Az első debreceni kaszárnya: a pavilonlaktanya (1842)

Debrecen Sóház nevű városrészében található az egykori pavilonlaktanya. A szocialista időkben Bocskai István nevét viselő kaszárnya a Csengő utcai kapuján lévő dátum szerint 1842-ben épült. Ezt a helyet látogattuk meg a közelmúltban. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az ekkor készített fenti videónk elején is látszik, hogy a laktanyának a Vágóhíd utcai felüljáró felőli része meglehetősen romos, és az emeletén több ablaka is be van törve vagy be van deszkázva. A volt laktanya főkapujának jobb oldalán lévő rész többségében nem romos, ám itt található az a restaurálásra váró freskó is, ami anno a tiszti kaszinó „lovagtermének” mennyezetét díszítette.

A 39-es gyalogezred emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik dombormű tanúsága szerint a kaszárnya a Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott debreceni 39-es gyalogezred állomáshelye volt. Egy másik emléktábla arra figyelmeztet, hogy a II. világháború után ide tért vissza a Szovjetunióból 200 ezer magyar hadifogoly.

A Vágóhíd utcai felüljáró felőli szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületekben 2000. augusztus 27. óta a Debreceni Egyetem Kossuth-gimnáziuma működik, míg a Fényes udvarhoz közelebbi „pavilonokban” például a NAV és a KSH hivatalai. A laktanyaterületnek a Vágóhíd utcai felüljáró felőli sarkán eredetileg lovardák voltak, de ezeket lebontották, és még nem építették be.

A Bocskai-laktanya északnyugati őrtornya ma is áll (2023 tavaszi felvétel). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani katonai időkre egy meghagyott őrtorony is emlékeztet, mely az Alkotmány utcai lakóépületsor tömbbelsőjénél található. A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanyát itt mutatuk be.

Itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Sóház városrész
• A Wesselényi városrész
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A pavilonlaktanya
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A Debreceni Dohánygyár
• A magyar királyi dohánybeváltó
• A 4-es villamos
• Az utolsó megmaradt klasszikus trafikbódé
• Arany templomtorony a sóházi lakóparkban

Emléktáblák a főkapu mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen városrészei: a Sóház

Debrecen Sóház nevű, kicsiny városrészét a Faraktár, a Hajnal, a Vágóhíd utca és a vasút határolja. A neve onnan ered, hogy a Diószegi út sóútja itt futott be a városba, mégpedig az „Anna úttzai” kapuhoz, ahol a sóház állt. A sóhivataloknak az áru hiánytalan átvétele és elosztása, továbbítása volt a feladatuk.

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) főkapuja 2023 április közepén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sóház városrész legfőbb nevezetessége az egykori Bocskai-laktanya (Pavilonlaktanya, 1842), melynek szép épületegyüttesében az ezredforduló óta a Kossuth-gimnázium működik.

A Bocskai-laktanyában (ami ma a Kossuth-gimnázium) itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) falán lévő emléktáblák két szép példánya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) két masszív nagykapujának egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) még felújítatlan szárnya (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) még felújítatlan szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya északnyugati őrtornya ma is áll. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Híresség a Sóházban a Faraktár utcai felüljáró, a NAV, a statisztikai hivatal, az egykori Hajnal utcai pékség (lásd a következő képen), valamint a hajdani Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal szintúgy igényes épületek alkotta telepe is.

Az egykori pékség épülete a Hajnal utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A látványterv szerint ilyen ház épül az Alkotmány és a Csengő utca közötti területre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utcai felüljáró 1979-ben épült, és ma már nem túl bizalomgerjesztő az állapota. A híd alaposan felforgatta az ott lakók addigi normális életét, hiszen a családi házakra rámagasodik, az emeletes házakba pedig be lehet látni róla. Arról már nem is beszélve, hogy a buszok, kamionok is a szobák magasságában robognak.

A Faraktár utcai felüljáró ilyen távolságra van a lakóházaktól. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt laktanyába épített NAV-székház és az egyik lakóépület a felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az iménti, jellegzetes lakóház főhomlokzata, szintén a felüljáróról megörökítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal szintúgy igényes épületek alkotta telepe szép, értékes építészeti egységet alkotott az Attila téri görögkatolikus templommal, a laktanyával, a felüljáróval, a dohánygyárral, továbbá a katolikus temetővel is.

Az egykori dohánybeváltó egy szép épületének része a Vágóhíd és a Hajnal utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori dohánybeváltó főkapuja az Alkotmány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori dohánybeváltó főépülete az Attila tér felől, 2023 április közepén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő csokorban a környék néhány építészeti korszakát és érdekességét villantjuk fel...

A Debreceni Szent Háromság magyar ortodox egyházközség hagymakupolás temploma a Késmárk utcában, a Faraktár és a Hajnal utca között bújik meg egy külön lakóparkban, ez látható a fenti képen.

