Debreceni Képeslapok: 1972

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1972. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 5., szombat

A Debreceni Jazz Napok

A Debrecen nevét viselő jazz napok egy 1972. november 23-án megrendezett estből nőtte ki magát, amelyen az Apostol, Ifj. Balogh Gyula triója, valamint a Debreceni Jazz Quartett és Kovács Gyula együttese adott koncertet az Aranybika Szálloda Bartók Termében. A rendezők akkor még nem tudták (vagy nem hirdették), hogy lesz folytatás, így ez a program egyszerinek tűnt. Aztán mégis az a döntés született, hogy a következő évben is legyen ilyen dzsembori, de már kétnapos! Ennek köszönhetően 1973. szeptember 16-án és 17-én már kilenc formáció mutatkozhatott be, köztük a német Allotria Jazz Band, a csehszlovák Usty combo, valamint a finnországi Vesala–Aaltonen kvartett. Hazánkat ekkor a Csík–Pege–Kőszegi trió, a Debreceni Jazz Quartett, az Interbrass együttes, a Molnár Dixieland Band, a Rákfogó és a Tomsits kvartett képviselte.

Jan Garbarek többször fellépett. Fotó: Wikipédia

A következő években, évtizedekben koncerthelyszín volt a rendező-házigazda Kölcsey-művközpont, valamint a városi sportcsarnok, ezek mellett a szabadtéri színpad, később pedig az egykori ifjúsági park is. A hagyomány az volt, hogy az adott fesztivál mindig vasárnap délelőtt ért véget a Kölcsey parkjában, ahol a Benkó adott ingyenes matinékoncertet egészen elképesztő óriási közönség előtt. A cívisváros olyankor egyébként is tele volt a világ minden tájáról érkezett, jellegzetes ruházatú, laza viselkedésű rajongókkal, akik közül sokan hálózsákkal jöttek, és nagyerdei, sőt belvárosi parkok padjain aludtak. A szocialista idők szigorában ez fantasztikus világnak számított! A jazz napok az 1980-as években élte a lélegzetelállító legnagyobb fénykorát, s olyan világsztárok adtak koncertet Debrecenben, mint Michael Brecker, Jan Garbarek, az Oregon, Aki Takase, Zbigniew Namysłowski, Randy Brecker, Rainer Brüninghaus, Nana Vasconselos, Egberto Gismonti, Paul Motian, Jiří Stivín, Larry Coriell, Philadelphia Jerry Rick, a Shankar–Garbarek, Joe Zawinul, Bireli Lagrene, a James Blood Ulmer trio, Chet Baker, Elvin Jones, John Jackson. Felejthetetlenek a hajnalig tartó jam session-bulik is, amelyeknek hagyományosan a telt házas sportcsarnok adott otthont a fogyatkozni nem akaró jazzrajongók előtt.

Képforrás: a zenekar honlapja

A magyar formációk között Debrecent mások mellett a Debreceni Jazz Együttes, a Panta Rhei, a Debreceni Ütőhangszeres Együttes, a ma is aktív Debreceni Dixieland Jazz Band, továbbá a Camera 06 és a Royal Court Bues Band is képviselte. A fesztivál napjainkban is létezik; az utóbbi években Debreceni Bor- és Jazznapok a neve, s a nyaranta a több napos eseménynek a Békás-tó környéke a helyszíne. Korábban egyébként ősszel és tavasszal is zajlottak a jazz napok, és bizony nem is volt baj, hogy még kellemes időben lehetett élvezni a kiváló muzsikákat.

A Royal Court Blues Band

Kapcsolódó összeállításaink:

Részlet Endes Mihály 2001-es könyvéből

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. március 22., vasárnap

A régi Dobozi és Fényes udvar

A Gáborjáni utcai kisdedóvó 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

Debrecen első házgyári lakótelepét a régi Dobozi-temető egy részén építették fel 1972-re. Ekkortól az otthonokat adták át, míg a boltok, a játszótér, a könyvtár, a rendelők, a fásítás, a gyermekintézmények stb. ezt követően valósultak meg.

