sarkában a mozi első cégére |
Az építkezés alatt itt is voltak akadályok (beomlott az emeleti páholykeret), ám az Apollo végül 1912 karácsonyán megnyílt. Béber László leírása szerint (lásd a cikk végén) a nézőtéren eredetileg emeleti közép- és a Miklós utca felől oldalpáholyok is voltak. A bejáratok ez utóbbi felől nyíltak, s a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett. Újításként nem vászonra, hanem gipszfalra vetítettek. Az igazgató kitűnő szakember, Deésy Alfréd, a színház értékes tagja, a későbbi jeles filmrendező volt.
 |
| Az Apollo-tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Mint tudjuk, a Meteor Mozi akkor már javában fogadta a közönséget, hiszen 1911. október 1-jén nyitotta meg Csomor Gyula. Aztán, 1913. december 7-én megnyílt a részvénytársasági Arany Bika Mozgószínház is. Az még nem a Víg mozi helyiségében volt, hanem színháznak épült a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai részen. Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak. A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.
 |
| Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964 |
A mozik az éles versenyben a nagy sztárokat, Asta Nielsent, valamint Henny Portent, Susanne Grandaist és Waldemar Psylandert vetették be egymás ellen a plakátokon, 3 órás nagy filmeket vetítettek, köztük az emlékezetes cirkuszfilmet „A négy ördög”-öt és a „Quo vadis?”-t, és megjelent az első szkeccs: Weisz Pista, a huszár. A mozikat akkor veszély is fenyegette, mert egyesek a válsággal küzdő színigazgató, Mezei Béla javára meg akarták adóztatni a mozijegyeket. A tanács a kísérletet azonban azzal utasította el, hogy „ez a legszegényebb népréteget sújtaná”. Hála Istennek!
 |
| 2025. dec. 23-án a bejáratnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A mozikban akkor már 5–6 tagú szalonzenekarok játszottak, s mind kedveltebbek lettek a híradók: a meggyilkolt félvilági nő, Mágnás Elza temetése, a schizma-per, FTC–MTK-rangadó. (Jellemző ezek frissességére, hogy a debreceni bombamerényletről készült Pathé-híradót harmadnap már vetítették a mozik.) Még két esemény hozta mozgásba a közönséget: Waldemar Psylander fellépése az Urániában egy szkeccsben, és az, hogy a főkapitány ugyancsak az Urániában betiltotta a Rocambole-t. Aztán kitört a mindent elsöprő I. világháború, s lezárult a debreceni mozik első korszaka...
 |
| Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964 |
Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:
- A Meteor Mozi
- Az Apollo Mozi
- Az Uránia Mozgó
- A Klinika Mozi
- A Hungária Film- és Kamaraszínház
- A Víg Mozi
- A Híradó Mozi
- A nagyerdei strandmozi
- Csomor Gyula Meteor Mozgója
- Végre renoválták az Apollot (2024)
- Soós Imre
- Karády Katalin Debrecenben
- A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
- Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
- A Körhinta című film
- Keleti Éva művészportréi
- Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye
 |
| Fotó: Fortepan / Horváth Dániel, 1948 |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| A Napló 1969-es mozitörténeti cikke |
