Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kupola. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kupola. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 23., szombat

A takarékpalota saroktornyának tüzei

Debrecenben 1964. április 26. vasárnap délelőtt fél 11 tájban a Vörös Hadsereg útja 22–24. számú bérház, a takarékpénztári palota kupolájából füst, majd tűztört ki. A lakosság értesítette a tűzoltóságot, rendőrséget. A tűz mind a tetőzeten, mind pedig a negyedik emeleti manzárdlakások mennyezetén gyorsan terjedt; a több mint 50 kilométer erősségű szél nehezítette az oltási munkálatokat. Riasztották a honvédséget és a karhatalmat – tájékoztatott fotós tudósításban HB Napló. Az épületnek akkor már másodjára gyulladt ki a sarokkupolája; az első tornyot az alábbi képeslapon mutatjuk be, az 1964-ben leégett épületrészt pedig a cikk végén. A toronynak azóta sem építették vissza egyik változatát sem.

Az eredeti torony

A cikk szerint egy század karhatalmista és negyven honvéd érkezett a helyszínre, és önként jelentkezett dolgozókkal együtt derekasan segítették a tűzoltók munkáját. A karhatalmisták és honvédek egy része a lakók ingóságainak mentéséhez kezdett. Riasztották a püspökladányi, berettyóújfalui, hajdúnánási tűzoltókat, és segítség érkezett egy szovjet alakulattól is, azonban ezek beavatkozására már nem volt szükség, mert a nagy szél ellenére is egy órai megfeszített munkával lokalizálták a tüzet. A hatóságok vezetői bizottságot alakítottak a tűz okának és a károk megállapítására. Eddig megállapították, hogy a IV. emeleti 5. számú manzárdlakásban egy hatéves kislány hívta fel szülei figyelmét a lakásban szállongó füstre. Ezután értesítették a hatóságokat. A tűz lokalizálása után azt is megállapították: a tüzet minden valószínűség szerint az okozta, hogy a manzárdlakáshoz épített kéményben eternitcső vezetett a szabadba, s az eternitcsőhöz hozzá volt építve a nádköteg, amely az izzó csőtől meggyulladhatott. Egyébként az egyik helyiségben – ahol a kémény is volt – 2 és fél méter hosszú, habarccsal borított eternitcső vezette a füstöt a tűzfal melletti kivezető kéménybe, s ez az eternitcső repedt volt, a hasadáson kipattanó szikra is lángra lobbanthatta a mennyezetet borító nádréteget.


A tűz következtében a kupolával együtt a tetőszerkezet leégett, s a negyedik emeleten kilenc, a harmadik emeleten pedig – beázás következtében – három lakás lakhatatlanná vált. Azonnal intézkedés történt a hajléktalanokká vált családok ideiglenes elhelyezésére. A helyreállítási munkálatokat már vasárnap megkezdték, s előreláthatólag rövid időn belül hat lakásba visszaköltözhetnek, míg a másik hatba csak a teljes helyreállításkor lehet újra beköltözni. A hatóságok tovább folytatják a vizsgálatot a károk felmérése céljából, s annak megállapítása végett, hogy nem játszott-e közre a tűzkitörésében építési hiba – emelte ki a HB Napló.

Az 1964-ben leégett torony. (Fortepan / Hires Tibor)

Kapcsolódó múltidézéseink:
Az épület mai arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 19., vasárnap

1907. április 19. – a nap, amikor utoljára volt látható a Kistemplom toronysisakja



Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

Régi szép képeslapokon

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet.

A főutca 1900 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel. Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította.

Szegedi Károlynak köszönjük az AI-grafikát

Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták megA Kistemplom (jobbról) és az András-templom látványa a Német (ma Széchenyi) utcai piacról, az 1802-es tűzvész előtt:

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el.

Fotó: Déri Múzeum, Debreczeni Képes Kalendáriom

Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből Facebook-oldalunkraReprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2025. szeptember 24., szerda

A debreceni Kistemplom születése

A református Kistemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

A régi szép idők képeslapjai

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.


A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel.

A főutca 1907 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította. Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták meg.

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. 
Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben elbeszélve

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2024. december 21., szombat

A gyönyörűen felújított egri bazilika


A Debrecentől 131 kilométerre található Eger egyik legfontosabb helye a katolikus főszékesegyház, ami 1970-ben nyerte el a bazilika címet. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Ezt a szépen felújított templomot látogattuk meg 2024. december 14-én, amikor is a toronykilátóból is felvételeket készíthettünk.

Belépve a bazilikába. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Pyrker téren magasodó gyülekezeti hely első terveit – a honlapjuk leírása szerint – Eszterházy püspök készítette el, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt tervezőkkel és végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére.

A kupolafreskó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főszékesegyház 6 év alatt épült meg, és 1837 május 6-án szentelték fel. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrászművész volt, aki a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobrot, a belső tér reliefjeit és az angyalszobrokat faragta.

Az orgona. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az orgonát 1864-ben építették, majd 1910-re készült el a szentély. Az 1950-es években Takács István mezőkövesdi festőművész festette ki a kupolát és a hátsó boltozatot.