A víztorony és a tetejéről feltáruló régi lakótelep. Fotók: Vencsellei István, Bencze László

A galéria a képre kattintva is megnyitható, s tekintsd meg videónkat is:

A betonkolóniát is magában foglaló Dobozi-lakótelep (a Dienes és a Mata utcák környéke) már az 1960-as években elkészült. Az odaköltözőknek is építettek iskolát (a híres Bocskait, 1969-ben), óvodát, rendelőt, és 1963 óta ott magasodik a víztorony is, aminek az utcáját akkor még Tanácsnak hívták.

1968: a Dobozi majdnem kész első üteme (és egy azóta lebontott Köjál-kémény). Fotó: Gink Károly / Corvina

A fenti fotón a Dobozi utca környékét láthatjuk, részben épülőfélben. A háttérben az Alkotmány utca, valamint a Faraktár utca melletti négyemeletesek sorakoznak. Viszont: a Fényes udvarnak még az építése sem kezdődött el ekkor. A következőn azonban már éppen épülőfélben láthatjuk a Tanács utcai (ma Víztorony utcai) panelsort:

Igazoltatás az épülő Fényes udvari betonsornál, 1971-ben. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

A Fényes udvar meglehetősen kopár volt eleinte, de aztán szépen erőre kapott benne az élet.

A Fényes udvar látképe a Tanács utca felől, amikor még nem épült meg a Sumen Étterem, Márka Bár,
ABC, Patyolat, Petőfi Könyvtár stb. épületegyüttese. Fotó: HBN, 1973

Urbán Tamás 1974-es fotója azt az állapotot örökítette meg, amikor még gyakran kerültek elő csontok a homokból, és még állt az építők felvonulási házikója is (rajta kéménnyel).

Az épülő Karácsony György és Boka Károly utcák. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

A Mester a Boka Károly, valamint a Karácsony György utcai sorokat, meg persze a köztük fekvő gyermekintézményeket is lencsevégre kapta. (Az utóbbi utca névadójáról egyébként máig nem tisztázott, hogy haramia volt-e avagy népi hős...)

A különleges tetőjátszótér. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Maradva az óvodánál, egy igen fantasztikus fotográfiára bukkantunk a Hajdú–Bihar című albumban, amit a megyei tanács jelentetett meg. A képen ugyanis kisgyerekek és fehér köpenyes felnőttek nyüzsögnek a háztetőn, azon pedig padok és homokozó van kialakítva. Eszerint tehát az óvodai, bölcsődei pavilonoknak nemcsak az udvaraikon vannak / voltak játszóterek, hanem a legtetejükön is.

Panoráma a templomból: az ufólámpás Árpád tér és a Fürst Sándor utca (ma Rakovszky utca) látványa a már megépült Fényes udvarig, 1974-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

A közeli Csapó utcát is ez idő tájt építették át. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Onnan karnyújtásnyira már a Csapó utca fut, amit az 1970-es évek elején szintén gyökeresen átalakítottak. Megszüntették a hatos villamosvonalat, szanálták a régi épületeket, és tízemeletes panelházak sorait emelték a helyükre.

A ,,Nagy néni cukrászdája" felől fotózott vadonatúj Csapó utca 1976-ban ufólámpákkal és egyen sárga sötétítő függönyökkel. Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Az Árpád tér felőli részen ilyen lett a tömb, s az előtérben a korszak jellegzetes ufólámpája is feltűnik. Az utca nagyon sivár volt ekkor, s még nem szegélyezték fák.

A macskaköves Dobozi utca az újsori („hóstáti”) házakkal – és ugyanez a hely napjainkban. Ma már csak a pad, valamint részben ez a kisház és a sarki épület áll. (Archív fotó: Gondolat Kiadó, 1973.)

Az 1966-ban átadott ,,Ybl". Fotó: Fotó: HBT / IPKV

A közelben építették fel 1966-ra a mai egyetemi műszaki kar oktató és kollégiumi bázisát is, amit azóta is sokan neveznek Ybl-nek. A fenti felvételnek a főkapu, valamint a felette lévő mozaik a főszereplője, amibe egy ablakot is belefoglaltak. És természetesen a semmihez se hasonlítható típusú autók is fennmaradtak az utókornak.