Különleges kerek ablaksorok a Faraktár és a Hajnal utca sarkán álló lakóházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csengő utca 1. és 3. szám alatti lépcsőházakat díszítő, kedves szocreál domborművek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Késmárk utca melletti gangos lakóház látványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó képünkön az Alkotány utcai beépítésre váró telekkel szemközti ügyészségi székház van, végül pedig íme, a további városrészi cikkeink:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Szentlászlófalva
• Péterfia
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Mesterfalva
• Műhelytelep
• Bánk
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy mini falu Debrecenben, ahol arany a templomtorony

Debrecenben a Sóház nevű városrészben bújik meg egy különleges kis „falu”, amit a Kassai úton található tisztviselőtelephez hasonlíthatnánk, annál azonban sokkal kisebb.

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kis lakópark Hajnal utca felőli sorháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek ellenére az Alkotmány, Faraktár utca, Csengő és Hajnal utca közötti övezetet szintén az teszi nem mindennapivá, hogy a telepet övező kerítésen belüli ingatlanoknak saját kerítéseik is vannak, azok pedig a hozzájuk tartozó udvarokat, konyhakerteket fogják közre, s további építmények találhatók rajtuk.

A fenti sorház egyik kertje és kutyus a templomhoz vezető útról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Valamikor ilyen lehetett a Libakert is, de jóval nagyobb területen, és persze templom nélkül.

A lakópark a Csengő utcai lakóház teraszáról, 2024. március 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utca melletti kolóniát egy újabb, saját utca, a Késmárk utca vágja ketté. A Késmárk névre az Alkotmány utca négyemeletes épületsora felől is felfigyelhetünk, ott azonban az iméntieken túl az is szokatlan, hogy az utca egyik oldala „Alkotmány”, a másik oldala pedig „Késmárk”.

Oroszlános dupla kapu az Alkotmány/Késmárk utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mini lakópark fontos, de az arany tornyai ellenére sem hivalkodó létesítménye a Szent Háromság Magyar Orthodox Templom.

A Szent Háromság Magyar Orthodox Templom 2024. március 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Háromság Magyar Orthodox Templom táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a kis kolónia délkeleti sarkánál egy másik nevezetesség, a hajdani Pavilonlaktanya épületegyütese terül el. Érdemes azt is felfedezni és megcsodálni!

A lakópark Kossuth-gimnázium felőli sarka, illetve sorháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A templom udvarában álló feszület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi
• Ispotály
• Péterfia
• Bánk
• A Kassai úti tisztviselőtelep.

A Fényes udvari erdőt a lakók védték meg a kivágástól, ma pedig sokan ezzel se törődve a fák között parkolnak

Debrecen egyik szép zöldterülete a Dobozi lakótelep keleti szélén, a Fényes udvari rész határán húzódik végig. Ezt a kiserdőt egyszer ki akarták vágni, ám Varga István kézilabdázó aktív közreműködésével a lakók aláírásgyűjtésbe kezdtek a megmentése érdekében, és győztek. Sajnos, ma se mindenki becsüli meg e hangulatos liget immár nagyra nőtt fáit. Fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

A Fényes udvari kiserdő déli széle a 2023. november 8-i esőszünetben. Fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Az első két fotón és a következő videón azt mutatjuk be, hogy a 2023. november 8-i röpke napsütésben hogyan pompáztak az egyre színesebb lombok a fantasztikus felhőkkel tarkított őszi égbolt alatt, s közben a Csapókert (azon belül a Falóger), valamint a Sóház és a Műhelytelep nevű városrészek is láthatók. Aztán rátérünk arra is, hogy a kiserdő egyes részén milyen állapotok uralkodnak... 

A Víztorony utcán felállított új, ötletes csikkgyűjtőt bemutató cikkünk hozzászólásaiban az is szóba került, hogy ezen a lakótelepen is milyen sokan parkoltatják az autóikat otromba módon a – miattuk egyre fogyatkozó – zöldterületeken, köztük a kiserdőben. Jóllehet, az egyik pályát éppen azért áldozták fel, hogy legyenek pluszparkolók! Kedves Olvasónk, Nánási Zsuzsa több döbenetes fotóval is alátámasztotta ezt. A beszédes képek egyikét alább közüljük, köszönjük szépen! Arra járva mi is szoktuk tapasztalni az elszomorító helyzetet, valamint azt, hogy ezek a gépjárművek háborítatlanul és egyre nagyobb számban pusztítják a természetet. A felüljáró felőli végen ebből a szempontből jobbak a körülmények, de ott meg a szemétlerakás okoz mindennapos gondot. Pedig ahogy a létrehozásakor, úgy ma is éppen az a célja a kiserdőnek, hogy csökkentse a lakók vasút miatti zajterhelését, javítsa a levegőt, fogja meg a port, egyszersmind gyönyörködtese az ott élőket!

A Fényes udvari kiserdő északi szélén háborítatlanul és egyre nagyobb számban parkolnak autók. Fotó: © Nánási Zsuzsa

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!