A kupola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A bejárati bronzkapu az egyházmegye millenniumára készült el, és az egyházmegye nevezetes eseményeinek állít emléket. A bazilika hossza 90 méter, a kupola 40, a torony 55 méter magas. A gyülekezeti hely 5000 személyt is képes befogadni.

Az érsekség és a vár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A bazilika legutóbbi felújítása több évig tartott, és 2024. szeptember 28-án adták át immár megszépülve. Turisták számára hasznos tudnivaló, hogy a bal oldali toronyban kilátó működik, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik Egerre. Aki teheti, ide is menjen fel a minaretet idéző különleges hangulatú lépcsőkön, nagyon érdemes! A most megosztott látképeinket mi is innen készítettük 2024. december 14-én. További friss egri képeink itt is megtekinthetők.

Buszállomás, Agria Park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Torony, lépcső, templombelső. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az egyik toronylépcső. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. szeptember 24., kedd

Ma 305 éve kezdődött a debreceni KIstemplom építése

A református Kistemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

A régi szép idők képeslapjai

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.


A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel.

A főutca 1907 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította. Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták meg.

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. 
Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben elbeszélve

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 15., csütörtök

A Bajcsy utcai földalatti fényűző törökfürdő legendája

Debrecen egyik feledésbe merülő belvárosi fürdőhelye az Aranybika és a szomszédos Bajcsy utcai emeletes bérpalota pincerendszerében működött egykor. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2024. 08. 14-i állapot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Természetesen nem a törökök építették a középkorban, hanem majd csak a XX. század elején alakították ki a luxusra vágyó eleink, a régi törökfürdők hangulatát idézve. Ez az exkluzív hely talán a barokk ékkő, Eger törökfürdőjének egyik kis termére hasonlíthatott, mely ilyen:  

Az egri törökfürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni hajdani földalatti úri termálfürdő (melynek kinti részét 2024. augusztus 14-én kerestük fel) a legendák szerint 1911-től a II. világháborúig a Bika melletti udvarban volt, mégpedig ezer négyzetméteren, és állítólag messzire vezető alagutakkal. A ma is meglévő fémkupolával fedett fürdőt a hotellel is ilyen lenti járat kötötte össze. A díszes márványterem medencéjét azonban később bebetonozták, a reprezentatív oszlopok is eltűntek, és döbbenetes módon bútorboltot, valamint bútorraktárt csináltak a szebb napokat is megélt törökfürdőből.

2020 januári munka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet 2020-ban még elkezdte átépíteni egy társaság, hogy szolgáltatóházat alakítsanak ki ott, de aztán beütött a járvány, és a tervezett létesítmény azóta se nyílt meg. Akkor kitették az „ilyen most – ilyen lesz” típusú látványtervüket; ezt a cikk végén mutatjuk be.

Megújult külső lépcsők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

korábbi Facebook-posztunkhoz szóló Kedves Olvasóink közül Lázár Katalin felidézte, hogy a nagymamája mesélte, hogy termálfürdő volt a Bika mögött és gyönyörű üvegházas télikert. Rajta kívül Primó László leírta: „1988-tól 2001-ig itt laktunk (3. emelet 4-es ajtó, pont a kupolára nézett a bejárati ajtónk!) A házban lakó idősektől hallottuk, hogy valamikor itt bizony fürdő volt! A bádogtető egyenes részén 2 hosszúkás drótozott, vastag fehér ablak volt, amin keresztül nem lehetett benézni. A bútorbolt előtt teljesen üres nagy tér volt, és mindig sötét, mert a 2 ablakon kevés fény szűrődött be. Énekeltünk ott, mert jól vízhangzott a tér. Arra emlékszem, hogy mindenhol víz állt, mert a bádogtető beengedte. A padlástérben és itt lent a falon évszámokat láttunk (1915, 1924) és Dávid csillagot. A padláson több helyen is. Maga az épület története is érdekes lehet, vagy hogy kik lakhattak ott a 20. század elején. Óriási polgári lakások, cselédlépcső, szénnel készített firkák a padlástérben stb. Szomorú látni, hogy minden így lepusztult.”

A háttérben a Bika. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ujvárosiné Kati ugyanakkor rámutatott arra, hogy „Sokan nem ismerték ezt a részt, egy ismertető jó szolgálatot tenne. A város közepén, frekventált helyen van, nagyobb szabású dologra is felhasználható lenne, mint egy szolgáltatóház a Bika tőszomszédságában.” Mi pedig, a Debreceni Képeslapok részéről reméljük azt is, hogy a tervekről nem mondtak le, és egyszer még újra benépesül ez a sokat megélt, misztikus helye Debrecennek!

Ilyen mélyen van... Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024.08.14-i látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2020 januári látványterv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. április 19., péntek

Ma 117 éve pusztult el a debreceni Kistemplom kupolája


Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

Régi szép képeslapokon

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet.

A főutca 1900 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel. Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította. Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták megA Kistemplom (jobbról) és az András-templom látványa a Német (ma Széchenyi) utcai piacról,
az 1802-es tűzvész előtt:

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el.

Fotó: Déri Múzeum, Debreczeni Képes Kalendáriom

Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!