Szemben a Márka Bár és a Sumen Étterem... Fotó: Bergmann Anna

A víztoronyról és a lakótelepről Bergmann Anna is osztott meg képeket olvasóinkkal a Facebook-oldalunkon. A fotónak az is érdekessége, hogy a készítésekor még élt és virult a MárkaBár és a Sumen Étterem azokban az épületrészekben, ahol ma már az Abigél nevű művészeti középiskola működik.

Ekkor még fénykorát élte a Meteor Mozi. Fotó: HBT / IPKV

A Fényes udvarnál 60 évvel idősebb a közeli Meteor Mozi, ahová a lakótelepiek közül is nagyon sokan jártak. Azért is szerették, mert nyaranta kerti vetítései is voltak, hétvégeken pedig matinék is.

A Dobozi utcai bérházból készített képen látszik, hogy a mozi anno sokkal díszesebb volt. Fotó: Déri Múzeum Fotótára

A Meteor Mozi épülete majdnem az enyészeté lett. Mígnem azonban 2015-ben csoda történt, és megvásárolta egy vallási gyülekezet, amely átalakíttatta a maga céljaira.

A ,,Demke" gyönyörű palotáját 46 éve robbantották le, a helyére iskolát építettek. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

A tér arról is nevezetes, hogy a mai Benedek-iskola helyén pompázott a DMKE palotája, ami aztán szülőotthonként is funkcionálts, ezáltal nagyon sok debreceni ott jött világra... – de ez már egy másik történet. Végül íme egy másik emblematikus épület a lakótelep környékéről: a város első laktanyája, amit akkoriban Bocskainak neveztek.

A lakótelep melletti laktanya. A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc osztotta meg olvasóinkkal

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 12., csütörtök

Libakert – Új élet park

A Nyár utcai kanyar 1967-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

Debrecen első nagy lakótelepét (ami még nem házgyári paneltechnológiával készült) a Libakert nevű kertség helyén építették meg. A nevének az Új élet parkot adták.

A kanyar másik oldala 1966-ban. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

1972-ben így írt a városrészről dr. Korompai Gáborné a Hazafias Népfront – Szülő-földünk című – honismereti híradójában: ezelőtt 15 évvel valóságos falusi levegőt árasztott az akkor még Libakertnek nevezett terület. A régi Libakert mindössze 35–38 hold területű volt (a Péterfia, Füredi, Dózsa és Honvéd utcák között). De a gazdasági jelentősége alapján igen fontos kertsége volt Debrecennek.

Kováts György 1822-es térképe a Liba-tóval

Létezett egy Liba-tó is, amit Kováts György geometrista még feltüntetett az 1822-es térképén. Ez az időszakos víz a Honvéd és a Dózsa utcák sarkán terülhetett el. A kert déli fele szőlővel volt beültetve, de 1657-ben azt is kiosztották házhelyeknek. A konyhakerti művelés a XIX. század közepén lendült fel.

Az Ibolya-sarok 1968-ban. Fotó: Db. Városi Tanács Műv. Osztálya

Ez a fellendülés köszönhető a kiváló feketefölddel és bővizű kutakkal megáldott parcelláknak is, amik 150–160 négyszögölesek voltak. A legelterjedtebb és leghíresebb termény a torma volt a Libakertben.

Az Ibolya utcai iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1900-as évek elején megjelent a melegágyas művelés is, és így ennek is köszönhetően, 1957-ig virágzó bolgárkertészetként működött az egész városrész. Valakik mégis úgy döntöttek, hogy itt kell megvalósítani az Új élet parkot – aminek az érdekében szinte mindent lebontottak.

