 |
| Il–18-as pilótafülke. Fotó: Wikipédia |
A másnapi, november 25-i HBN-cikk arról is szólt, hogy a szerencsétlenség akkor következett be, amikor a gép már csak 6 kilométernyire volt a párizsi repülőtér futópályáihoz. Ekkor derült ki, hogy a Malév-utasgép párizsi tragédiájának debreceni áldozata is van: Kapitány István debreceni születésű főpilóta. A 33 éves pilóta hazánk egyik legnevesebb főpilótája volt, aki a tudása révén az utóbbi években mint oktató is működött. A repüléssel Debrecenben ismerkedett meg. A nyulasi repülőtéren szállt először gépbe. Vitorlázógép vontatta a magasba, amelynek később szerelmese lett. Ott a magasban, szárnyaló gépeken beutazta Európát, Ázsiát, Afrikát. Sok bravúros repülés fűződik a nevéhez, négymillió kilométert töltött levegőben. A főpilóta Kapitány István (1929. november 23. – 1962. november 23.) a Malév debreceni kirendeltség irodavezetőjének, Kapitány Ferencnek volt az öccse. Két- és hároméves gyermeke maradt apa nélkül.
 |
| Il–18-as hajtómű. Fotó: Wikipédia |
A Wikipédián (amely balmazújvárosi születésűnek írja Kapitány István főpilótát) a Malév 355-ös járatának katasztrófájáról az is olvasható, a HA-MOD lajstromjelű Il–18-as gép teljesen megsemmisült. Az utolsó útja idején nagy köd volt Párizsban és a környékén. Emiatt a Párizs–Le Bourget repülőtéren a legtöbb járatot törölték a délelőtt folyamán. Csak egy repülőgép szállt le, és négy repülőgép szállt fel. A baleset okát francia, magyar és szovjet szakértők próbálták megállapítani, de a pontos okot nem sikerült jegyzőkönyvbe foglalni. Az átesés tényét a jelentésben egyértelműen leszögezték, de az átesés okát nem tudták. 1964 februárjában a BEA közzétette a megállapításait, miután a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a repülőgép nagy G-terhelésű manőver végrehajtása közben leesett. A BEA nem tudta megállapítani, hogy miért hajtották végre ezt a manővert.
 |
| Il–18-as repülőgép. Fotó: Wikipédia |
Kapcsolódó múltidézéseink:
- A debreceni Malév-reptér
- Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
- A halálkanyar
- A távolsági buszállomás
- A modern Nagyállomás
- A 31-es buszok emlékére
- A gőzmozdonyos cívisváros
- A villamosközlekedés aranykora
- Az utolsó Bengáli
- Az első CAF
- A 4-es villamos
- Az 5-ös villamos
- A 6-os villamos
- 40 éve trolival
- A fénytroli
- A Mikulás-Bengáli
- A közlekedéstörténeti emlékszoba
- A mozdonyok és vonatozás szerelmese
- Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
- A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
- Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
- Debrecen közlekedése az 1970-es években
- A repülővel lezuhant fotóművész
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
