A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély

Debrecen egyik legkülönösebb formájú és történetű épületegyüttese a belső Sámsoni út végén nyíló, kertségi Erdőmester utcában található az ecetfák, más vadregényes hajtások és színes futóvirágok takarásában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A néhai Ilia de Riska görög–olasz képzőművész, díszlettervező által tervezett és épített (de be nem fejezett), reneszánsz stílusú kastélytorzót több jól elkülöníthető rész alkotja.

A külső elemeket a fenti videónkban mutatjuk be. Videó: © Debreceni Képeslapok

A valaha a Csokonai Színháznak is dolgozott művész az első épületegységet rögtön a Sámsoni út és a dombostanyai (a parlagi templomromhoz vezető) leágazás szegletébe alkotta meg. Ma ez is épp csak kilátszik a lombok közül. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emellett egy nagyobb mező, majd újabb bozótos terül el. A középső növényzet között már egy igazi várszerű gyönyörűség rajzolódik ki, alatta pedig egy nagyobb medence is megbújik. Az épület a Geocaching leírása szerint a művész firenzei családi kastélyát mintázza. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mindez itt nem ér véget: az Erdőmester utcából vagy a túlsó, párhuzamos dombostanyai útról is megannyi csoda fedezhető fel az elhagyatva is romantikus épületeken. ,,Kísértettenyák, romtúrák" című, kapcsolódó sorozatunk pedig idelátogatva lapozgatható sok képpel. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A romkastély középső és hátsó része egy közös képbe szerkesztve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Áprilisi hó lepte el a tavaszi virágokat Debrecenben

Debrecenben a nagypéntek előtti napon ismét beköszöntött a tél. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2023. április 6-i lehűlés és hóesés immár a második ilyen nem mindennapi meteorológiai esemény a mostani nyári időszámítás alatt, miután az előző is március 26-án történt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Tavaszi téli sétánkat a Dobozi lakótelep környékén ejtettük meg, és szomorúan állapítottuk meg azt is, hogy az összes virág hólepel alatt didereg. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pedig a minap még arról is írtunk terjedelmes összeállítást örömtelien sok csodás fotóval, hogy milyen szépen kivirult a város a millió színpompás virágnak köszönhetően. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Alább e nagypéntek előtti körutunk képeit osztottuk meg. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sétánkon a Dobozi lakótelepen kívül a Faraktár, az Ungvár, a Kolozsvári utcában, valamint a Luther és a Ruyter utcában is megörökítettük a rendkívüli áprilisi havazás amúgy igencsak festői következményeit. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szívből reméljük, hogy a fagy nem okoz nagy kárt a növényekben, valamint a majdani termésben, és azért persze nem lesz nagyon szörnyű időnk húsvétkor sem. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így látszik a Kékes és a Bükk az Újkertből

A debreceni Újkerti lakótelepen található Lehel utca egyik 14 emeletes épületéből készített, igazán különleges felvételeket kaptunk egy kedves olvasónktól.

A Kékes látványa a több mint 100 kilométerre lévő debreceni Újkertből fényképezve. Fotó: © Nyitrai Daniella

Nyitrai Daniella a képeihez leírta: kevesen tudják, de tiszta időben és csak naplementekor a Lehel utcai 14. emeletről látni lehet a Kékest és a Bükköt. Kizárólag naplementekor bukkannak elő, nappal nem láthatók. A naplementés képek 200-as teleobjektívvel készültek, de szabad szemmel is nagyon szépen látszanak. A felső fotón a távoli Kékes vehető szemügyre, az alábbin pedig a Bükk.

A Bükk fantasztikus látványa a debreceni Újkertből fényképezve. Fotó: © Nyitrai Daniella

Köszönjük az exkluzív szép képeket, és gratulálunk a nem mindennapi fotósteljesítményekhez!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egyre inkább végleg eltűnik a Barnevál