Az egyetlen régi épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csak egy épület maradt meg: ahol a könyvtár működött. A lakótelep kapott iskolát, boltokat, kisdedóvókat, de játszótereket és parkokat is kialakítottak. Ugyanakkor természetesen a beköltözőket étterem és presszó is szolgálta. Azóta sok minden más lett: lefestették például a pettyes házat, átépítették a Lapost, és lebontották a háziipari szövetkezetet, aminek a helyén parkot hoztak létre.

Az 1965-ös Debrecen-útikönyvben a Tanácsköztársaság útja négyemeletes házainak építésről is megjelent egy megrázó felvétel (lásd a fenti fotón), a következő kép pedig már egy kész állapotot mutat. Íme a Tanácsköztársaság útja eleje:

Tanácsköztársaság útja. (Db. VT. Műv. Osztálya, 1969)

A következő képeslapmásolatot Herczeg László osztotta meg az olvasóinkkal:

Az Új élet park és a Vénkert. (Képzőműv. Alap, 1971)

A városrészről a Debrecen utcanevei című, 1984-es könyben is szerepel egy pazar felvétel. Fk.: Debrecen Megyei Városi Tanács V. B Művelődési Osztálya.

A következő galéria fotóinak készítői / forrásai: 70872-PANORÁMA, Hagyaték, Hazafias Népfront, Helytörténeti Fotótár, MSZMP, Szakál Judit, Uvaterv / Fortepan, Vass Attila Tamás, Vencsellei István.

S végül még néhány további régi kép és más városrészeink...

Az Új élet park 1969-ben. Fotó: Pathó Sándor

Városrészi összeállításaink sok fotóval:

Fotó: Vencsellei István / MSZMP Db. Biz. (1969)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Dózsa György utca ma és 1968-ban

2025. április 21., hétfő

Debrecen 1972-ben, hét szép retro képen

A felszabadulási szobor. Fotó: Inkey Tibor.

Debrecen 1972-es életéről találhatók remek muzeális képek a Fortepanon. Az első fotón a korabeli felszabadulási szobrot és a környezetét idézzük meg, a kép hátterében a püspöki palotával.

A főutca a Hortobágyinál. Fotó: Fp/Kozák

Fent a Vörös Hadsereg útja végének 1972-es arca elevenedik meg, alább pedig a Petőfi tér a névadó költőt, Petőfi Sándort ábrázoló szoborral, valamint az épülő 24 emeletes lakóházzal.

Petőfi tér, 1972. Fotók: Fp/Kozák

A Csapó utcából nyíló Senyei-Oláh utcában még megvolt a Ruzicska Cukrászda, de a kanyar már nem.

A Senyei-Oláh. Fotó: Fp/Kozák

Debrecen első paneles lakótelepe, a Fényes udvar akkor épült.

A Tanács utcában. Fotó: Fp/Magyar Rendőr

Érdekes és értékes életkép született a Kossuth utcáról, valamint a Kistemplomról is. Ezzel búcsúzunk, az 1972-es virágkarnevál képeit pedig idelátogatva csodálhatják meg.

A Kossuth utca eleje. Fotó: Fp/Gothár Péter

DBKL

2025. február 3., hétfő

Falatozó-italbolt a Hámán Kató és a Csigekert sarkán

Debrecen legendás búfelejtőjéről, a mai Füredi út és Csigekert utca sarkán valaha álló falatozó-italboltról található kép a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege archívumában. Az 1972-es hangulatos felvételen szereplő kocsmáról így emlékeztek meg a hozzászólásaikban Kedves Olvasóink. Érdekes, tanulságos, egyszersmind humoros múltidéző diskurzusok alakultak ki: azt is megtudhattuk, hogy ma autószalon áll az egykori Hámán Kató úti épület helyén, valamint, hogy a népnyelv minek nevezte ezt a vendéglátóhelyet. Köszönjük szépen!

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

DBKL

A Fényes udvar, Tanács, Boka Károly, Karácsony György utca 1973-ban, Debrecen új, első paneles lakótelepén

Debrecen első házgyári paneles lakótelepéről, a Dobozi újabb részét képező Fényes udvarról, valamint a hozzá tartozó Boka Károly és Karácsony György utcáról találhatók gyönyörű képek a Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fantasztikus gyűjteményében.

Ebből válogatva, elsőként a Tanács (ma Víztorony) és a Bocskai-iskolának is helyet adó Munkácsy utcák sarka tűnik fel 1973-ból, amikor még csontokat is rejtett a föld az itteni egykori temető miatt.

Utána pedig ugyanennek a háztömbnek a belső részét idézzük meg a parkolóval, mégpedig az 1972-es építés és az 1973-as átadást követő időszakból.

A fenti felvételen már a korabeli Boka Károly utca látható, míg az alábbi képen a Tanács (Víztorony).

És ilyen volt a Fényes udvar 9–18. szám alatti épületnek a vasúti pálya felőli fertálya 1972-ben (ekkor még nem volt felüljáró, akárcsak kiserdő):

Végül ismét a Boka Károlyon tehetünk egy időutazást, ahol ebben az időben még nem működött az óvoda és a bölcsőde, ám például a sínen túl még létezett az Olajütő nevű városrész. A zárójelenet tanulmányozása közben érdemes a fotósnak a kocsiját is közelebbről szemügyre venni.

DBKL

2023. július 8., szombat

Az 1972-es virágkarnevál

Debrecen legparádésabb és legismertebb attrakcióját, a virágkarnevált 1966-ban rendezték meg először. Az idők során négyet nem tartottak meg, így 2019-ben az 50. volt. A 2015-ös felvonulás nagy részét elmosta az eső, de sok szereplő hősiesen állta a sarat, amíg az égiek engedték.

A most felidézendő virágkarnevál napján, 1972. augusztus 20-án sajnos szintén rosszabbra fordult az idő, és bár a program nem maradt el, a csoportoknak tócsákat kellett kerülgetniük. A Napló cikke szerint előző este szélvihar tört ki, az ünnepen esett az eső, s végül a díjazott kocsik a gálakörüket se tudták megtartani a stadionban. Szerencsére az esti felvonulásra már rendbejött az időjárás.

A Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Vállalat 1972-es nagydíjas kocsija a Vörös Hadsereg útján. Fotó: HBN

Ezáltal a díszfényes parádé elkápráztatta a sok tízezres közönséget. Biztonsági okból a Nagyerdei Szabadtéri Színpad helyett az Aranybikában tartottak meg műsorokat, például a ,,beathangversenyt".

A krónikák szerint tehát már az előző este erős szél támadt, reggelre pedig borult ég és hűvös levegő fogadta az érdeklődőket és a felvonulókat. Mégis nagyon sokan kísérték figyelemmel a menetet, és természetesen a Nagyerdei Stadiont is megtöltötte a publikum.

Ízelítő az 1972-es fellépők közül, a Főnix Nkft. 2009-es „A 40. Debreceni Virágkarnevál jubileumi kiadványa”-ból reprózva

A most megosztott fotók a virágkocsikból is ízelítőt nyújtanak, és a népi táncosok által keltett, remek hangulatot is kiválóan érzékeltetik. Sőt, mint látható, akkoriban az ünnepi alkalom a nézők ruházatában is kifejeződött.

Az 1972-es virágkarnevál nagydíjasa a Bethlen Gábor Közgazdasági Szki. kocsija lett, amit az olimpiai eszme ihletett az akkori Müncheni Olimpia miatt (mely a tragikus eseményei miatt is bekerült a történelembe). A karneválról a Napló is beszámolt, alábbi fotóján a MÁV-igazgatóság gőzeregető nosztalgiavonatos kompozíciójában és a lebontott Nagyerdei Stadionban gyönyörködhetünk.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

Az 1972-es virágkarnevál nagydíjasa a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola kompozíciója lett,
amit az olimpiai eszme ihletett. Fotó: Ismeretlen Szerző / Hagyaték © Debreceni Képeslapok

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 5., szombat

2026. március 22., vasárnap

2026. március 12., csütörtök

2025. április 21., hétfő

2025. február 3., hétfő

2023. július 8., szombat