Debrecenben a Vágóhíd utcai – Diószegi úti kanyarban működött az egykori Barnevál nevű baromfi-feldolgozó vállalat, melynek telepe már hosszú évek óta nem üzemel. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, az egykori szocialista nagyüzem létesítményeit immár lebontják, s a helyükre mást építenek (hogy mit, azt még nem jelentették be hivatalosan). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A munkálatokat egy hónapja látogattuk meg. Egykori felszabadulási ünnepnapunkon, április 4-én visszatértünk a helyszínre, és újfent belestünk a területre a kerítésen át. Most az akkor készített friss képeink közül szemezgetünk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A volt baromfi-feldolgozó bontásáról és a korábbi ipartelep egyre inkább megszűnő létesítményeiről, épületeiről további képek ebben az összeállításunkban találhatók olyan építményekkel is, melyek már végleg eltűntek innen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ilyen lett volna eredetileg az egyetemünk

A Debreceni Egyetem építésének történetéről nyílt archív képekkel gazdagon illusztrált tárlat az oktatási intézményben abból az alkalomból, hogy az Egyetem téri főépület 2022-ben volt 90 éves.

Összeállításunk reprodukcióit és friss épületképeit az április 13-ig megtekinthető kiállításon készítettük. A felső fotón az eredeti látványterv részletét mutatjuk be, de lentebb a teljes képet is közöljük. Előbb még íme, a kiállításnak helyet adó főépület 2023. április 3-i külső felvétele (lentebb belső is látható).

A Debreceni Egyetem főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A továbbiakban a rendezvény fotódokumentumai közül szemezgetünk a teljesség igénye nélkül.

A fenti archív képhez kapcsolódva mutatjuk, hogy mi található a fotón még készülő boltozat alatt:

A főépület díszudvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő muzeális és a többihez hasonlóan bravúros felvételről kiderül, hogy a Korb Flóris tervei alapján megszületett tudományok palotáját Vitéz Katona Mihály és Stégmüller Árpád alkotta meg.

A könyvtár külső fotója. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Íme, a fent ígért teljes terjedelmű látványterv a kiállításról. A kép bal alsó sarkában a megvalósultnál sokkal nagyobb főépület, valamint a botanikus kert, az Auguszta szanatórium, továbbá a klinikák, az egyetemi sporttelep és a tanári villák is szerepelnek.

Az alábbi reprodukciókról a főépület építőmestereit közelebbről is megismerhetjük.

A pazar kiállítás tehát április 13-ig csodálható meg az Egyetem téri főépületben, és jó tudni továbbá, hogy a tárlaton kiakasztott képek közül sokat haza is lehet vinni. Utolsó képünkön ez a rész látható.

A főépületet bemutató kiállítás részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az Egyetem tér
• Az Egyetemi templom toronyórája
• A zeneművészeti főiskola
• Az orvospalota
• A Klinika Mozi
• Az Egyetem tér színes szökőkútja
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az Auguszta Szanatórium

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A józsai 300 éves fogadó

Debrecen legészakibb településrészén, Józsán található egy híres vendéglátóhely, ami 2023-ban már 300 éves. Ez a Szentgyörgyfalvi úton fehérlő tornácos épület a Rózsás Csárda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mostani ünnepi összeállításunkban szereplő képek többségét április első szombatján készítettük a jó állapotban lévő, szépen feldíszített patinás épületről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vendéglő honlapján szereplő helytörténeti leírás szerint a fogadó a cégérére festett rózsáról kaphatta a nevét. A névadásban ugyanakkor szerepet játszhatott a rózsa és a földbirtokos Jósa család neveinek hasonló hangzása is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kitér az idézett krónika arra is, hogy a tornác valószínűleg faoszlopos volt, a nagy pince pedig két, jól elkülöníthető építési fázisról tanúskodik. Megtudható az is, hogy a csárdatérben eredetileg a pitvartól balra volt az ivó és a kármentővel védett söntés, ahol a pincébe vivő lejárat nyílása ma is érintetlenül megvan. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épület műemléki védelem alatt áll kereskedelmi és vendéglátó létesítményként, mint kulturális örökség. A csárda és a környező egykori vendéglátóhelyek históriája idelátogatva eleveníthető fel teljes terjedelmében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Boldog születésnapot és újabb 300 évet kívánunk neki! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül íme, a hasonló múltidéző összeállításaink:

• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke 
• A lebontott Nagyerdei Kemping, és ami a helyén van
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• Mi épült egy Egyetem Kávéház helyére?
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda

A közeli Látóképi Csárda 1941-ben. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Látóképi Csárda napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok